Budapest Régiségei 39. (2005)

Zsidi Paula: Uralkodó képmása egy aquincumi téglatöredéken = Imperial portrait on a brick fragment in Aquincum 187-204

URALKODÓ KÉPMÁSA EGY AQUINCUMI TÉGLATÖREDÉKEN figyelembevéve, talán nem állunk messze a valóságtól, ha úgy véljük, hogy téglarajzunk az I. Constantinus által életrehívott stílus korai szakaszában, leghamarabb a 4. század második évtizedében, de még a század közepe előtt készülhetett. Az attribútumok, a hajviselet, az arcberendezés Constantinus stílust teremtő ábrázolásaira utal. A constantinusi fordulat nemcsak a császár, a mindenkori uralkodó ábrázolását változtatta meg, hanem megváltozott a császárkultusz tartalma is.

44 Nem kétséges, hogy a téglán egy hatalmat képviselő uralkodót kívántak ábrázolni, aki azonban ezt a hatalmat, az átszellemült arc szerint, istentől kapta. Ilyen módon az uralkodó ábrázolása nemcsak a hatalom, hanem Krisztus jelképe is. Mint ahogy ez fordítva is érvényes: a krisztusmonogram nemcsak a keresztények szimbóluma volt, hanem a császár jelképeként a pogányok is tisztelték, s csak a 4. század végétől vált egyértelműen kizárólagos vallási jelképpé.

45 Az uralkodó ábrázolása tehát vallási tartalmat is hordozott. A LELET TOPOGRÁFIAI ÉS TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Eddig a téglarajz készítésével, annak hátterével foglalkoztunk. A tárgy készítője és használója, illetve a készítési hely és a használati hely azonban nem feltétlenül azonos. A kép bekarcolása a tégla puha anyagába ugyanis a tégla gyártási helyén kellett történjék, elsősorban a technológiai folyamat miatt. A tárgyat pedig valószínűleg felhasználási helyén, illetve annak közelében, az aquincumi polgárvárosban találtuk. Helyi téglagyártás a szóbajöhető időszakban a lelőhelyhez legközelebb az aquincumi katonaváros délnyugati peremén folyt.

46 Kézenfekvőnek látszana tehát téglánkat innen származtatni, azonban erre semmilyen közvetlen vagy közvetett bizonyítékunk nincs.

47 A tárgy aquincumi gyártásának jelenleg legalább annyi esélye van, mint annak, hogy téglánk máshonnan származik.

48 Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy annak ellenére, hogy a késő római kori téglakarcok száma Pannoniában viszonylag magas,

49 darabunkat mégsem sorolhatjuk minden tekintetben közéjük. Az 44 JONES 1964. 93-94. 45 TÓTH 1994-1995. 139, TÓTH 2003.110-116. 46 FACSÁDY 1997. 14-17, FACSÁDY 2002. 19-20. 47 Természettudományos vizsgálatokra egyelőre nem volt lehetőségünk. 48 Ez utóbbi lehetőséget erősíthetik a tárgyon látható felszíni sérülések, melyek a rögzített kép központi részének tudatos eltávolítására utalnak, ezáltal a nagyméretű tégla tenyérnyi nagyságú képecskévé alakult. 49 Míg Nagy Lajos épphogy megemlíti ezt az emlékcsoportot (NAGY L. 1938. 105.), mára a nemzetközi kutatás is felfigyelt jelentőségére: UBL 1982. 329. ókeresztény tartalmú pannóniai darabok lelőhelyüket tekintve többnyire késő római kori temetőkből kerültek elő.

50 Ha a figurális ábrázolásokat tekintjük is, darabunk teljesen elüt a többi pannóniai téglakarctól, részben technikájában, részben művészi színvonalában. A korábban előkerült téglakarcok esetlegesek,

51 egy részük oktatási célú,

52 a figurális darabok többségükben graffitik részeinek tekinthetők, egyik-másik félreérthetetlenül gúnykép.

53 Ki kell emelnünk az ábrázolások közül az intercisai délkeleti későrómai temető egyik tégláját, mely feliratán a 293-305 között uralkodó tetrarchia három császárát: Diocletianust, Maximianust és Contstantinus caesart említi. A felirat illusztrálásaként ügyetlenül felrajzolt ábrákon azonban már csak a két előző, a keresztényüldözésről ismert augustust ábrázolták, ami jelzi az ábrázolás politikai élét.

54 Közel azonos technikájú aquincumi képünk ugyancsak az uralkodót választotta témájául. Azonban stílusa, átgondolt kompozíciója és az ábrázolás portrészerűsége a készítő ügyességét és jó megfigyelőképességét jelzi, ugyanakkor a megrendelő, felhasználó igényeit is minden bizonnyal tükrözi. Az Aquincumból származó eddigi egyetlen jelentősebb téglakarc

55 sem segít a képünk felhasználásának tekintetében. A feltehetőleg a 2. század elején gyártott falazótéglába karcolt, hét sorba foglalt két feliratot, a helytartói palota 3. század végén elpusztult maradványai között találták. A 50 Ókeresztény emlékcsoportként említi: TÓTH 1994. 248. A pannóniai téglakarcok számos munkában szerepelnek: THOMAS 1982. 265, 7. kép, 262, 4, 5. kép, 281, 285, 31, 32, 33. kép; THOMAS 1986. 518-519.; INSTRUMENTA 1991. 128. kat. sz. 184, 185,129. kat. sz. 186,187,168. kat. sz. 269,169. kat. sz. 297, 297, 298, 299, 300,177. kat. sz. 314,178. kat. sz. 316, 317,180. kat. sz. 318.; GÁSPÁR 2002. 240. 143. kép, 247. 170. kép, 253. 192. kép, 278, 284. kép, 279. 287, 288. kép, 284. 306. kép, 299. 356. kép, 301. 363. kép, 309. 386. kép. Közülük az ókeresztény tartalmú darabok gyűjteményes kiadása azonban, bár az elkészült kéziratra Thomas E. több helyen utal: THOMAS 1986. 44. Íj.; THOMAS 1982. 45. Íj, de hagyatékában az nem fellelhető (Tóth E. szóbeli tájékoztatását köszönöm). 51 A téglakarcokról általában WOLFF 1991. 257. 52 BILKEI 1979. 31, 33, 39; BILKEI 1983. 67-74. 53 SOPRONI 1986.186. 54 VÁGÓ-BÓNA 1976. 184-185. Más véleményen van a téglával kapcsolatban Pekáry Tamás, aki szerint a császárábrázolásnak nincs ironikus tartalma, hisz ki mert volna karikatúrát rajzolni a császárról. Inkább olyasvalaki fejezte ki spontán módon lojalitását a császár iránt, akinek nem volt lehetősége, pénze, hogy szobrot emeltessen a császárnak (PEKÁRY 1985. 102-103.) 55 SZILÁGYI 1954. 305-310. Az Aquincumi Múzeum téglaraktárának rendezése jelenleg folyamatban van, azonban eddig - néhány jelentéktelenebb gráf f ititől eltekintve - figurális téglakarc egyelőre nem került elő. A tájékoztatást Havas Zoltánnak köszönöm. 191