Budapest Régiségei 37. (2003)

Hanny Erzsébet - Reményi László: A budai Várhegy bronzkori településtörténete 237-276

A BUDAI VÁRHEGY BRONZKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 3a fázisába sorolt 28 lelőhelyeken tűnik fel, 29 de a következő, kulcsi fázis anyagában is előfordul. 30 Az épebb töredék (4. kép 1) vállán körbefutó mély bekarcolt vonaldísz párhuzamait ugyancsak két, a kora bronzkor 3a időszakba sorolt lelőhely anyagá­ban találjuk meg. 31 A hamvasztásos sírban urnaként használt karcolt díszű, tömzsibb füles korsó (5. kép 1) párhuzamait a korabronzkor 3b időszakára datált kulcsi fázis anyagában találjuk meg. 32 Töredékessége miatt nem dönthető el, hogy a karcsúbb, vagy a tömzsibb típushoz tarozik-e az a korsó, amelynek karcolt díszű oldaltöredékét a 4. kép 7. szám alatt mutatunk be, a bekarcolt dísz pontos párhuzamát a kulcsi temető egyik tömzsi korsóján láthatjuk. 33 További, nem teljesen meg­egyező, de hasonló bekarcolt díszítésű korsót ismerünk a nagyrévi kultúra késői időszakából. 34 Formailag hasonló, azonban nem bekarcolt, hanem plasztikus bordadísz látható két Tószeg-Laposhal­mon, 35 illetve egy Tiszainokán 36 talált korsón. A kisebb méretű, erősen kihajtó peremű, ívelt nyakú, karcsú testű, erősen töredékes állapotban előkerült korsó (4. kép 3) párhuzamait szintén a nagyrévi kultúra késői időszakának lelőhelyein találjuk meg. A tárgytípus formai előzményének feltételezhetően azok a füles korsók tekinthetők, amelyek egyaránt ismertek a nagyrévi kultúra korai fázisára datált Tisza-vidéki lelőhelyek anyagában, 37 valamint az ezekkel egyidős Harangedény-Cse­pel-csoport anyagában. 38 Az erősen kihajló pere­28 SCHREIBER 1984a. kronológiai tábla. 29 Budafok: SCHREIBER 1963.1. kép, 5, 5. kép 10; Diósd: SCHREIBER 1981.10. kép, 2; Szigethalom: SCHREIBER 1986. 3. kép, 10. 30 Kulcs: BÓNA 1960. Pl. IV 2-3, 5-6; Szigetszentmiklós-Felsőtag: KALICZ-SCHREIBER 1995a. 42. tábla 5; Százhalombatta-Földvár kulcsi (V) rétege: POROSZLAI 2000. Pl. XXIII, 2. 31 Budafok SCHREIBER 1963. 5. kép 10; Diósd: SCHREIBER 1981. 14. kép 6. 32 Kulcs: BÓNA 1960. Pl. V 3, Pl. VIII, 16, Pl. X, 13; Szigetszent­miklós-Felsőtag: KALICZ-SCHREIBER 1995a. 19. tábla, 7, 20. tábla, 6, 21. tábla, 4, 24. tábla 8, 30. tábla, 3, 32. tábla 1, 33. tábla 5, 37. tábla, 5, 40. tábla, 1, 42. tábla, 7. 33 BÓNA 1960. Pl. V, 3. 34 Kulcs: BÓNA 1960. Pl. IX, 8, Tószeg-Laposhalom: BÓNA 1979-80. 9. kép, Érd (?):BÓNA 1963. Pl. XVIII, 14, Szigetszent­miklós-Felsőtag: KALICZ-SCHREIBER 1995a. 39. tábla 3, 42. tábla 5. 35 BÓNA 1979-80. 40-41 kép 36 CSÁNYI 1982-83. 9. kép 10. 37 BÓNA 1963, bőséges példákkal, CSÁNYI 1982-83. 3. kép 1, 6-7, 11. kép 1-3,12. kép 3-4; CSÁNYI 1998-99. 3. kép 2, 4. kép 5-7, 5. kép. 38 pl.: ENDRÓDI 1992b, bőséges példákkal; KALICZ-SCHREIBER 1984. Taf. XXXV; KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998-99, bőséges példákkal; KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998-2000, bőséges pél­dákkal. mű, karcsú típus felé mutat a Harangedény-Cse­pel-csoport késői időszakába sorolt budatétényi sír két kis korsója, 39 azonban a tárgytípus igazán széles körben a nagyrévi kultúra késői időszakában terjed el. 40 Az ugyancsak kihajló peremű, ívelt nyakú, bütykökkel és karcolt vonalakkal díszített kis füles korsó (5. kép 2) kissé karcsúbb változatát ugyan­csak a nagyrévi kultúra kulcsi temetőjében találtuk meg, 41 a bütykökkel és bekarcolt vonalakkal díszí­tett, tömzsibb várhegyi példány azonban unikális darabnak számit a kora bronzkorban. Töredékessége miatt a 4. kép 2. számú edényéről nem dönthető el, hogy füles, vagy fületlen edényről van-e szó. A hasonló, éles válltörésű edények a nagyrévi kultúra késői időszakának kedvelt tárgy­típusát alkotják. 42 Bögrék A várhegy telepanyagában és az 1999-ben fel­tárt csontvázas sír mellékleteként (12. kép 1-3, 7), valamint a XII. gödörben előkerült (7. kép 6, 8-10) enyhén kihajló peremű, enyhe S-profilú füles bög­rék párhuzamai, bár szórványosan már a Harange­dény-Csepel-csoport anyagában is előfordulnak, 43 a nagyrévi kultúra kulcsi fázisában terjednek el széles körben, 44 majd továbbfejlesztett változataik a vatyai kultúra egyik legkedveltebb edénytípusát alkotják. Tálak A tálak közül a legarchaikusabb formát a 74/23. objektum ferdén levágott peremű, úgynevezett T-profilú , gömbös testű tálja képviseli (7. kép 4). A tál párhuzamait a Harangedény-Csepel-csoport lelőhelyein találjuk meg, 45 azonban egészen késői előfordulásukra is van példa a mészbetétes kultú­ra Dunaalmás-Foktorokon feltárt házának felső, a középső bronzkor időszakára datált rétegéből. 46 45 pl.: Szigetszentmiklós-Udülősor: ENDRÓDI 1992b. 22. kép 4, 41. kép 1, 45. kép 6, 60. kép 2, 5; Budapest-Békásmegyer: KAUCZ-SCHREIBER-KAUCZ 1998-2000. 9. kép 9, 11 kép 5, 13. kép 5,14. kép 5-6,15. kép 1,17. kép 5, 8-9. 46 VADÁSZ 2001.14. tábla 5-6, 8-9. 39 KALICZ-SCHREIBER 1984, Taf. XLI, 2-3. 40 Kronológiailag fontos fogódzópontot jelenthet, hogy az edénytípus nagyobb számban került elő Tószeg-Laposhalom nagyrévi pusztulási rétegéből: BÓNA 1979-80. 12. kép. További példák: Kulcs: BÓNA 1960, számos példával; Budafok: SCHREI­BER 1963. 1. kép, 1, 2. kép 1, 3, 3. kép 1,11. kép 1; Diósd: SCHRE­IBER 1981 6. kép 1-4; Szigethalom: SCHREIBER 1986. 3. kép 8; Szigetszentmiklós-Felsőtag: KALICZ-SCHREIBER 1995a, bőséges példákkal. 41 BÓNA 1960. Pl. 4, 9.; KALICZ-SCHREIBER 1984, bőséges példákkal. 43 pl.: KAUCZ-SCHREIBER-KALICZ 1998-2000. 9. kép 2. 44 pl: Kulcs: BÓNA 1960, több példával; Szigetszentmiklós-Fel­sőtag: KALICZ-SCHREIBER 1995a, több példával. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom