Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315

NAGY MARGIT Bécsi úti kardos sír a második eset Pannóniában, melynél a fegyveres harcos mellé írásbeli munkára utaló eszközt temettek. A fegyverforgatás és az írástudás még a késő római, barbarizálódott hadseregben sem egymást kizáró fogalmak: a Notitia dignitatum a keleti birodalomrész magister militumjai mellett működő, különféle rangú beosztott hivatalnokokat sorol fel, akik a katonáskodás mellett az irodai szolgálatot is ellátták. Bilkei Irén gyűjtéséből valóban kiderül, hogy a pannóniai 4. századi tintatartós temetkezések jelentős részében a rangjelző hagymagombos fibula is megtalálható.

80 A Bécsi úti sír csontlemezének (17. kép 1) sérült, eredetileg valószínűleg lekerekített, elvékonyodó oldalát, a testvérhegyi lemezhez hasonlóan, bizonyára a viasz elsimítására használták. A hegyes vég pedig feltehetően írótollként szolgált.

81 2.) A RUHÁZAT TÁRGYAI A fibula A késő római katonai felszerelés fém tartozéka a köpenyt (sagum) a vállnál összefogó fibula és a fémveretes, széles deréköv (cingulum militare).

82 A Bécsi úti 2. sírból a rangjelző fémtárgyak eddig ismert és még ismeretlen darabjai is előkerültek. Az erősen kopott, rossz állapotú, hiányos ezüstfibula (13. kép 1; 18. kép 1-2; 24. kép 3) a kengyel-láb arányát tekintve a korai hagymagombos csoporthoz tartozik (Almgrenl90 forma). A tengelyrúd kengyel felőli részén jól látszik a „rátét", mely Erwin Keller tipológiája szerint az IB típusú fibuláknál figyelhető meg legkorábban. Ennek a csoportnak az egyik legjobb minőségű példánya a pasaréti kettős sírból előkerült niellódíszes ezüstfibula (24. kép 1). Az 1. csoporthoz sorolható fibulákat a Keller által összegyűjtött - főként pannóniai - síregyüttesek szerint 290-320 között készítették.

83 A Bécsi úti fibula azonban szokatlanul keskeny kengyelével és élekkel tagolt gombjaival, valamint a középső gomb tövének rovátkolt keretezésével eltér az 1. csoport formáitól. Az élekkel tagolt, un. fazettált gombok a Keller-féle második csoportban, a rovátkolt drótBORHY 2003. XXIII. A 15-ből 10 esetben a viselethez hagymagombos fibula is tartozott: BILKEI 1980. 74-75. Hasonló formájú, ismeretlen rendeltetésű csontlapok: BÍRÓ 1997.192,15-16. kép. A britanniai South Shields római anyagában olyan csontlapot találtam, melynek mérete hasonló a Bécsi útihoz és az egyik vége tollszerűen hegyes (H.: 8,2 cm. Sz.: 1 cm). ALLASON-JONES-MIKET 1984. 62, No, 228m (szíjvég meghatározással). BÖHME 1986; FISCHER 1988; WERNER 1989. KELLER 1971 32-35, Abb. 11; a pasaréti ezüstfibulát Ph M. Pröttel is a 4. sz. második évtizedig tartó első csoportba helyezte: PRÖTTEL 1988. 349. tal való keretezés a 4. század utolsó harmadára tehető harmadik csoportban fordul elő. A pannóniai hagymagombos fibulák közül a Bécsi útihoz hasonló arányokkal készült a Pécs, Geisler Eta utcai 168. sír bronzfibulája; ennél a példánynál mindhárom gomb és a kengyel alsó vége is gyöngydrót keretezésű.

84 Ezüst fibulánk jó analógiája a Bécsi úti VI/113. sír Keller 2A típusú bronzfibulája is, mely a 4. század második feléből való síregyüttesből került elő.

85 A Keller 2B változatra jellemző részletek alapján úgy vélem, hogy a Bécsi úti fibula a korai hagymagombos fibulák átmeneti, 320-340 közé keltezhető formáját képviseli, mely hosszú használat és a középső gomb pótlása után kerülhetett sírba (24. kép 3). A fibula a leletegyüttes legkorábban készült tárgya; a többi tárgyhoz hasonlítva igen kopott és elhasznált. A kengyel-láb-tengely arányai szempontjából a Bécsi úti fibula a leunai 5/1926. sír aranyozott bronz, rovátkolt keretezésű gombokkal ellátott fibulájához

86 (24. kép 5) és a bátaszéki feliratos ezüstfibulához áll a legközelebb. Utóbbit Tóth Endre a 4. század első évtizedeire,

87 a leunai 5. sír együttesét Walter Schulz a 4. század közepére keltezte.

88 A leunai fibula nagyobb méretű változata az angliai Lankhills 13. sírjának aranyozott bronzfibulája (24. kép 6). A sír korát Giles Clarke, a temetőből előkerült fibulák relatív kronológiája alapján, a 350-370-es évekre tette.

89 A kardok eltemetésének hasonlósága miatt a Bécsi úti sírhoz kapcsolódó Zalaszentgrót, Szabadság utcai késő római férfisír bronz fibuláját (24. kép 4) a Keller 3C-Pröttel 3/4 variáns tipikus példájának tarthatjuk, melynek készítése a 4. század középső évtizedeire tehető (a sír érmei a 318-322-es évekből valók).

90 A deréköv A sírban a cingulum militare-t a derékövhöz tartozó, csuklós szerkezetű, szögletes csatok és a propeller alakú veretek képviselik (14. kép 1-8; 25. kép 6). A kutatás a 4. századi veretes öveknek a Bécsi úti sírból előkerült, téglalap alakú csatos változatát Gala típusúaknak nevezi; ez a kategória megfelel a pannóniai öveket rendszerező Barkóczi László 84 FÜLEP 1977. 31-32, Plate 16.3. 85 TOPÁL 1993. 49-50, Plate 70, 4. 86 WERNER 1989.125, Abb. 2.2 87 TÓTH 1980.142. 88 SCHULZ 1953. 68. 89 CLARKE 1979. 259-260, Fig. 32.13. A „régi" hagymagombos fibulák előfordulásáról a több évtizeddel későbbi síregyüttesekben: PRÖTTEL 1988. 357, Anm 90. 90 MÜLLER 1976. 56-62,11. kép la-b; a fibulacsoport keltezése II. Constantius uralkodásának idejére (337-361): KELLER 1971. 38; PRÖTTEL 1988. 361-362, Anm. 112. 242