Budapest Régiségei 37. (2003)

Bencze Zoltán: Előzetes jelentés a volt Állami Nyomda épületeinek területén folytatott régészeti kutatásokról 113-135

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. BENCZE ZOLTÁN ELŐZETES JELENTÉS A VOLT ÁLLAMI NYOMDA ÉPÜLETEINEK TERÜLETÉN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI KUTATÁSOKRÓL A budai Várnegyed északi részén az Állami Nyom­da egykori épületszárnyait 1 az 1990-es években a Budavári Önkormányzat vásárolta meg, részint az Önkormányzat új székhelyének, részint pedig egyéb hasznosítás céljából. Az építkezéseket meg­előzően szükségessé vált a terület feltárása. Buda városának megalapítása után, a IV Béla kori városfal belső oldalán a Várhegy északi részén is - valószínűleg már a 13. században - felépült több lakóház. A területre vonatkozó okleveles adatok alapján a középkori Szombathely tér északi részére Pataki Vidor négy telket helyezett. 2 Végh András házsora, melyet ide rekonstruált hét darab­ból áll. 3 Ezek a középkori telkek azonban elég nagy területre esnek ahhoz, hogy feltárási területünkhöz biztosan kötni lehessen valamelyiküket. A volt nyomdaépületek környéke a török korban előbb a Szombathely mahalleszi, majd a Toprak kule­szi mejdáni része volt. 4 Marsigli térképén 5 (1 kép) az 59 számmal jelölt Hamam joli dir (Fürdő út) északi végénél a belső várfalig üres terület látható. Az 1687-ben készült Haüy féle alaprajzon (2. kép) a Mária Magdolna templom szentélyével egy vonal­ban, attól északra található az igen nagy méretű 217-es számmal jelzett telek, 6 mely a Petermann bíró utca 7-9-re lokalizálható. Sajnos a 217-es telektől nyugati irányba az egykori telekbeosztás már nincs ábrázolva. 1696-ban készült a „Zaiger", a Vár telekkönyvi mutatója. Az Úri utca és az Országház utca északi végén lévő térséget, a mai Kapisztrán teret és kör­1 A kutatások helyszíne: Bp. I. Kapisztrán tér 1, Országház utca 33-34., továbbá az Országház utca északi vége. A Petermann bíró utca 9. sz. alatt nem végeztünk feltárást. 2 PATAKI 1950. 264.,266. és 9. kép. Vö. még: BENCZE 1992. 209-211 3 VÉGH András: Buda város középkori helyrajza. Háztulajdono­sok a budai Várnegyedben. Doktori értekezés. Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratába betekinthettem. 4 FEKETE 1944. 83. 5 VERESS 1906.142-148. 6 29,39 méteres utcafronti szélessége alapján valószínűsíthető, hogy több telket vontak össze egy telekké. Vö.: WEIDINGER­HORLER 1956. 29-311 sz. melléklet nyékét Kayserliche Preche-nek, azaz császári rés­nek nevezték, mivel, a császári csapatok itt nyomul­tak be a Várba Buda 1686-os visszafoglalásakor. 7 A mai Kapisztrán tértől a Bécsi kapu felé húzódó kis utcácskát Blueth Gässelnek, Vér utcának nevezték, melynek házai az 1723-as tűzvészben leégtek. A Vér utca elnevezés 1739-ig megmaradt, majd mivel a ferencesek Evangélista Szent János templomához vezető utca volt, ezért János utcának nevezték. 8 Később Ferdinánd, majd Nándor utcának hívták, 1954 óta Petermann bíró utca. 9 Az 1696-os össze­írás a Petermann bíró utca 9. sz. telekre már nem jelöl épületet. Nyilván a korábbi épület az 1686-os visszafoglalás után olyan komolyan megsérülhe­tett, hogy 1696-ra lebontották. A Zaiger a 168-as számmal jelölt épületről (Petermann bíró u. 7.) azt írja, hogy sarokház a Vér utcában, melynek még jó falai, boltozatai és pincéje van, a tulajdonosa pedig Bössenbacher Mihály, esztergályos. 10 A Kapisztrán tér 1 sz. alatti épületet feltehetőleg Kimnach Lajos építőmester építtette magának, majd az épületet örökösei 1855-ben eladták a Kincstárnak. 1876-ban Amon József tervei szerint átalakították és kibővítették az Állami Nyomda számára. 1890-ben a főépület hátsó udvari szárnyának belső falait és bolto­zatait kibontották, vasszerkezetű csarnokká alakítva át. 1931-ben körülépített klasszicista udvarának keleti felét beépítették, végül 1934-ben géptermet építettek hozzá az északi oldalon. 11 Az Országház utca keleti oldalán található Petermann bíró utca 9. számú épü­letet 1954-ben kapcsolták az Állami Nyomdához. 12 Később a két épületszárny közötti Országház utcai szakaszt a nyomda saját használatra lezárta. 7 NACY 1971 83 8 NAGY 1971 84. 9 MMT IV p. 425. (Horler Miklós) 10 Ain egghaus in dem bluet gässl ligt an der Kays, prêche hat im gesicht 4 cl. 3sch. im Ruckhen 5 cl. An der rechten seithen 15: und an der linckhen 15 cl. 2 Vi seh. hat noch guets gemeür und Keller. Michael Bössenbacher bürg. Drächler. NAGY 1971106. 11 MMT IV p. 383-384. (Horler Miklós) 12 MMT IV p 425. (Horler Miklós) 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom