Budapest Régiségei 39. (2005)

Havas Zoltán: Az aquincumi aquaeductus új aspektusai = New approach to the aquaduct of Aquincum 51-70

AZ AQUINCUMI AQUAEDUCTUS ÚJ ASPEKTUSAI árkainak metszetében tanulmányozhattuk, datáló leleteket ezeken a helyeken egyáltalán nem sikerült gyűjteni. A korábbi ásatás árkai segítségével további két réteget figyelhettünk meg: a lekövezés alatt egy 10 cm vastag sötétbarna agyagos, mészhabarcs darabkákkal kevert anyagú réteget, mely talán a vízvezeték építésével hozható összefüggésbe, ez alatt pedig azt a tiszta sötétbarna agyagos talajt, amibe a vízvezeték pilléreit alapozták. A lapkövek az alaptest teteje felett 5 centiméterrel csatlakoztak a pillérekhez, a pilléralapok tehát enyhén kiemelkedtek abból a felszínből, amit az építési réteg alja jelez. LELETEK A fentebb vázolt okok miatt a leletek túlnyomó többsége másodlagos lelőkörülmények közül került elő. Ennek ellenére néhány tárgy már a teljes anyag feldolgozása előtt is kiemelt figyelmet érdemel. Ezek közé tartozik az ásatáson talált két kőemlék, jóllehet semmilyen konkrét kapcsolatot nem mutatnak a vízvezetékkel, vagy annak szűkebb környezetével. Figurális mészkő faragvány töredéke: (3. kép) . Az aquaeductus 64. pillérétől keletre, 80 cm mélyen modern, kevert rétegből került elő a 22 cm magas, 10,5 cm széles, 9 cm vastag darab, mely álló, ruhátlan férfialak torzója. A figura a mellkas felső részétől a combok felső részéig maradt meg. A kidolgozott oldalak és hónaljak felemelt karokat sejtetnek. A felsőtest enyhén balra fordul, alig észrevehetően jobbra dől. A lábak meglévő része alapján bal lábbal lépő, jobb lábra nehezedő tartás valószínűsíthető. A mellkas felső részének közepén a faragásnyomok, és a szakáll apró megmaradt töredéke dús, a mellkasra lógó szakállra utal. A hátsó rész durván megmunkált, kidolgozatlan, a hátközép és a fenék magasságában a test síkjából kiemelkedő törésfelületek láthatók. Ezek alapján feltételezhető, hogy amennyiben a töredék nem magas domborműhöz tartozik, valamilyen alkalmazott plasztikai díszként szolgált kőbútoron, vagy más hasonló alkalmatosságon. Ikonográfiáikig elsősorban Atlas, esetleg Marsyas jöhet számításba, a pontos párhuzamok összegyűjtése azonban még további kutatást igényel. Az anyaghibákból fakadó, de néhol faragástól származó mélyedésekben is stukkó javítás-bevonat nyomai fedezhetők fel. Az alapanyag, a kivitelezés és stílus alapján mindenképpen helyi terméknek lehet tartani a faragványt. Sírfelirat töredéke: (4-5. kép) A 68. és 69. pillérek közétől keletre, 70 cm mélyen, modern, kevert rétegből egy 32x43x10 centiméteres, feliratot hordozó mészkőlap töredék került elő. A feliratból öt sor részlete maradt fenn: $ [-JNIA[-J f-JVVL(?) ° Ceiof-] f—JGRONTATf—J [—] °fratrl IV[—J 5. f—JPIATEf—J & Az első fennmaradt sor pontos magassága nem mérhető, hozzávetőleg a második sorral egyező méretű betűkből áll. Az A betű után egy enyhén jobbra dőlő hasta alsó vége maradt fenn, mely az F, H, I, M, N, P, R, T betűk valamelyikéhez tartozhat. Az A előtti betű I és T egyaránt lehet. A második sor betűi 4,5-5 cm magasak. A [—]vul(?) szótöredék talán a parvulus/parvula melléknévhez, vagy egy kicsinyítő képzővel ellátott névhez tartozhatott. A Ceio[ ] valószínűleg a Ceionius, vagy más hasonló név kezdete. A harmadik sor 4,8-4,3 cm magas. A [ ]GRONTAT[ ] töredék értelmezésére sok más megoldás közt számításba jöhet az Egronius nomen és valamelyik TAT kezdetű cognomen (Tatius, Tato, Tattus, stb.), amennyiben feltételezzük, hogy a kőfaragó nem mindenütt tette ki az interpunkciót. A negyedik sor betűi 3,7-4,2 cm magasak, az R7 ligatúra J-je utólagos kiegészítés egy kihagyott betű helyett, talán ugyan ebből az okból marad itt el az interpunkció is. Az utolsó fennmaradt sor betűi szintén kb. 4 cm magasak. Másik két tárgy jóval könnyebben értelmezhető a vízvezeték környezetében, az ásatáson előkerült mécses minta és terrakotta szobor negatív minden bizonnyal a közeli Schütz vendéglőről elnevezett római fazekasműhely felszereléséhez tartozott. Arra vonatkozóan, hogy a műhelyben mécsek illetve terrakotta is készült, nem ezek az első adatok, két mécses minta és egy terrakotta töredék szerepel az Aquincumi Múzeum leltárában Schütz vendéglő lelőhellyel.

12 Mécses negatív: (6. kép) A mészkő torzó közelében, de valamivel mélyebben, bolygatott rétegből került elő egy firmamécses készítésére szolgáló kétrészes negatív minta alsó részének töredéke. Mérete 7x8,3x3,2 cm, PÓCZY-ZSIDI 1992. 31, leltári számok: 48204, 48219, 30327. 53