Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315
KÉT KÉSŐ RÓMAI KORI FEGYVERES SÍR AZ AQUINCUMI CANABAE NYUGATI SZÉLÉN készült fényképek 37 dokumentálják, hogy az 1. sír keleti oldalához egy gondos faragású kétalakos sírkövet és egy párkánykövet használtak fel (8. kép 23; 9. kép 1). A 2. sz. első felére keltezhető 38 sírkövön bennszülött viseletű, csavart torquest, pannon-noricumi szárnyas fibulapárt viselő, guzsalyt (rokkafát) és orsót tartó nő, valamint egy papírtekercses férfi ábrázolása látható (9. kép 3); a feliratos részt, feltehetően a másodlagos felhasználáskor, levágták. A sírból bolygatott váz összedobált csontjai kerültek elő (8. kép 2). A 3. sír az 1. sírtól 6 m-re DNy-ra feküdt; a fényképek szerint a hosszanti oldalakhoz építészeti elemeket: domború tetejű koronaköveket használtak fel (9. kép 2). A sírból lelet vagy csont előkerüléséről nem tudunk. A 2. sír mellékleteinek helyére, leírás hiányában, Malik Éva grafikus 1993 szeptember 16-án a helyszínen készített 1:10 méretarányú sírrajza és az általa feljegyzett, a tárgyak anyagára vonatkozó meghatározások alapján próbáltam következtetni. 39 (12. kép) A 2. SÍR ÉS A LELETEK LEÍRÁSA Mélység (a Bécsi út járdaszintjétől): a sírfolt beásása 105,5 cm; csontváz kb. 135,5 cm. Irány: É-D (32-0). A sír kőlapokból álló oldalfalairól Patrice Bertin metszetrajzot készíttetett (11. kép). Bertin leírása és a rajz szerint a sír számára igen nagy, kb. 400 cm hosszú, északi szélén bizonytalan körvonalú, ismeretlen szélességű gödröt ástak; a beásással egy korábbi római réteget vágtak át. 40 A sír aljára, 80-90 cm mélység közt megmunkálatlan, lapos termésköveket fektettek. A sír oldalait faragott felületű, díszítetlen kőlapokból állították össze (10. kép 4), tetejét mintegy 200 cm hosszú, durván faragott, díszítetlen kőlappal zárták le (10. kép 1). A sírrajzon a láb felőli, délnyugati saroknál egy 26 cm átmérőjű kőoszlop jelzése látható (11. kép). A 2. sír oldalának és tetejének kövei közül ez a - feltehetően hypocaustumhoz tartozó - oszlop az egyetlen, melyet másodlagos felhasználásúnak lehet tartani. A sír oldalfalait 20-22 ill. 30-32 cm Az 1. sír fotói 46930-4, a 3. síré 48643, a három sír együtt 48.642 ltsz-on található. A keltezést Szirmai Krisztina az Aquincum sírkőplasztikáját feldolgozó CSIR-kötet kézirata alapján adta meg. Római rajztár, 9148/2002. sz. rajz. Az ásatási fényképfelvételeket Komjáthy Péter készítette; a negatívokat a 46 893-48 643. sz.-on leltároztak; a sírról készült diapozitívok (ltsz.: 47 254-257) a Római fotótárban jelenleg nem találhatók. A 2. sír leleteit E Bertin vette nyilvántartásba: BTM, Római Gyűjt. 96.3.1003.1-10. A propellerveretek töredékeinek fotója az Aquileia-Aquincum kiállítás katalógusában megjelent: AQUILEIA 2001. 157, Fig. 96. E Bertin 1996 május 6-i bejegyzése, napló 1. old. vastag, faragott felületű, díszítetlen kövek alkották; a fej felőli északi oldal kövének külső oldala szabálytalan kiképzésű. Sírhossz a keretező kövekkel együtt: 215 cm. Szélesség: 110 cm. A sír belső mérete: 180 x57 cm. A csontvázat vékony, kemény földréteg borította. 41 Háton fekvő, nyújtott váz, töredékes csontokkal (10. kép 2). A koponya épen került elő, de a sír kibontása közben összetört; a bordák és a medence morzsalékos, hiányos állapotú. 42 Bolygatás nem állapítható meg. Vázhossz: 170 cm. A leírás számozása megegyezik a sírrajz számozásával (12. kép). 1. A jobb felkarcsont belső oldalánál, gombjaival a koponya felé, rossz állapotú, erősen kopott, öntött ezüst hagymagombos fibula. A tengely viszonylag hosszú, hatszög metszetű; a kengyel két oldalának volutás díszítését jelzésszerű rátét helyettesíti. A tengely két végén ezüstlemezből készült, kopott, fazettált, csapos gombok. A tengely közepén lévő gomb a fibulánál jobb minőségű ezüstből készült, tövét rovátkolt dróttal keretezték, fazettálása éles; ezt a gombot nyilvánvalóan utólag, pótlásként szerelték a fibulára. Az ívelt kengyel gerincén keresztirányú vésések. A rövid, egyenes lábon rovátkolt díszítés. A tűszerkezet hiányzik. H.: 6,3 cm. Sz.: 5,3 cm (a gombokkal). Súlya: 10,87 gr. (13. kép 1; 18. kép 1-2.) 2-4. Ezüst csatok. A sírrajzon összesen négy helyen látható csatjelzés: a felsőtest bal oldalán 2 db, a jobb medencecsont alsó szélénél és a jobb ujjcsontok környékén; a sír anyagában azonban összesen hat fémcsat található. Két egyforma csat egymás mellett, a kard felső harmadánál feküdt. A sírrajz az egyik csatot a markolat végétől 33 cm-re, a kard tokjánál jelzi, egy másik hasonló csatot a mellkas baloldalánál (2-3. sz. melléklet) tüntet fel. Ez a két csat a kisebb méretű ezüst csatokkal azonosítható (13. kép 5-6; 18. kép 1-2). A nagyobb méretű harmadik ezüstcsat (13. kép 4) helye a sírrajzról nem derül ki egyértelműen. A bontáson részt vevő Malik Éva grafikus és Kériné Búzás Zsuzsa restaurátor egymástól függetlenül arra emlékeztek, hogy a „fej környékén", a csontváz fölötti földrétegben összefüggő szürkés elszíneződés látszott. Kulcsár Valéria a Kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai közt részletesen tárgyalta a sírokban megfigyelt kék, szürke, fekete, fehér és rózsaszínű, porszerű szerves rétegek előfordulását: KULCSÁR 1998. 29-30. A koponya összetörésére a bontás szemtanúi emlékeztek. A csontokat az aquincumi raktárakban egyelőre nem sikerült fellelni. A karddal együtt kiemelt bal felkarcsont alapján Mende Balázs (MTA Régészeti Intézet) a 2. sír halottjának életkorát 30 év körülinek határozta meg (2003. 05. 28-án). 235