Budapest Régiségei 37. (2003)

Gerő Győző: A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle 197-208

A BUDA-VÍZIVÁROSI TOJGUN PASA DZSÁMI ÉS A TOJGUN PASA MAHALLE felső csúcsáig 222 cm. Az ablaknyílás homlokzati síkjában az ablak beillesztésére és rögzítésére szolgáló 8-9 cm-es horony fut körbe. A kutatás legnagyobb eredménye azonban a rnihráb jelentős maradványának a feltárása volt. A földszinti török ablaktól keletre - a templom barokk falpilléréig terjedő falszakasz vakolatának eltávolítása után - előtűnt a mihráb elfalazott fülkéje és keretének levésett maradványa. Kibontva ezután a fülke befalazását sikerült a többlépcsős sztalaktitboltozat aránylag jó állapotban megőrzött nagyobb részletét feltárni a falpillér mögötti részen is, keretezésének pedig épségben meglévő lábazatát a mai szint alatt megtalálni. Az előkerült részletek szerencsére minden olyan adattal szolgáltak, amelyek lehetővé tették a mihráb hiteles elméleti rekonstrukcióját. (7. kép) A Tojgun pasa dzsámi mihrábja a magyarországi török építészettörténeti kutatás szempontjából több vonatkozásban is nagy jelentőségű és a magyarországi török építészet kimagasló emléke, miként a dzsámi többi maradványa is. A magyarországi dzsámiépitészet emlékeit tekintve sajnos maguknak a dzsámiknak a száma is csekély, mihrábjaink száma pedig még kevesebb. Mihrábunk teljes egészében kőből faragott, amelynek boltozata a megmaradt részletek alapján a magyarországi török kőfaragás legkiválóbb alkotásai közé sorolható. Sajnos azonban, hogy ezen kívül csak a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámi mihrábja az, amely még kőből faragott volt,

35 de a helyreállítása során történt nagyarányú kiegészítés következtében az eredeti részletei ma már nem megállapíthatók. Mint látható mihrábjaink e kettőtől eltekintve téglából falazottak és sztalaktitboltozatuk téglaalapra felrakott strukkóból készült. A tizennégyszög hét oldalával záródó imafülke egy-egy oldallapja 29,5 cm széles, míg a két keskenyebb oldal 15-15 cm. A fülkét kváderekből falazott kőkeret szegélyezi, amely a fal síkjából 37 cm-el ugrik előre, szélessége pedig 76,5 cm, azaz egy építészeti rőf. A keretet egyszerű, 10,4 cm széles élszedés tagolja, miáltal a külső szegély mindössze 19,5 cm széles. A fülkét az eredeti szinttől 176 cm magasságban egy keskeny váll osztja meg, amely fölött a fal mintegy 1,5 cm-el ugrik ki a fülke falsíkjából. Innen indul az ötlépcsős sztalaktitboltozat, amelynek elemei szintenként variálódnak. A mihráb rekonstruált teljes magassága a részletek és a megfigyelések alapján 5 m, szélessége pedig 2,44 m, maga a fülke 2,20 m magas, szélessége pedig 110 cm. GOSZTONYI 34. p. Dzsámink mihrábjának analógiáját a hazai emlékanyagban sajnos nem találjuk, legföljebb egyes kisebb részletek hasonlóságát fedezhetjük fel. így azt elsősorban a balkáni török emlékek körében kell keresnünk. Miként a dzsámi egyik időben is legközelebbi párhuzamát a már említett focai Aladza dzsámiban látjuk -, amely azonban építészeti részleteinek kialakításában sokkal gazdagabb -, így ez vonatkozik annak mihrábjára is. Mindkettőnek kőből faragott ötlépcsős sztalaktitboltozata van, amelyek elemei jórészt azonosak vagy igen hasonlók. Méretei is megközelítőleg azonosak, mivel az Aladza dzsámi mihrábja a díszes oromzat nélkül ugyancsak megközeliti az 5 m magasságot, szélessége pedig a 2 és % métert. A mihráb melletti ablaktól kissé jobbra került elő a kőből faragott mirnber alapozásának maradványa. A Buda-Vízivárosi Tojgun pasa dzsámi feltárásának eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A dzsámi eredetileg négyzet alaprajzú háromboltszakaszos előcsarnokú, egy minárés dzsámi volt, (8. kép) amelynek délkeleti főfala annak jelentős műrészleteit őrizte meg úgy a homlokzaton, mint a jelenlegi templombelsőben. A kockaalakú centrális építmény eredeti 2-2-1 ablakosztása rekonstruálható volt, továbbá a kőből faragott, mihráb, amelynek finoman megmunkált stalaktitboltozata a török építészet hazai emlékeinek legszebb ilyen jellegű emléke. A meglévő részletek, valamint az analógiák és a 18. századi helyszínrajz lehetővé tették az alaprajzi rekonstrukciót és magának a dzsáminak az elméleti rekonstrukcióját is. Tojgun pasa alapítványi épületei közül elsőként a mahalle egyházi központját képező dzsámi épülhetett meg, amelynek építési idejét Tojgun első budai pasasága idejére kell tennünk, annál is inkább mivel Dernschwam 1555 augusztusában, budai látogatása alkalmából csak a fürdő éppen folyó építkezéséről tudósít. így a dzsámi építési idejét 1553-55 közé határozhatjuk meg. Tojgun pasa másik alapítványi épületét De la Vigne térképe a dzsámitól délre jelzi. A két épület között kis korridor húzódik. Ez - amint az a kismértékű ásatás során megállapítható volt - eredetileg a mai kapucinus kolostor épülete és az udvarának területén állott. Az ásatás során csak topográfiai azonosítása volt lehetséges, mert az előkerült részletek alapján az összefüggések nem voltak tisztázhatók. A fürdő megtalált falába másodlagosan befalazott gótikus építészeti fragmentumok Dernschwam tudósítását igazolták. Ezek az építészeti és más faragott kövek minden valószínűség szerint a közelben állott és napjaink201