Budapest Régiségei 37. (2003)

Gerő Győző: A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle 197-208

GERŐ GYŐZŐ tősen károsodott, amelynek során a török műformák csaknem teljesen megsemmisültek és azok csak nyomokban voltak megfigyelhetők. Itt az északnyugati homlokzaton - amelynek eredetileg a tengelyében nyílott a dzsámi bejárata - hasonló ablakosztás nyomai mutatkoztak, mint a délkeleti homlokzaton, de ezeknek az íve és kőkeretének fészke már téglából falazott volt. Ugyancsak kimutatható volt az emeleti szint elfalazott ablaknyílása ezen a homlokzaton is. A legeredményesebb volt a kutatás a dzsámi délkeleti falának homlokzatán, valamint a jelenlegi templomhajónak, a kibla fal előtt húzódó keskeny szakaszán és természetesen a mihráb maradványát rejtő délkeleti főfal belső falsíkján. Az épületrégészeti feltárás mellett végzett kisebb ásatás is sok új adattal szolgált a dzsámira vonatkozóan. A délkeleti homlokzat feltárása során kitűnt, hogy az homogén kváderfal, amelybe a későbbiek során - valószínűleg még a 18. század folyamán - boltozatot véstek be, majd a legújabb korban a fal több helyen is kisebb-nagyobb sérülést szenvedett. A dzsáminak ezen a homlokzatán megtalált három eredeti ablaknyílása mészhabarcsba ágyazott tört kővel volt befalazva. Az ablakok közül csak a földszinti ablaknyílást bonthattuk ki teljes mélységében és ennek nyomán magát az ablakot tudtuk teljesen feltárni, amely teljes épségben maradt meg. A földszinti ablak fölött - annak tengelyében - a második szinten lévő ablaknyílás, amelynek felső lezárása a templom mai nagyméretű ablakának építése során megsemmisült, csak kis mélységben volt kibontható. A harmadik szint ablaknyílása, amely a homlokzat középtengelyében helyezkedik el csaknem teljesen épen került elő és majdnem a teljes mélységben kibontható volt. (3. kép) Az ablakok feltárása nyomán egyértelműen sikerült a kibla-fal homlokzati rekonstrukciója, (4. kép) amelyben az ablakok három szinten helyezkedtek el és azok eredetileg a 2-2-1 osztást követték. Ezt az ablakkiosztást követhette minden valószínűség szerint a dzsámi másik három főfalának ablakrendje, bár részben eltérő megoldás lehetősége is ismeretes. Egyébként a hazai négyzet alaprajzú dzsámijaink közül ezt az ablakosztást követi a siklósi Malkocs bej dzsámi is.

30 Ilyen ablakosztása van az 1550-51-ben épült focai Aladza dzsáminak

31 ugyancsak, amely Haszan nazir (Haszan bin Juszuf) vakufja volt, aki haláláig a budai defterdár tisztét töltötte be. Evlia Cselebi szerint a dzsámi építőmestere Ramadan aga volt.

32 Ugyanezt a megoldást találjuk a mosztári Hadzsi 30 GERŐ 1983.125. 31 ANDREJEVIC 1972. 28-38. 6.,7. kép; GERŐ 1980.123. 32 FODOR 1985. 466-167. Mehmed bég (Kradjozbég) dzsáminál, amely 1557-ben épült,

33 valamint a livnói „Begluk' vagy „Glavica" dzsáminál, amely Lala Mehmed pasa alapítványa, aki két ízben is volt budai pasa, dzsámija pedig 1567-68-ban épült.

34 A homlokzat rekonstrukcióját követően a templombelsőben a kibla-falon végeztünk épületrégészeti kutatást, elsősorban a mihráb maradványainak feltárása érdekében és ezzel egyidejűleg teljesen feltártuk a földszinti ablakot, amelynek kőkerete „in situ" teljes épségben megvolt. Ezt követte azután a dzsámi belső padlószintjének meghatározását, valamint a mihrábnak jelenlegi szint alatt vélhetően megőrzött lábazati maradványának és a szószék alapozásának feltárását célzó ásatás a fallal párhuzamosan húzott 50 cm szélességű kutatóárokkal. (5. kép) A továbbiakban mindenekelőtt az összefüggésekre való tekintettel tárgyaljuk az egyes részleteket, nem téve különbséget a homlokzaton látható és a belsőben feltárt maradványok között. A kibla-fal - a délkeleti főfal - teljes falvastagsága 105 cm, a kibontott földszinti ablaknyílás szélessége pedig 118,5 cm volt. (6. kép) Az ablaknyílást mindkét oldalon egy 24 cm szélességű, egyszerű élszedéssel tagolt kőkeret szegélyezte. Ez utóbbi a belsőben teljes épségben került elő, míg a homlokzati oldal keretköveinek egy részét a nyílás elfalazásából bontottuk ki. Az egyik nagyobb keretdarabon a homlokzaton lévő ablakrács bemetszésére szolgáló lyukak voltak, amely alapján az eredeti csomókötéses rács osztása kiszerkeszthető. A Corvin tér 3. számú ház Dunára néző homlokzatának egyik földszinti ablakában lévő és oda másodlagosan beépített török ablakrács minden bizonnyal a Tojgun pasa dzsámi valamelyik földszinti ablakának tartozéka volt. Magának az ablaknyílásnak a belmérete 105 x 201 cm, bélletének vakolata és meszelése jó állapotban maradt meg. Az egyenes záródású ablaknyílás fölött szamárhátíves felülvilágító nyílás van, amelyet 31-35 cm átlag szélességű ívkövekből falazott, mélyített tükörmező keretez. Ez utóbbinak a zárókövét a homlokzati oldalon eredetileg rozetta, vagy forgórózsa díszítette, amelynek levésett nyoma jól látható ma is. A második és a harmadik szinten lévő ablaknyílás kőkeret nélküli. Eredetileg mindkettő szamárhátives záródású volt, (3. kép) amelyet vállmagasságban kezdődő, mélyített, 34 cm széles tükörmező szegélyez, amint az az utóbbi esetében látható. Ezeknek mindegyike 96 cm széles volt, magasságuk a vállig 144 cm, teljes magassága az ív STANIC-SANDZAKTAR 1967. 88.1. kép; GERŐ 1980.124. REDZIC 1965. 99-104. 200