Budapest Régiségei 37. (2003)

Hanny Erzsébet - Reményi László: A budai Várhegy bronzkori településtörténete 237-276

HANNY ERZSÉBET - REMÉNYI LÁSZLÓ 5. Kihajló peremű, S-profilú füles bögre, perem­ből kiinduló szalagfüle az edény hasára támaszko­dik, alja felé karcsúsodik (12. kép 2.); (2002.2.7.) 6. Erősen S-profilú füles bögre, alja széles, füle hiányzik (12. kép 3.); (2002.2.6.) 7. Nagyméretű, S-profilú bögre, talpa széles, per­emből kiinduló füle nem túlságosan ívelt szalagfül. (12. kép 7); (2002.2.3.) 8. Tojás alakú, felületén seprűzéssel durvított, kihajló peremű, keskeny talpú fazék. (12. kép 8.); (2002.2.2.) A sír és minden egyes darabja jól beleillik a korábbi leletek alapján a várhegy kora bronzkorá­ról kialakított képbe. A temetkezés jó párhuzamá­nak tarthatjuk a szigethalmi csontvázas sírt, 15 bár mellékletei valamivel korábbi időszakot képvisel­nek. A kultúra korai fázisából származó Rákóczi­falván előkerült síregyüttes két sírja kelet-nyugati tájolású, zsugorított csontvázas temetkezéseket tartalmazott. 16 A leletek publikálója feltételezi, hogy a csontvázas temetkezések aránya a kultúra korai szakaszában lényegesen nagyobb volt. 17 Valószínű, hogy a késői szakaszban sem tűnt el egészen és szórványosan az un. 3b fázisig megmaradt. A karcsú nyakú korsók, melyeket bekarcolással, esetenként mészbetéttel is díszítettek a nagy­révi kultúra késői fázisában jelennek meg. Ezt a típust Schreiber Rózsa a diósdi és a budafoki temető elemzése alapján legkorábban a nagyrévi kultúra 3a fázisára keltezi. 18 Darabunk legközelebbi, díszítetlen párhuzamait Budafokon találjuk, azzal a különbséggel, hogy a várhegyi korsónak nem olyan karcsú és hosszú a nyaka. 19 Kulcs temetőjéből is hozhatunk hozzá párhuzamot, 20 bár a mi leletünk formailag és díszítésében is finomabb és mívesebb. A dunapentelei korsó és a kuksi 30. sír edényének díszítése hasonlóan kidolgozott. 21 A váll és a has bekarcolt díszítései hasonlóságot mutatnak a szi­getszentmiklósi nagyrévi sírokban talált edények díszítéseivel. 22 Töredékben a régi palotai anyagban is megtalálható ez a típusú díszítés. (4. kép 7) Bár a karcolt díszítés nem jellemző a nagyrévi kultúrára a kettős, hármas bekarcolt vonaldísz, a pontozott minta és a W alakú motívum külön-külön mind megtalálható formakincsében. Korsónk díszítőele­meihez nagyon hasonlóakat találunk a tószegi telep 15 SCHREIBER 1986. 71-72.; 2. kép 16 CSÁNYI 1982-83. 34-35, 40. 17 CSÁNYI 1982-83. 57. 18 SCHREIBER 1981154. 19 SCHREIBER 1963. 9. kép 2. 20 BONA 1960. IV PL 1, 2, 4. 21 BONA 1960. III. PL 10.; V PL 3.; IX. PL 2. 22 SCHREIBER 1995. 21. t. 4.; 23. t. 4. nagyrévi rétegében, melyen az ún. „zászlódísz" jel­enik meg, a nagyrév-zsidóhalmi függesztőfüles edényen, mely szintén csontvázas sírból került elő, rajta a W motívumot („szálló madár") láthatjuk, de megjelennek ezek a minták a dévaványai és a duna­újvárosi edények felületén is. 23 A Szent György téri korsó a díszített edények azon csoportjához tar­tozik, amelyben a díszítőmotívumok a legegysze­rűbbek, de már élőlényt (madár) jelenítenek meg. Mindezek a motívumok a nagyrévi kultúra késői fázisában jelennek meg és a kulcsi típusú edénye­ken, sőt a vatyai kultúra legidősebb fázisában is tovább élnek, de korábbi előzményekre vezethetők vissza. 24 Az S-profilú füles bögréknek a sírban talált változatai főképpen a kulcsi fázisban elterjedtek, a díszített tál ezen formája szintén a kultúra késői fázisára jellemző. A bütyökdíszes tálka jó párhu­zamát találjuk a szigetszentmiklóson feltárt, késő­nagyrévi urnatemető leletei között, melyek szintén a kulcsi csoportot képviselik. 25 Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a Szent György téren 1995-ben talált áldozati gödör és az 1999-ben talált csontvázas gyermeksír a nagyrévi kultúra kulcsi fázisába tartoznak, mely időszakban a Várhegyen egy egyrétegű település virágzott. A KORA BRONZKORI LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Korsók A budai Várhegy kora bronzkori anyagában a korsók különböző formájú és méretű változata fordul elő. A legarchaikusabb formát a XII. gödör enyhén kihajló peremű, peremből induló és a váll­ra támaszkodó fülű korsója képviseli (4. kép 4). A korsótípus párhuzamait megtaláljuk a kora nagy­révi korszakkal párhuzamos Harangedény-Csepel csoport anyagában, 26 de megtalálható a Bóna István által a kulcsi fázis időszaka elé datált Szigetszent­miklós típus anyagában is. 27 A bemutatott kihajló peremű, íveltebb testű füles korsók, a perem alól induló füllel a nagyrévi kul­túra késői fázisának kedvelt edénytípusai. A kar­csúbb változatot képviselő két töredék (4. kép 1, 3) párhuzamai széles körben elterjedtek. A típus a Kalicz-Schreiber Rózsa által a kora bronzkor 23 SCHREIBER 1984c. Tószeg: 4. 5. kép 4; Nagyrév: 5-8, 7. kép 1. a-b; Dévaványa: 8-10, 8. kép 1. a-b; Dunaújváros: 12., 10. kép 1. a-b. 24 SCHREIBER 1984c. 18-22. 25 SCHREIBER 1995. 18. sír: 8., 18. 1.1 26 KAUCZ-SCHREIBER 1984. Taf. XXXV 14-15; ENDRŐDI 1992b. 39. kép, 7-8, 41. kép, 6; KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 2000. 21. kép, 4, 7-8. 27 BÓNA 1963. PL XVI, 2. 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom