Budapest Régiségei 37. (2003)

Hanny Erzsébet - Reményi László: A budai Várhegy bronzkori településtörténete 237-276

HANNY ERZSÉBET - REMÉNYI LÁSZLÓ ján." 7 A kihajló peremű, ívelten kettős csonkakúpos testű egyfülű, (a fül alsó része szögletesen kiszéle­sedik) karcolt díszű korsó (5. kép 1) a nagyrévi kul­túra késői fázisának hagyatéka, hasonlóan a mellőle előkerült kihajló peremű, durvított külső felületű korsó, vagy fazék peremtöredékéhez (6. kép 4), valamint a kihajló peremű, bikónikus testű, has­vonalán beszurkált pontsorral díszített tálhoz (7. kép 1). Az urnasír mellől egy másik, ugyancsak kihajló peremű, ívelt testű, karcsú, vállán bekarco­lással díszített egyfülű korsó töredéke is előkerült (4. kép 1), amelyről ugyancsak feltételezhető, hogy egy, a későbbi építkezések során bolygatott urna­sírhoz tartozhatott. 8 (82.1.117-120.) 74/20. objektum: Kb. 180 cm átmérőjű kerek gödör, kevés korabronzkori töredékkel és állat­csonttal. (82.1.127.) 74/22. objektum: Középkori ciszterna által boly­gatott, kb. 140 cm átmérőjű, kerek, kora bronzkori gödör, kevés kerámiatöredékkel. 9 (82.1.130.) 74/23. objektum: Az objektumról az ásatási nap­lóban nincs leírás. A rajzok alapján egy későbbi, őskori rétegeket vágó szögletes beásás lehetett. Az objektumból a bemutatott kora bronzkori, pere­me alatt apró bütyökkel díszített fazékperemen (4. kép 9) és a ferdén levágott peremű, gömbös testű táltöredéken (7. kép 4) kívül késő bronzkori töredékek is előkerültek. (82.1.131-136.) 74/38. objektum: Az objektumról az ásatási naplóban sem leírást, sem rajzot nem találtam, az őskori gyűjteménybe került kerámia anyag kora bronzkori. (82.1.140-141.) 74/46. objektum: Kb. 120 cm átmérőjű, kerek, a sziklába mélyülő gödör. A gödör bontása során -20 cm-es mélységből egy ép kis kora bronzkori korsó került elő (5. kép 2). m A világosbarna, fino­man iszapolt, fényes felületű, kihajló peremű, ívelt nyakú, bikónikus edény súlypontja az alsó harma­dában van. A peremből induló, vállra támaszkodó szalagfülének alsó része - hasonlóan a feltételez­hetően sírhoz tartozó fent bemutatott korsóhoz - szögletesen kiszélesedik. Az edény vállán a füllel szemben, illetve az edény oldalán átlósan apró bütyökdíszeket helyeztek el, amelyeket a vállon körbefutó bekarcolt vonaldísz köt össze. A fül alól, illetve a füllel szemközti bütyökdíszből három, a két másik bütyökdíszből két párhuzamos vonalból álló bekarcolt dísz fut lefelé. Az ép korsón kívül 7 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád 133-75, 63. 8 A két karcolt díszű korsót Marosi-Soós Ágnes is bemutatta, azonban anélkül, hogy utalt volna a napló hamvasztásos sírra vonatkozó megfigyeléseire: MAROSI-SOÓS 1991 2. tábla 2-3. 9 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád-16-133-75, 57. 10 Ásatási napló: BTM Adattár, Ád 133-75, 68. több edénytöredék is előkerült a gödörből: egy kis­méretű, kihajló peremű, karcsú füles korsó perem­töredéke (4. kép 5), egy további korsó oldaltöredéke, amelyen a vállon körbefutó bekarcolt vonaldísz és ebből lefelé induló három vonalból álló bekarcolt vonalköteg látszik (4, kép 7), egy barna, kihajló pere­mű, ívelt nyakú karcsú korsó töredéke (4. kép 3) valamint egy edény aljtöredéke, ék alakú beszurkált dísszel (4. kép 6). Ugyancsak a gödör anyagához tartozik két durva kidolgozású kihajló peremű, tojástestű fazék töredéke (6. kép 6), valamint két (egy edényhez tartozó) sűrű bekarcolással díszített oldaltöredék (6. kép 7). (82.1.147-153.) 75/1. objektum: egy szögletes középkori beásás­sal bolygatott kora bronzkori objektum, vagy réteg. (82.1158-159.) 75/4. objektum: Kb. 3,5 m átmérőjű ovális gödör, amelyből egy nagyobb füles korsó töredéke, és egy ép, világosbarna, vastag falú, enyhén kihajló pere­mű gömbös testű füles bögre került elő, a bögre kerek átmetszetű füle a perem alól indul és a vállra támaszkodik (7. kép 7). (82.1.160-161.) 80/2. objektum: középkori pince alján talált kora bronzkori kerámiatöredékek. 11 (82.1.192.) 80/9. objektum: középkori beásás által bolygatott kora bronzkori objektum, vagy réteg. (82.1.194.) 81/12. objektum: középkori beásás által bolygatott kora bronzkori objektum, vagy réteg. (82.1.202.) 81/14. szelvény: Az ásatási napló tanúsága sze­rint: „A humusz elbontása után sárga őskori agyag­padló nagyobb egybefüggő felületére tisztítottunk rá. Ennek északi végét részben már korábban átvágták, a szelvény déli végén pedig a sziklafelszín emelkedik a padló szintje felé. A padló felszínén cölöplyuk szerű gödrök és egy átégett tüzelőhely maradványaira bukkantunk, délnyugati oldalán egy nagyobb szögletes beásás látszott. A padló északi végénél, ahol korábban már belevágtak, átvágtuk a sárga agyagot, illetve az alatta levő sötétebb réteget. A padló vastagsága eléggé változó, megfelelően az alatta levő hepe-hupás felszínének, amelynek az nyílván az elplanírozását szolgálta. Mind a sárga padlóból, mind az alatta lévő sötétebb rétegből sok csont, kő, átégett agyagkolonc, és kevesebb kerámiatöredék került napvilágra. A csontok közül több még összefüggően megvolt, tehát amikor eltemették őket az inak még összetartották azokat. Az agyagpadló alatt, már a márgás sziklafenékre tapadva, emberi koponya darabjaira bukkantunk, hozzájuk tartozó egyéb emberi csontokat azonban mellettük nem találtunk." 12 (3. kép) Sajnos az őskori 11 Ásatási napló: BTM Adattár, 1396-83,1. n Ásatási napló: BTM Adattár, 1396-83, 2-3. 238

Next

/
Oldalképek
Tartalom