Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

SZKÍTA KORI TÜKRÖK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Popovka 6. (6. kép 4a),

88 a Zurovka 407. (6. kép 4a),

89 és a Rostova-na-Donu 1. sz. kurgánból (6. kép 4e),

90 illetve Pastyrskoe területéről származó tükör (6. kép ld).

91 A Volga-Urál területéről a Suhomesova 7. sz. kurgánból (6. kép 4b)

92 ismerünk igen korai, Kr. e. 7-6. század fordulójára datált szalagfüles, peremes tükröt. A Rostova-na-Donu-i tükör (6. kép 4e) a Don vidékén már kicsit későbbi, a Kr. e. 6. századra datálható. Ugyanakkor a Sula csoport területén a Romenskij kurgánok és a Popovka 6. sz. kurgán tükre, illetve a Dnyeper jobb parti részén a Zurovka 407. sz. kurgán tükre, és a Dnyeper bal partján a Gerasimovka 2. sz. kurgán darabja az újabb datálás szerint Kr. e. 700-650/625 között készülhetett.

93

. Az utóbbinak érdekessége, hogy sasfejre emlékeztető vésetet láthatunk rajta a fogantyú mellett. Ilyen egyszerű tükröket később is készítettek, a Kr. e. 5-4. század fordulójára tehető ugyanis a három Russkaja trostjanka-i tükör, amely a voronezsi csoport területéről származik. Végül a Volga-Urál vidékén még a Kr. e. 4-3. századra keltezhető a Pastyrskoe darab. Ezek a Kuznecova-féle I. osztály 1. tagozat 1. típusába tartoznak. A nagyenyedi lelet mégis különbözik az előzőktől abban, hogy nemcsak fogantyú volt rajta a korong középpontjában, hanem nyéllel is rendelkezett, a vasrozsdás lyuknyomokból ítélve. Ehhez hasonló került elő a Lenkovcy falu melletti kurgánból (7. kép 5a). Meljukova szerint mindkét darab erdélyi műhely terméke, előzményük pedig a fentebb említett egyszerű, keleti fogantyús tükörtípus. A nagyenyedi sírból trébelt díszítésű bronzlemez és bronzkarika került elő, melyek pontosabb kronológiai támpontot nem adnak (7. kép 2a-c). A lenkovcy-i darab melletti 27 darab háromélű - Kr. e. 7. század második felére tehető - bronz nyílhegy, vas akinakes, vasfokos és három vaszabla keltezi a tükröt a kora szkíta korszakra (7. kép 5).

9i A következő típusnál a fogantyú két oszlopocskából és egy kis fedő részből áll. Kuznecova ennek három variációját állapította meg. A Kuznecova-féle I. osztály 1. tagozat 2. típus első variációjában a korong profilja egyenes, a fogantyún pedig álló állatalakokat láthatunk. Erre jó példa a Bobrica 35. sz. kurgánból származó darab (6. kép 3b).

95 A második variáció szerint a korong felülete homorú, erre a részre fekszik rá a fogantyú, amely többnyire 88 IL'INSKAJA 1968. 58-59., L. t. 14. 89 IL'INSKAJA 1973. 5.1/32. kép 90 BRASINSKIJ 1973. 55. 20/4. kép 91 GALANINA 1977. 57., XXXII. t. 12. 92 SMIRNOV 1964. 364. 72/5. kép 93 MEDVEDSKAJA 1992. 88-91. 94 SMIRNOVA 1993. 105-106. 95 MINNS 1913.193. 85. kép díszítetlen. Ilyen például a Repjahovataja Mogila 1. számú kurgánjának tükre (6. kép 6a). A harmadik variáció esetében a korong profilja ismét egyenes, a fogantyút pedig különböző fekvő állatok díszítik. Két ukrán példa a Gerasimovka 1. számú (6. kép 3a),

% és a Romenskij kurgánból való (6. kép 5a).

97 Medvedskaja szerint a gerasimovkai és a bobricai tükör Kr. e. 700-650 körül készülhetett.

98

. A maroscsapói példány korongjának profilja egyenes, a fogantyúja egyszerű, díszítetlen, de alaktalan fedővel és két kis oszlopocskával ellátott (7. kép lb). A fedőrészen eredetileg talán állatalakot akartak megmintázni, így leginkább a harmadik variáció tükreivel mutat rokonságot, emiatt a Kr. e. 7-6. század fordulójára, vagy a 6. század első felébe tartozik, a sírban talált Frata-típusú akinakes alapján.

99 Az I. osztály 1. tagozat 2. típus továbbfejlődéséből jöhetett létre a fedő csillagszerűen áttört díszítése, amely Romániában, a Märicelu 5. sz. sír fogantyús tükrén látható (6. kép 6c, 7. kép 4c). Ennek ukrán párhuzama a Romenskij kurgán két tükre (6. kép 5b, c),

m melynek készítését Kr. e. 6. századinak határozták meg.

101 A mariçelui síroknak a kora szkíta korra, a Kr. e. 7. század végére - 6. század elejére való datálását a csombordi leletanyaggal való párhuzamok alapján, illetve az akinakesek és fibulák alapján a Ferigile-kör későbbi fázisára helyezték.

102 Az 5. sz. sír pontos korát a Kr. e. 600 körüli időpontra tehetjük.

103 Ugyancsak hasonlóan csillagszerű bordával díszített a bulgáriai Dobrina 2. sz. sírjának tükre (6. kép 6b), amelyet M. Mircev későbbre, a Kr. e. 6. századra helyez az egy- és duplatekercses bronz ívfibulák alapján.

104 Ez utóbbi tükör jelentősége, hogy a Kárpát-medence és észak-balkáni területek közötti kapcsolatra világíthat rá. 2. „Olbia típusú" nyeles tükrök (Párducz II. típus) Az első nyeles tükrök gyártását a Fekete-tenger környékén letelepedett görög kézművesek végezték. Olbia - ahonnan ez a típus a nevét kapta - a fémművesség központja, innen 13 szkíta típusú nyeles tükör került elő, míg a közeli Berezan'-ból további két példányt ismerünk.

105 Mivel a görög árut szerte megtaláljuk a szkíta kurgánok sírjaiban, kiterjedt kereskedelmet feltételezhetünk a Dnyeper 96 IL'INSKAJA 1968. 53-54., XLV T. 1. 97 IL'INSKAJA 1968.151.1. kép 98 MEDVEDSKAJA 1992. 88-91. 99 VULPE 1990. 51. 100 IL'INSKAJA 1968. 151. 2-3. kép 101 IL'INSKAJA 1968.152. 102 MARINESCU 1984. 81 103 VULPE 1990. Taf. 62. 104 MIRCEV 1965. 44. XIII. t. 46., XIV t. 48. 105 SKUDNOVA 1962. 15