Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315
NAGY MARGIT séhez hasonlít. Az egyik oldalán háromszögekkel keretezett öweretet, mely a tiszalök-rázompusztai sír nagyobbik bronzcsatjának lemezével 143 is rokon, vésett geometrikus minta díszíti 144 (28. kép 3). Mechthild Schulze-Dörrlamm a visszahajtott lemezű szögletes és ovális csatokat, melyeknek a kereten túlnyúló, stilizált állatfejes végű tövisük van, a Mainzban őrzött kisázsiai lelőhelyű példányok alapján bizánci készítésűeknek határozta meg, megállapítva a traprain-lawi csoport csatjainak és léces vereteinek rokonságát az 5. századi bizánci csatokkal 145 . A „jugoszláviai" garnitúra barázdált keretű övcsatja és háromszögdíszű vereté jól beleillik a B 4 csoportba, melyet Schulze-Dörrlamm keletrómai katonai öveknek határozott meg. 146 A hosszú lécekből álló „jugoszláviai" ezüst övgarnitúra a bizánci hadsereg egyik tisztjének tulajdona lehetett az 5. század elején. A léces garnitúrák mediterrán eredete indokolja a csat- és verettípus széleskörű ismeretét és utánzását. A Britanniától a Volga-Káma vidékig elterjedt 147 (31. kép 1) lécveretes garnitúrák között a 4 cm-nél rövidebb veretek külön csoportot alkotnak. Feltehető, hogy rendeltetésük is eltért a széles szíjra erősített véretekétől. 148 A hollandiai Nijmegen/ Nymwegen-broerstraati csontvázas sír leletei között a Bécsi úti véretekkel díszítésben és méretben is megegyező példányt sikerült találni (1. lista 6; 26. kép 6). Szergej Bezuglov hasonló díszű, de szélesebb és hosszabb ezüstvereteket közölt az Alsó-Don-vidéki Krivolimanszkij 1/9. kurgán leleteiből 149 (26. kép 7). Az előkerülési körülményeket és a leletegyütteseket áttekintve úgy látszik, hogy a rövid lécvereteket több esetben a széles, ékvéséses díszű katonai övekkel együtt, második övként vagy fegyverövként viselték: ilyen összetételű a britanniai Dorchester I. sír és a muckingi sír, valamint a hollandiai és az aquincumi Bécsi úti sír felszerelése (26. kép 6, 8, 11). A lucsisztojei sír alapján megállapítható, hogy az 5. század első felében 143 MÉRI 2000. 115, 7. kép 7. 144 JRGZM 49 (2002) 441, Abb. 37; 11. A 28. kép 3. fotót D. Quast szívességéből közölhetem. 145 SCHULZE-DÖRRLAMM 2002. 36-43. 146 SCHULZE-DÖRRLAMM 2002. 43-46, Nr. 35-36. 147 A lelőhelyek adatait Id. az 1. listában! A lista nem tartalmazza az Ural előterének és a Volga-Káma vidék lécveretes öveit, melyek készítése a késő római alapokból önálló fejlődésnek indult és a 7. századig követhető: KAZANSKI 1993. 123-124. Összefoglalóan: GENING 1979. 98-100. 148 A 4 cm-nél hosszabb lécveretek valószínűleg övgarnitúrákhoz tartoztak.A Treigne-i 137. sír leletegyüttesében, melyben a Bécsi úti kardos sírhoz hasonlóan, a Gala típusú öv egy 4,5 cm hosszú, vésett díszű, lécverettel együtt fordult elő, a lécveretet bizonyára az övre szerelték: 25. kép 1. 149 BEZUGLOV 1995. 343, 7. kép 17-18. a fegyveres férfiak két egyforma csatos készletei egy veretes övet és egy fegyverövet jelentenek, bár a lécveretes garnitúrák, a Lyon, Saint Irénée 46. sír tanúsága szerint, női temetkezésnél is előfordultak (1. lista 12). A Bécsi úti lécvereteknek és a rozettás veret szíjvégének vésést utánzó díszítése keleten eléggé ritka; megtalálható a már idézett Gradeska tó melletti szarmata-alán halomsír csipesz alakú szíjvégein, melyek a Bécsi úti sír magányos ezüst szíjvégének (15. kép 1) megfelelői. A visszahajtott lapú szíjvégek a szarmata sírból négy példányban kerültek elő. 150 A csipesz alakú szíjvégek különleges formájának kétféle magyarázata lehet. Egy burgheimi 5. századi leletegyüttes szíjvégénél a visszahajtott hurokszerú részen egy felfüggesztésre szolgáló karikát vezettek át. 151 Függesztő számára kialakított végű, aranyozott ezüst szíjvég került elő a trieri Palastgarten mélygarázsának építésénél is. 152 A másik lehetőség, hogy a pincetta alakú szíjvégeket a Thomas Fischer által rekonstruált 3. század végi katonai öv kéttagú, csuklós vereteinek alsó részeként képzeljük el. A széles, niellódíszítéses, München-Budapest, (Pasarét)-Sacrau-Silistra típusú öweretekhez keskeny, csuklós szíjvégek is tartoztak. 153 A pincetta alakú szíjvégek használata a 4. században is folytatódott, pl. a scheßlitzi harcossírban két vésett díszű szíjvég volt, két elkeskenyedő végű verettél együtt. 154 A Bécsi úti sír ezüst lécveretein, a rozettás szíjvégen és a pincetta alakú szíjvégen a V-formájú vonalas díszítés egységes (13. kép 7-18; 15. kép 1-2). Ez a jellegzetes késő antik díszítésmód a nyugatrómai katonai felszerelés fémtárgyaira jellemző. 155 Britanniában és az Elba-Loire közötti terület fegyveres sírjaiban a széles asztragaloszcsöves-ékvéséses (Kerbschnitt) garnitúrákkal együtt igen gyakran egyszerű vésett díszű veretek is előkerültek. 156 Ilye150 DZIGOVSKIJ-SUBBOTIN 1986. risz. 2, 17-20. A vésett késő római díszítés a keresi 1841-es lelet lószerszámhoz tartozó csuklós szíjvégein is látható: MALASEV 2000. 231, risz. 12, B. m KELLER 1971. Taf. 16,4. 152 FRANKEN 859-860. Kat. 4.2.4. 153 MADYDA-LEGUTKO 1984. 11-112, ryc. 9, 11-12; FISCHER 1988. 167-182, Abb. 8. 154 TEJRAL 1999. 240-241, Abb. 15, 2-3, 9-10. 155 A hagymagombos fibulák 1-3. csoportjánál: KELLER 1971. 34-35, Abb. 11,1-2,3,6,11. 156 BÖHME 1986. Abb. 19,8 (Mucking); Abb. 20,4 porchesteron-Thames 1. sír); BÖHME 1974. Taf. 63, 5-6 (Rhenen 833. sír); Taf. 62, 8-10 (Rhenen 829. sír); Taf. 66,8 (Rhenen 842. sír); Taf. 71, 10-11 (Wijster 116. sír); Taf. 79,26-28 (Krefeld-GeUep 1100. sír); Taf. 84,15-18 (Nymwegen, Broerstraat 159. sír). Továbbá: STEINKLAUBER 2003. Abb. 1,5; Abb. 2,2 (Frauenburg bei Leibnitz, F. 168, E 229). 248
