Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315
KÉT KÉSŐ RÓMAI KORI FEGYVERES SÍR AZ AQUINCUMI CANABAE NYUGATI SZÉLÉN Sirmiumból ismerte, megjegyezve, hogy hasonlók a Duna bal parti barbár területről is előkerültek. 66 A pohártípusnak főként a kihajló peremű változatai a Bécsi úti nyugati temető több sírjában, a 3. század utolsó harmadától a 4. század 2. feléig keltezhető síregyüttesekben fordultak elő 67 . Említésre érdemes, hogy a Bécsi úti 2. sír pohara az eddig ismert példányok közül a legnagyobb méretű (13, 8 cm). A csiszolt díszű, féltojás formájú, zöld üvegpohárhoz formailag hasonlók szép számmal találhatók a 4. sz. végi - 5. sz. eleji leletanyagban (23. kép); a Bécsi úti példány pontos párhuzamát azonban nem sikerült megtalálnom. Ez a pohár az ismert példányoktól nemcsak díszítésével, hanem kissé behúzott peremével és az előző pohárhoz hasonlóan, szokatlanul nagy méretével tér el. A csoportban eddig a Sopron, Május 1. tér, 19. sír szőlőfürtdíszes pohara volt a legnagyobb (M.: 9,7 cm), 68 a Bécsi úti pohár ennek magasságát 1,3 cm-rel meghaladja. A legtöbb pettyes pohár pereme kihajló és kissé megvastagított. A Bécsi útihoz hasonló, kissé behúzott peremű formák a csákvári temető poharai között találhatók. 69 A kezdetleges csiszolás felső sora a zöld poharak szokásos pettyeit, a pohár közepén és alsó részén látható ferde vonalak a kannelúrozást utánozzák. A csiszolás készítője a Bécsi úti poháron a pettyek helyett olyan üvegszál rátéteket imitált, amilyenek csak az untersiebenbrunni gyermeksír poharán fordulnak elő 70 (23. kép 8). A féltojás formájú poharakon teljesen szokatlan a ferde vonalas csiszolás. Valódi, plasztikus kannelúrozás két közeli, a Dunától északra fekvő 5. századi lelőhely üvegedényeinél látható: a sarovcei temető 5/55. sírjának egyenes falú, kihajló peremű poharán 71 (23. kép 4) és a Pozsony környéki Cataj 1975-ben előkerült talpas kelyhén. 72 A Fekete tenger északkeleti partján, az abrau-djurszói tetraxita gót-alán temető 5. századi sírjainak gyakori melléklete a kannelúrozott oldalú üvegpohár 73 66 BARKÓCZI 1988. 78-79. 67 Bécsi út VI/78., 113. sír: TOPÁL 1993. 37, 50, Pl. 53, 2; Pl. 70,3. Bécsi út V/39, sír: TOPÁL 2003. 19, Pl. 17,6. Bécsi út III/l sír, Maximianus (293-305) és Constantinus Chlorus (293-306) érmekkel: TOPÁL 2003. 36, Pl. 36,2. Bécsi út III/10. sír, Maximianus Herculius-éremmeb TOPÁL 2003.41, Pl. 45,4. Bécsi út III/28. sír, Constantinus Chlorus-éremmel: TOPÁL 2003. 49, Pl. 59,4. œ BARKÓCZI 1988.100, Kat. 156, Taf. XIV 69 BARKÓCZI-SALAMON 1968.1. kép 3; 2. kép 3; SALAMON-BARKÓCZI 1971 69-70, Abb. 17,10.13. 70 KUBITSCHEK 1911. Fig. 39. Magasság: 8,4 cm.; BARKÓCZI-SALAMON 1968. 4. kép 3; GERMANEN 344, VII. 34. 71 GERMANEN 414, IX,22,d. 72 GERMANEN 415, Taf. 66, IX, 26.a. 73 500. sír: DMITRIJEV 1979. risz. 10, 37; 292, 408. sír: DMITRIJEV 1982. risz. 6,1, 64. (23. kép 6). Teljes felületükön kannelúrozott poharakat Nyina Szorokina más Fekete-tenger partvidéki lelőhelyről is idézett. 74 A ferde kannelúrozás csiszolással való utánzása egyébként a késő római korsók díszítésének egyik állandó eleme; a szentendrei késő római temető 23. sírjában előkerült üvegpalack oldalát a Bécsi úti poháréhoz igen hasonló csiszolással díszítették. 75 A tintatartó és a csonteszköz Nagy Lajos a provincia nevelésügyével kapcsolatban röviden megemlítette az aquincumi bronz és agyag tintatartókat, úgy találva, hogy azokat elsősorban a gyermekek sírjaiba mellékelték. Bilkei Irén 1980-ban megjelent összefoglalásában viszont arra az eredményre jutott, hogy Pannóniában az íráskultúra elsősorban a hadsereghez és a kereskedelemhez kapcsolódott, nem tagadva a gyermeksírokból előkerült íróeszközök jelentős arányát sem. 76 Az eddig ismert legteljesebb pannóniai írókészlet Aquincumból, a testvérhegyi ifjú kőlapos sírjából került elő. A bronz tintatartó a Bécsi úti kardos temetkezés tintatartójának jó párhuzama, azzal a figyelemre méltó különbséggel, hogy az esztergált vonalak száma a testvérhegyin felfelé nő, a Bécsi útin éppen megfordítva, felfelé csökken. Mintha a készítők arra törekedtek volna, hogy két teljesen egyforma darab ne kerüljön ki a kezük alól. A testvérhegyi tintatartó fedele igényes munka: kis, kerek, női fejet ábrázoló ólomrelieffel nyílt. A testvérhegyi készlethez a tintatartó mellett vas stilus, két keskeny vaskés (egy ezüstlemez borításos és egy csontnyelű), valamint egy faalapú viasztábla és a viasz elsimítására szolgáló csontlap is tartozott. 77 A Török utcai aranycsatos férfiú derekánál talált bronz tintatartó (22. kép 2) a rendkívül gazdag, luxuscikkekkel teli temetkezés egyetlen utalása a halott foglalkozására. 78 A zalaszentgróti (kirabolt) kardos harcos ezüst- és rézberakásos, növényi indákkal díszített bronz tintatartója különleges ötvösmunka, 79 amit szintén az egykori foglalkozás kellékének tarthatunk. A zalaszentgróti után a 74 SZOROKINA 1979. 58,1. kép 36: Publikálatlan példányok a „10. szovhoz" lelőhelyről, Sz. E Sztrzselickij 1962-es ásatásából. 75 pl. a Török utcai kétfülű korsók: BARKÓCZI 1988. Kat. 511-512; Bécsi út III/24. sír: TOPÁL 2003 47, Pl. 162. Szentendre 23. sír palackja: MARÓTI-TOPÁL 1980.106, 8.1.1. 76 NAGY L. 1942. 554, Taf. LXXVI; BILKEI 1980. 70-73. 77 NAGY L. 1935. 4-5, 1. kép. A leírásban a „körülbelül 18 éves gyermek' kormeghatározás szerepel. Nem tudni, hogy a „18" vagy a „gyermek' az elírás, ill. sajtóhiba. A testvérhegyi tintatartó rajza: BILKEI 1980. III. t. 92. 78 BURGER 1984. 72-73. 79 MÜLLER 1976. 58,11 kép 2. 241
