Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315

KÉT KÉSŐ RÓMAI KORI FEGYVERES SÍR AZ AQUINCUMI CANABAE NYUGATI SZÉLÉN 1892-ben találtak a Bécsi út mellett, a József hegy keleti oldalánál. A fémveretes faládikával és több üvegedény melléklettel eltemetett női sírt a 3. század végére lehet keltezni. A másik temetkezést a mai Lukács fürdő közelében, a Török utcában találták. Az É-D-i római út nyugati oldalán, felirat nélküli szarkofágban a 4. század első felében vagy közepén temettek el egy arany csatot viselő férfit, akinek számos melléklete közt aranyveretes tőr és emberalakos gagát faragvánnyal díszített nyelű kés volt. A Török utcai szarkofág halottja rangos római polgár lehetett, aki írással összefüggő hivatali tisztséget viselt; foglalkozására a sírjába helyezett tintatartó utal (1. kép 2,3; 22. kép 2). A harmadik gazdag temetkezés az 1863-ban előkerült „budaújlaki", pontosabban: a pasaréti kettős sír (a férfi niellódíszes, aranyozott ezüst övgarnitúráját a szakirodalom többször tárgyalta). A felirat nélküli kőlapokból összeállított sírba a canabaetól délnyugati irányban jelentős távolságra, egy, a Hűvösvölgy felé vezető út mellett létesült villa gazdag lakói temetkeztek a 4. század első felében: fegyvere, bronz vödre, viselete szerint germán származású férfi és a lábhoz helyezett összecsukható vasszékkel eltemetett, minden egyéb melléklet nélküli nő

56 (1. kép 2, 4. lelőhely; 22 kép 1 és táblázat). A TÁJOLÁS Az E-D főirány és változatai a késő római kor gyakori tájolási módja. Lányi Vera megállapítása szerint ez az irányítás a nem egységes tájolású temetőkre jellemző.

57 Aquincum temetői a vegyes tájolásúak közé tartoznak; a katonaváros temetőinél az É-D-i és az ÉNy-DK-i tájolás uralkodó.

58 56 BURGER 1984. 65-70, 1-56. kép. A Török utcai és a pasaréti sírok mellékleteinél Tóth Endre joggal emelte ki a germán jellegzetességeket, figyelmeztetve arra, hogy a vasszék helyzete inkább arra mutat, hogy a női temetkezéshez mellékelték, valamint hogy maga a szék korántsem tartható kizárólagosan hivatali jelképnek: TÓTH 1991. 110-112. Póczy Klára viszont támogatta Burger hipotézisét, mely szerint a Drasche-téglagyárnál eltemetett férfi Aquincum curialis rangú tisztviselője lehetett: PÓCZY 1998. 65-67. A pasaréti férfisír lényeges része a fegyvermelléklet. Harci baltája, mint arra J. Werner rámutatott, a római szolgálatban álló germánok jellemző fegyvere: WERNER 1989. 131-132. A pasaréti római tiszt kortársa, a 3. század utolsó harmadának magas rangú katonatisztje lehetett az a férfi, akit az antik Durostorumban/ Silistrában temettek el. A bulgáriai lelőhelyen 1968-ban egy rendkívüli gazdagságú, teljes egészében még publikálatlan sírra bukkantak, melyből, egyebek közt, a pasaréti niellós övgarnitúrához hasonló öweretek, két kard (az egyik aranyveretes), arany hagymagombos fibula, gemmás arany gyűrű került elő. A férfival együtt temették el két aranyszerszámos igáslovát és bronzveretes harcikocsiját is. ATANASOV 2001. 130-136. 57 LÁNYI 1972. 62. Valószínűnek lehet tartani Topái Judit feltevését, aki a Bécsi úttal párhuzamos Kecske utcától keletre előkerült sírcsoportnál arra következetett, hogy a sírok egységes ÉNy-DK-i tájolása a római út irányát követte.

59 É-D-i tájolású volt a canabae északi részén, Szentendrei úttal párhuzamos Búvár utcai sírok egy része is (1., 3. sír).

60 A Bécsi út 42. alatt előkerült kőlapos sírok pontosabb tájolási adata a helyszínrajzról olvasható le: az 1. síré É-D (34-2), a 2. síré É-D (32-0), a 3. síré É-D (30-62). A három kőlapos sír közül az úthoz legközelebb fekvő 1. sír Ny felé, a legtávolabbi 3. sír K felé mutat l-l fok eltérést. A pontosan É-D-re tájolt 2. sír a Lányi Vera által 1972-ig feldolgozott temetők 3,6 %-át jelentő (35 sír) É-D-i irányú késő római csoporthoz tartozik.

61 Aquincum katonavárosának északi, Kaszás dűlőraktárréti temetőjében a sírok nagy része Ny-K-i irányú volt, de jelentős számú sírt ástak meg E-D-i irányban is.

62 Az É-D-i tájolás a magányos temetkezéseknél, így a Török utcai szarkofágnál is előfordult.

63 Tomka Péter gyűjtése szerint az É-D-i tájolás a dunántúli hunkori magányos vagy kis csoportokban előkerült síroknál domináns.

64 A LELETEK ELEMZÉSE A sírból előkerült leleteknek két csoportját különböztethetjük meg: 1. a mellékletként a sírba helyezett tárgyak (üvegpoharak, tintatartó, csontlap); 2. a ruházathoz tartozó fémtárgyak (a fibula, a csatok és a veretek). A kard elemzésére a ruházati tárgyakat követően kerül sor. 1.) A MELLÉKLETEK Az üvegpoharak A jobb alsó lábszárhoz helyezett, magasabbik üvegpohár a Török utcai szarkofág poharának testvérpéldánya, melyet ott szintén a jobb láb mellett találtak (22. kép 24).

(5 A Barkóczi 43-44. formák (Kat. 84-86) viszonylag hosszú ideig, a 3. század utolsó harmadától a 4. század második harmadáig voltak használatban. A 43. formát, melyhez a Bécsi úti pohár tartozik, Barkóczi László Brigetióból és 58 TOPÁL 1993.105; TOPÁL 2003 122-125, Fig. 6,8-9; FACSÁDY 2003. 66; HABLE-MÁRTON 2001. 22,11. kép; HABLE 2003. 33,45. 59 TOPÁL 1996. 47. 60 SZIRMAI 1985. 221-226. 61 LÁNYI 1972. 62-63. 62 ZSIDI 2000. 26-27. ffl BURGER 1984. 70. 64 TOMKA 2001.165,173, 3. jegyz. 65 BURGER 1984. 71, 28, 41. kép. 239