Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315

NAGY MARGIT Ovális karikájú, ovális szíjszorító lemezű, öntött ezüst csatok, kettő kisebb, egy nagyobb. A karika és a csatlemez aránya egy fektetett 8-ashoz hasonlítható. Kerek, közepükön kissé megvastagított csatkarikák. A csattövisek különbözők: a legnagyobb csat tövise a legrövidebb, a karika külső széléig ér; hegye stilizált állatfejben végződik, tövén bemélyített kettős vonaldísz. A kisebb csatok tövisei jobban ráhajlanak a csatkarikára, hegyük a nagyobb csat tövisén kialakított állatfej gyengébb kivitelű utánzata. A csatlemezek széle lefelé hajlik, a hátsó lemezzel három kerekfejű szög tartja össze. A három csat egyazon garnitúrához tartozott; a legjobb minőségűnek a legnagyobb csat látszik. H.: 4,1; 4,2 és 4,5 cm. A karika Átm.: 2,3; 2,4 és 2, 7 cm. Súly: 12,40 gr; 11,87 gr és 11,99 gr. (13. kép 4-6; 18. kép 1-2.) 5. A bal oldali deréktájon, a kardmarkolat végétől 45 cm-re, a kardpengétől 10 cm-re, a bal alkarcsont belső végénél, öntött ezüst szíjvéggel egybekapcsolt ezüst rozetta feküdt. A sírrajzról világosan látható, hogy a rozetta a gerincoszlop felé, a szíjvég a kardpenge felé fordulva került elő. A szíjvég alsó vége felé szélesedik, széle ívelt, középen két szöggel. A középső rész kissé kiemelkedik, a rézsútos oldalsávokon plasztikus ék alakú minták. A szíjvég felső elkeskenyedő részét egy tömör ezüstrúd karikáján hurokszerűen áthajlították. Az áthajlított véget egy szöggel rögzítették úgy, hogy a szög és a lemez egy 3-4 mm vastag szíjat befoghasson. Az ezüstrúd felső végén egy rovátkolt drótgyűrűvel keretezett kerek, erősen kopott gomb van. A rúdra, még a gomb rögzítése előtt, egy öntött, domború, középen áttört ezüst rozettát húztak rá; a rozetta fel-le könnyedén mozgatható. A kilencszirmú rozetta erősen kopott; mélyedéseiben aranyozás nyomai maradtak meg (a szíj végen nincs aranyozás). H.: 7,5 cm, ebből a szíj vég H.: 4+0,7 cm. A rozetta Átm.: 3,6 cm. Összsúly: 25,51 gr. (15. kép 2-2a; 18. kép 1-2.) 6. Öntött, ezüst szíjvég. Elkesenyedő középső részét a hátlap felé hajtották, így oldalnézetből egy fordított csipeszre hasonlít. Előlapjának díszítése a rozettás veret szíjvégéhez hasonló, két-két plasztikus ék alakú mintából áll; kiszélesedő végén egy kerekfejű szög. Helye a sírban nem ismert. A sírrajz két egyforma hosszú, keskeny fémtárgyat jelöl a kard mellett, a 3. sz. ezüstcsat alatt, valamint a bal alkar csont belső oldalánál; így elképzelhető, hogy a sírban eredetileg két szíjvég volt. H.: 5 cm. Sz.: 1-05 cm. Súlya: 7,65 gr. (15. kép 1; 18. kép 1-2.) 7. Öntött, két szöggel ellátott, téglalap alakú, kétoldalt tagolt, lécszerú ezüst veretek, 12 db. H.: 2 cm. Sz.: 0,5 cm. Helyük a sírban nem ismert. (13. kép 7-18; 19. kép 1.) 8. Deréktájról propellerveretes katonai öv bronz csatjai és veretei. Két téglalap keretű, öntött bronz övcsat, az egyik kétrészes tövisű. A csatok csuklós szerkezetűek, a szíj felőli oldalon az egybeöntött hurkokon egyenes rúd volt átbujtatva; a csattövissel rendelkező csat rúdján a hozzá tartozó veret töredéke megmaradt. H.: 6,6 cm, Sz.: 2 cm; H.: 6,2, Sz.: 1,6-2,8 (a verettöredékkel együtt). (14. kép 1, 8.) Öntött, propeller alakú bronzveretek. Hosszukban középen kiemelkedő bordadísz van, melyet poncolt „futókutya" mintával díszítettek. 6 db. A legépebb példány H.: 6,2 cm. Sz.: 2 cm. (14. kép 2-7; 19. kép 6.) 9. Asztragalosz formájú bronzcső töredékek, felső és alsó szélük bordázott, oldaluk nyitott. Összesen: 12 db töredék. H.: 1,2 (2 db); 1,3; 2,2; 2,5; 3,5 cm. Sz.: 0,6 cm. Előkerülési helyük nem ismert. (14. kép 9.) 10. Öntött, téglalap alakú, zárt oldalú ezüst szíjvégek. Felső oldalukon a szíj rögzítésére szolgáló nitszög, csőszerűén kiszélesedő alsó szélük három bemélyülő rovátkával díszített (8 db). H.: 1,7-1,8 cm. Sz.: 1,2 cm. 1 db súlya: 2,74 gr (15. kép 3-10; 19. kép 3). Az egyik példány oldala nyitott (15. kép 10); ez valószínűleg pótlásként készített darab. Előkerülési helyük bizonytalan. A sírrajz készítője a kardtok két pontján, egymástól kb. 70 cm-re két, téglalap alakú fémtárgyakból álló csoportot jelzett, melyeket több egyforma tárgy halmazának lehet tartani. A jelzett pontokról tehát vagy a csöves aljú szíjvégek, vagy a léces veretek kerülhettek elő (12. rajz 10). Mivel a lécveretek kisebbek és vékonyabbak, bontás közben könnyebben elmozdulhattak, mint a nagyobb és súlyosabb szíjvégek, ezért a kardtok felett jelzett két tárgycsoportot a bontás közben is jobban megkülönböztethető szíjvégek előkerülési helyének tartjuk. 11. A jobb oldali medencecsont belső oldalánál, feltehetően a tarsolyban, Galerius Maximianus közepesen kopott follisa. Heraclea 309-310. Előlap: jobbra néző, koszorús császárfej. IMP C GAL VAL MAXIMIANVS PF AVG. 236