Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315
NAGY MARGIT mához hasonló) 46 világoszöld üvegpohár. Díszítése: a perem alatt éles szerszámmal karcolt körbefutó vonal, ez alatt kezdetleges felületi csiszolás. A körbefutó vonal alatt, kilenc, pöttyöt imitáló csiszolt körből álló sor; ez alatt a pohár aljáig ferde kannelúrozást csiszolással utánzó vonalak láthatók. M.: 11 cm. Pá.: 10,1 cm. Fá.: 4 cm. V: 0,15 cm. (17. kép 6; 19. kép 7.) 15. A bokacsontok között öntött, henger alakú bronz tintatartó. Oldalát vésett (esztergált) párhuzamos vonalak díszítik. A vonalak száma a peremtől az alj felé növekszik: a peremtől 0,5 cm-re két, 1,3 cm-re három, 2,2 cm-re négy, 3,2 cm és 4,4 cm-re öt-öt vonalból álló kötegek futnak körbe. Töredékes peremű, kiegészítve. Alja kissé domború, középen korrodált. M.: 5,6 cm. Átm.: 3,2 cm. V: 0,1 cm. (17. kép 2; 19. kép 5.) Fedője valószínűleg a sírrajzon a tintatartó mellett látható kerek tárggyal azonos. Kerek, domború, hiányos szélű bronzlemez. Átm.: 4,2 cm. (17. kép 3.) 16. A bal lábfej csontjai előtt, a sír sarkában, téglalap alakú, egyik végén áttört és hegyesre vágott, a másik végén lapos, csiszolt és fényezett felületű csontlap. A rövidebb oldalakon, egymástól 2,9 cm-re 3-3 mélyített vonalból álló díszítés. A lapos vég töredékes. H.: 8,2 cm. Sz.: 2,4 cm. (17. kép 1; 19. kép 4.) 17. Bronz karika. Nyitott végű, kerek átmetszeni. Egy ponton a használattól elvékonyodott. Helye a sírban nem ismert. Átm.: 1,7 cm. (13. kép 2.) 18. Bronz csat hátlapjának töredéke. Eredeti helyére nincs adat. Talán a jobb kézcsontoknál jelzett tarsolycsat töredéke lehet. Sz.: 2,7 cm. (17. kép 4.) A LELŐHELY A 2. sír lelőhelye a katonaváros amfiteátrumától légvonalban mintegy 400 m-re délnyugatra fekszik (7. kép). A katonaváros déli előterének a Szépvölgyi útig előkerült római kori lelőhelyeit Hable Tibor, az ettől délre eső terület adatait Facsády Annamária foglalta össze. 47 A Szépvölgyi úttól északra a római út feltárt szakaszai a mai Bécsi út nyugati oldalán kerültek elő; itt kora római telepnyomokat és az utat kísérő vízvezeték nyomait találták meg (1. kép 1). A Szépvölgyi út - Bécsi út kereszteződésénél a Bécsi út mindkét oldala mentén temetkeztek a római korban; ettől északra a sírok főként a nyugati olda46 BARKÓCZI 1988. 96-100, Taf. 6. 47 HABLE 2002. 267-278,1. kép; FACSÁDY 1996.14-21; ZSIDI 2003. 170-172. Ion találhatók. Az 1993 szeptemberében előkerült három kőlapos sírtól mintegy 20 m-re északra, közvetlenül a már említett római út nyugati oldala mellett, a Bécsi út 48. sz. telken, két másik kőlapos sírt találtak, 48 melyek építéséhez 2. századi feliratos sírköveket használtak fel. 49 A 2. sír lelőhelyétől északkeletre, az amfiteátrum közvetlen közelében, a Lajos utca 78-89. sz. telken egy nagyobb sírszámú temető létesült, 50 melyet a leletek időrendje szerint a 3. században nyitottak meg és a 4. század második feléig használtak. A sírokat a korábbi épületek közé ásták. A terület keleti részén egy négyszögletes alaprajzú őrtorony egyelőre még nem keltezhető maradványait tárták fel. 51 A 38^2. sz. telek objektumait Hable Tibor keltezte: a legkorábbi római periódushoz 1-2. századi épületrészletek, gödrök, kemencék és egy kút tartozik. A terület É-D-i tengelyében húzódik a római út és az ezt kísérő vízvezeték. A 3. század folyamán a földút kőburkolatot kapott. 52 Az út keleti oldalán a 3. század második felében sírkerteket alakítottak ki, 53 ekkor a vízvezeték már nem működött. A kőlapokból kialakított sírok a 4. században kerültek az út nyugati oldalára (7. kép). Topái Judit az Aquincum temetőiről szóló összefoglalásában a katonaváros nyugati temetőiről megállapította, hogy a sírcsoportok a Zsigmond tértől észak felé mintegy 2,5 km hosszan, de nem összefüggően húzódtak, 54 a temetkezési helyeket legkorábban az 1. század közepén nyitották meg. A rendszeres használat végét, hozzávetőleg 400-450 sír alapján, a 4. század utolsó évtizedeiben lehet megállapítani. A canabae nyugati szélén előkerült 4/5. századi sírok, melyeket az elhagyott épületek falaiba, padlójába ástak, nem tartoztak a reguláris temetőkhöz. 55 Az 1993-as kardos sír lelőhelyétől délre a 19. század második felében három nevezetes késő római sír leletei kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba, melyeknek összefoglaló publikációját 1984-ben Sz. Burger Alice készítette el. Egy kőlapos sírt 48 HABLE 2002.1 kép, 15. sz. lelőhely. 49 MÁRTON 2002. 293, 299,1. kép. 50 Debitzky Katalin és Márity Erzsébet ásatásai, 1989; HABLE 2002a. 33-37,1. kép. 51 HABLE 2003. 44-47. 52 HABLE 2002. 270. 53 HABLE 2002. 278, 1. kép. A Bécsi út 38-42. a térkép 18. lelőhelyével azonos. A sírkertek egyik nyugati zárófalánál lévő szoborjelzés valószínűleg T. Cl. VICTOR centurio mészkő büsztjének az előkerülési helye. A szobor fotója: SZIRMAI 2003. 242, Abb. 11. 54 TOPÁL 2003a. 162, Abb. 1. 55 TOPÁL 2003a. 165. 238
