Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

B. Nyékhelyi Dorottya: Feliratos török talpas tál a budavári Szent György térről 133-152

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. B. NYÉKHELYI DOROTTYA FELIRATOS TÖRÖK TALPAS TÁL A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉRRŐL A budavári Szent György tér helyreállításáról és rendezéséről elfogadott 1993-as kormányhatározat

1 folyományaként a Budapesti Történeti Múzeum nagyarányú régészeti kutatásokat folytatott a terület nyugati oldalán 1998 és 2000 között. Ásatási területünk a Dísz tértől egészen a királyi palota északi zárófaláig terjedt, keletről a Szent György utca, nyugatról pedig a várfal határolta. A feltárások lehetőséget nyújtottak arra, hogy egyszerre, igen nagy felületen, csaknem tervszerű körülmények között vizsgáljuk meg egy városrész közép- és törökkori beépítettségét, valamint az erődrendszer falait. A középkori királyi palota előterében, a Várnegyed déli részén található területen magam a Lovarda köz északi részén, a Szent György tér 4-es, továbbá a Szent György utca 2. telken folytattam régészeti kutatásokat.

2 A mai Szent György tér nyugati oldalán található észak-déli irányú utcát a középkorban először Zsidó utcának,

3 később pedig Szent Zsigmond

4 utcának nevezték.

5 Ásatási területünk középkori háztulajdonosairól kevés írott forrás áll rendelkezésünkre. Több 16. századból származó oklevél tanúsága szerint Bánfi János pohárnokmester, királyi kamarás háza egykor itt állhatott.

6 Az 1541-es Schön metszet alapján a királyi palota északi zárófalától északra található terület a középkor végén sűrűn beépített lehetett.

7 1 1053/1993 (VII. 8.) Korm. h. 2 RKM 1998. 132. 27, RKM 1999. 177-178. 37, RKM 2000. 104. 42, B. NYÉKHELYI 2001. 73 és B. NYÉKHELYI 2003. 3 Itt volt ugyanis Buda első zsidó negyede. Vö.: MAGYAR 1991. 160-162., VÉGH 1997. 295-297. B. NYÉKHELYI 2003. 46-49. VÉGH 2003.18. 4 A 15. század elején az utca keleti oldalán felépül a Szent Zsigmond templom. A nagyszabású építkezésekkel párhuzamosan a lakosság szerkezete és összetétele is megváltozott. Vö.: KUMOROVITZ 1963,113-116. KUBINYI 1999 19-22. és VÉGH 1999. 25-29. 5 Az utca mai neve Szent György utca 6 VÉGH 2003. 28, 34-35.; OL DL 22563 és OL DL 22637. 7 RÓZSA 1999. p. 49. 1. kat. sz. 18. kép; MNM Tes. Ltsz. 209/ 1930.Gr

. A középkori beépítettség a török hódoltság korában átalakult. Ezt mutatja Joseph de Haüy francia hadmérnök 1687-es, az egykori telekosztásokat is ábrázoló felmérése. (1. kép) E térkép alapján kutatási területünkre öt telek (373-377) lokalizálható.

8 A 373, 374 és 377-es számú tömböt kis köz választja el a 375 és 376. számú tömbtől. Az itt ábrázolt tagolt, felaprózott telekstruktúra már nem a középkor végi állapotokat rögzíti. A térkép ugyanis már az ostromok pusztításai nyomán átalakult törökkori állapotot mutatja be. A Szent György utca elnevezése a 17. század végén Palota utca (Schloss Gasse) volt. Az 1696-os Zaiger (házösszeírás) már csak három telket jelöl (283-285) a későbbi Teleki palota helyén. (2. kép) A 283-as telket északról a Schanz Gassl, a 285-ös telket pedig déli irányból a Bateri Gassl (ma Lovarda köz) határolta.

9 Az 1696-os házösszeírásból kirajzolódó telekbeosztás ismét jórészt a középkori telekarányokat mutatja, ha méretben nem is pontosan egyezik velük. Egyes 18. századi térképek ágyúállást ábrázoltak a területen. Valószínűleg ez csak terv maradt. A földhányás - miután ezt több térkép is mutatja - elképzelhető, hogy megvalósult, de egyrészt az újkori építkezések, másrészt az itt felmagasodó, természetes sziklafelszín miatt erre utaló nyomokat a régészeti kutatások során nem találtunk. Továbbá az is kérdéses, hogy a térképeken jelzett földhányást bármiféle akkori építmény keríthette-e, a feltárások ezt nem igazolták. A területen a továbbiakban Teleki József számára 1789-ben felépült egy kétemeletes palota.

10 Az épület 1857-ben a Kincstáré lett, majd 1892-ben Habsburg József főherceg vásárolta meg, aki külsőleg teljesen átalakíttatta. A nyugati oldalán lévő földszintes szárny elbontásával a nyugati homlokzat elé végigfutó új traktust húztak. Az északi homlokfalhoz kocsifelhajtót építettek. A palotától 8 WEIDINGER-HORLER 1956. p. 29-30. és 2. melléklet 9 NAGY 1971. p. 117. és WEIDINGER-HORLER 1956. p. 29-30. és 3. melléklet 10 Vö.: FARBAKY 2003.144-149. 133