Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

VÉGH ANDRÁS Magdolna utcának nevezték, és ennek déli oldalán emelkedett a házsor. A templom déli oldalára, az Olasz utcában Alagi Dénes házát helyezte oda, ahol Ádám Gergely házát feltételeztük. Alagi Dénes azonban azonos személy mikófalvi Bekény Dénessel, ezért ezt a házat is ott kell keresni, ahol Pataki is feltételezte az Olasz utca keleti házsorának végén a Tej utcánál. Ugyancsak a templom déli oldalára került a Mindszent utcában a zsámboki prépost - sajóládi pálosok - segesdi minoriták alkotta házcsoport. Ennek a feltételezésnek egyedüli alapja az oklevélben említett szűk utca volt, amelyet a Mária Magdolna templom déli oldalán lévő közzel azonosított, ám szűk utca, vagyis köz a városban több is volt. Ugyancsak tévesen helyezte el közvetlenül a templomtól délre az Uri u. 49-51. területén a Mindenszentek kápolnát és a hozzá kapcsolt ingatlanokat. Pataki még nem ismerte a plébániahatárokat kijelölő 1441-ben keletkezett oklevelet, amely egyértelműen megjelöli a Mindenszentek kápolna helyét a Dárda köz és a Szentháromság utca közötti háztömbben. Nem érthetünk egyet azzal sem, hogy a Szerecsen nagy ház - herceg házát térképén Pataki az Uri u. 47. - Országház u. 24. telkekre rajzolta be. Nincs ugyanis semmilyen bizonyíték a pontos azonosításra, ráadásul éppen az Uri u. 47. telek kis méreténél fogva összeegyeztethetlen a ház részletes leírásával. A TERÜLET TÖRÖK KORI TÖRTÉNETE AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN A város török kézre kerülése utáni 145 évről rendkívül hiányosak az ismereteink. Pedig ez az a korszak, amely alatt megkezdődött a polgári jelleg csökkenése, ekkor keletkeztek területünkön az első közintézmények. Hans Dernschwam, a Fuggerek egykori budai faktora, aki 1526 előtt évekig élt a városban, egy Konstaninápolyt járt követség tagjaként 1555-ben újra megszállhatott itt és a látottakat hajdani emlékeivel összevetve leírta törökországi utazásáról készített útinaplójában. „Egy bég elkonfiskálta a Magdolna-templom melletti házakat, ahol a mészárszékek álltak, és tanodát, valamint mecsetet s ez utóbbi mellé kerek tornyot építtetett; közönséges, póri ízlés szerint való építkezés az egész. S tette mindezt azért, DERNSCHWAM 1984. 499.; „Bey S.Magdlena, do vor die flaischbenke gestanden, hot ein bek die selbigen heuser alle eingezogen, dohin ein schule und meczith, schlecht gepewde, mit ein runden thurnle, pewerisch ding, gepawth, zw einem anczaigen, das irntz ein bascha ader sein geschecht was grossers dohen pawen sol. Und weil er vjl heuser darzu eingezogen, das Scharkhan haus, flaischpenke und N.N. heuser, vjl er im domit als ein spital gepaut haben." BABINGER 1923. hogy megmutassa: mekkora építkezésre telik egy pasának vagy nemzetségének. S minthogy az említett célra számos házat elkobzott - mészárszékeket, Sárkány Ambrus házát stb. -, az általa emelt házat hospitálynak építette.. .."

w Ez a forrás rendkívül becses számunkra, mivel további apró adatok segítségével könnyebben értelmezhető. Dernschwam beszámol egy iskola, egy mecset és talán egy szegényeket támogató népkonyha (imáret) alapításáról. Az iskoláról megemlékezett a 17. századi világutazó, Evlia Cselebi is a Budán található két híres alsófokú iskola (mekteb) között sorolva fel nevét.

118 A mecset, helyesebben dzsámi szerepel a Budát ábrázoló török feliratos térképen, neve azonban bizonytalanul betűzhető ki.

119 A szakirodalom a „Kirba dzsámii" olvasatot tartja valószínűnek, amelynek értelme így Puttonyos dzsámi lenne.

120 A magyarázat szerint ez esetben ezt a dzsámit azonosíthatnánk a Marsigli-jegyzékben feljegyzett Harnmam-dzsámii-val, vagyis a Fürdő-dzsámival, lévén, hogy a várbeli fürdőbe puttonyokban hordták fel a vizet.

121 Ez a fürdő egyébként a Hammam jolu dir-nek nevezett mai Országház utcában emelkedett, amelynek közvetlen közelében alhatott a Hammam dzsámii. Az azonosítás mindenesetre csupán feltételezés, ellenben a térképen jelzett Kirba-dzsámiit látképeken is láthatjuk. A város visszafoglalásának idején készült Fontana-Nessenthaler-féle látképen mind a madártávlati képen, mind pedig a nyugati nézeten jól felismerhető a kicsiny kupolás épület északi oldalán az ostromban megsérült, tetejét vesztett minarettel.

122 Jól kivehető a minaret a de la Vigne-féle térkép szélén elhelyezett nyugati nézeten is, és ezen a képen még a csúcsos süveget is ábrázolták, mivel a rajz, úgy tűnik, hogy még az ostrom kezdetén készülhetett.

123 Ha ezeket az ábrázolásokat és a török térképet megvizsgáljuk hozzávetőlegesen meg tudjuk határozni a dzsámi helyét a háztömbben. Véleményünk szerint ez a viszonylag kisméretű török templom a Hauy-féle 59. és 60. számú telkek valamelyikén helyezkedhetett el. Pontosabban a két telek közül az egyik esetleg azonos lehet a dzsámival, bár a térkép készítői ezt nem jelölték. Ez annál inkább érthetetlen, hiszen, ha Fontana az 118 „Mektebje is van hat; híresek a Fethia mektebje és az Orta dsámi mektebje." EVLIA CSELEBI 243. 119 Bologna, Biblioteca dell'Universita. Marsigli iratok 8. köt.; VERESS 1906. 103-170. A kiadás a térképen levő feliratot „Fevdkubbe (?) dsámi"-nak olvassa, amely halálkupolát jelent. 120 FEKETE 1944. 72-122. 121 Az azonosítást Fekete Lajos feltételezte. Marsigli jegyzkét kiadta, VERES 1906.135. 122 BTM Metszettár, RÓZSA 1963. Kat. 27 123 BTM Metszettár, RÓZSA 1963. Kat. 21. 228