Budapest Régiségei 39. (2005)
Zsidi Paula: Uralkodó képmása egy aquincumi téglatöredéken = Imperial portrait on a brick fragment in Aquincum 187-204
ZsiDi PAULA pogány eredetű, de a keresztények által is átvett Rotas-formula megfejtése sok feladatot ad még a kutatóknak. 56 Az aquincumi ún. Rotas-tégla jelen ismereteink alapján pogány környezetből került elő, köztudott azonban, hogy a varázsszöveg keresztény vallási környezetben is továbbélt. 57 Közelebb visz azonban téglánk aquincumi felhasználásának értelmezéséhez, ha előkerülési helyének, az aquincumi polgárvárosnak a 4. század első felére jellemző állapotát és vallási viszonyait tekintjük át. A 4. század első harmadában Aquincum településszerkezete jelentős változáson ment át. Minthogy Aquincum történetében és topográfiájában szinte minden számottevő változás a katonasággal függött össze, most is itt kell keresnünk a kiindulópontot, amelyet ebben az időszakban, a korábbi legiótábortól keletre létesített, az új védelmi stratégia igényeinek is megfelelő késő római erőd megépítése jelentett. 58 Ennek az építkezésnek a hatása nem hagyhatta érintetlenül a polgárvárost sem, ahol a város védműinek megerősítéséről, így az északi városfal átalakításáról vannak adataink ugyanebben az időszakban. 5y Ugyanakkor a 4. század első évtizedeitől kezdődően megfigyelhető, hogy a határmenti városok, mint amilyen Aquincum is volt, fokozatosan elveszítik tényleges önállóságukat, s az önkormányzatok névlegesen működnek. Részben ez lehetett az oka annak, hogy a városi önkormányzat működéséről Aquincumból az utolsó felirat 307-ből származik. 60 Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a városok vezető testületének összetételében és a szertartások rendjében is változások mentek végbe, mely változások egybeesnek a keleti származású népcsoportok egyre nagyobb arányú megjelenésével. 61 A városi önkormányzat szertartásrendjének nyomon követhető átalakulása mögött vallási változások is meghúzódtak, „az ősi, politeisztikus augurációt ... legkorábban 325 után, még I. Constantinus alatt, legkésőbb II. Constantius idejében szüntették meg a városi tanácsüléseken. Ekkor már nem tűr56 A szöveg értelmezése ma is élénken foglalkoztatja a kutatást: ENGEMANN 1972. 167, MAYER-VELAZA 2000. 613-620, és nemcsak a régészeket, epigráfusokat: DOMENICANO-HARGITTAI 2002. 47- 49. 57 SZILÁGYI 1954. 308, Nagy Tibor hagyatékban a Mithras emlékekről szóló dokumentumok között került elő egy boríték, melyben Nagy Tibor a Rotas- feliratra vonatkozó adatait gyűjtötte. A borítékon kívül ez állt: „Rómával szembeni 'geistiger Wiederstand' Aquincumban". 58 NÉMETH 2003. 61-62. 59 PÓCZY 1964. 68. Valószínűleg ebben az időszakban kerül sor az északi városkapu átalakítására: ZsiDl 1990. 156. 60 NAGY T 1973. 129. 61 PÓCZY 1998. 64-65. ték a hivatalokban a többségre jutott keresztény városi tanácsosok a hitüket sértő 'pogány 7 szertartásokat". 62 Ez a megállapítás talán egybevág azzal a megfigyeléssel, hogy a polgárváros fórumon álló nagyszentélyét keresztény kultuszhellyé alakították át, ami a korábban ott álló pogány szobrok összetörésével is járt. 63 Kétségtelen, hogy a terjedő kereszténységnek Mithras kultusza jelentette Aquincumban is a legnagyobb konkurrenciát. A 4. század elején a feltárt Mithras szentélyek közül - jelenlegi ismereteink szerint - már csak a polgárváros déli részén álló, ún. Symphorus mithraeum működött, 64 amelynek éppen szomszédságában került elő téglakarcunk. Ez a tény összhangban áll azzal a feltevéssel, hogy az aquincumi polgárvárosban a keresztény közösségeket a mithraeumok szomszédságában kell keresni, 65 ami egyúttal ábrázolásunk rendeltetésének keresztény hátterét is erősíteni látszik. Leletünk fényében a szóban forgó mithraeum pusztulásának időpontjáról kialakult véleményt is érdemes áttekinteni. 66 Nagy Tibor a feltárásról szóló első jelentésében utal a mithraeumban végzett néhány, a 4. század elejéhez köthető átalakításról, mely után újabb építésről nem tudósít. Ugyanitt említi a legfelső, 4. századi rétegből származó cikáda fibulát, melynek korát a 4. század végére helyezte, 67 s ennek megfelelően a mithraeum használatát is a 4. század végéig feltételezte. 68 A mithraeum pusztulásának keltezésére még egyszer visszatér, egy német nyelvű előadásában, ahol kifejti, hogy a mithaeum berendezésének összetörésére és a kultusszal való leszámolásra csak a 4. század utolsó harmadában kerülhetett sor, amikorra a keresztény vallás Aquincumban is megerősödött. 69 Ennek közvetlen régészeti bizonyítékaként a közeli ókeresztény kettős bazilika 62 PÓCZY 1998. 65. 63 PÓCZY 1980. 104, 156. Íj. 64 NAGY T. 1943. 389. 65 GÁSPÁR 2002. 30-33. 66 A Mithras szentélyek pusztulási ideje alapján a kultusz fokozatosan szorult háttérbe a 4. század folyamán: aquincumi mithraeumok összefoglalóan: TOPÁL 2001. 269-270, a római kori Ausztria területén: GASSNER-JILEK 2002. 260-262. Sok mithraeum esetében azonban a pusztulási idő pontosabb meghatározását a lelőkörülmények nem teszik lehetővé: pl. az Aquincumhoz közeli Sárkeszi esetében (NAGY T. 1950. 90.) 67 NAGY T. 1943. 389. A késő római kori cikáda fibulák használatának idejét a kutatás ma már a 3.^1. századra, tehát valamivel korábbra helyezi: CSONTOS 2003.105. 68 NAGY L. 1942. 433, a datálást átvette TOPÁL 2001. 270. 69 Nagy Tibor hagyatéka, BTM Adattár: Das neu entdeckte Mithraeum v. Aquincum. Vortrag, gehalten in dem klassisch-archaeologischen Seminar am 15. IX. 1941. Gépelt kézirat 35-36. oldal. 192
