Budapest Régiségei 37. (2003)

Bencze Zoltán: Előzetes jelentés a volt Állami Nyomda épületeinek területén folytatott régészeti kutatásokról 113-135

BENCZE ZOLTÁN A volt Állami Nyomda épületétől keletre a Villamos Teherelosztó

13 építését megelőzően H. Gyürky Katalinnak nyílt alkalma régészeti kutatásokat folytatni. A Petermann bíró utca 7-es épület régészeti kutatásakor az utca felőli részen egy 14. századi lakóház részlete került elő, mely egy traktusból és egy kapualjból állt. Teljes kiterjedése 23-24 m körül lehetett. A feltárt lakóház nyugati fala és a 9. számú telek között mély sziklaárok húzódott, melyből további sziklaüregek nyíltak.

14 A telek északi végében előkerült középkori városfal,

15 mint kutatásaink igazolták a második városfallal azonosítható.

16 A Kapisztrán tér 2-4. sz. alatt található Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületszárnyában 1987-1990. között nyílt alkalmunk kutatni. Az Árpád-kori városfalnak itt egy tornya is előkerült, a fal belső oldalán pedig a középkori beépítettség maradványait tudtuk feltárni nagyobb felületen.

17 (3. kép) Mindezek ismeretében került sor 1996-ban a megelőző régészeti feltárásra. A régészeti munka kiterjedt a volt Állami Nyomda Országház utca 33-34. valamint Kapisztrán tér 1. szám alatti épülettömbjére és a két épület által körbezárt Országház utcára.

18 Ezután a Budavári Önkormányzat a Kapisztrán tér 1. számú épületben felépítette új székházát, majd a terület fennmaradó részét eladta a MOM parkot felépítő BHG csoportnak.

19 A megelőző feltárások második részére - több ütemben - 2000-2002. között került sor.

20 (4. kép) Előzetesen arra számítottunk, hogy elsősorban a mai Országház utca, az Országház utca 33. és a Kapisztrán téri épületszárnyak udvarain várhatók komolyabb eredmények. A kutatások során azonban kiderült, hogy a pinceszinten is jelentős falmaradványokkal, régészeti jelenségekkel kell számolnunk. Ez utóbbi örvendetes tény egyben azt is jelentette, hogy a terület legnagyobb részén az újkori pincék nem semmisítették meg teljesen a középkori maradványokat. Munkánkat több helyen nehezítették közművek. Az Országház 13 Ma Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt 14 GYÜRKY 1976. 382-383. 15 GYÜRKY 1976/2. 94. 97. kép és p. 96. 99. a-b. képek. 16 BENCZE 2000. 55. Abb.l 17 Vö.: BENCZE 2000. 50-51. és 53. 18 Már az első kutatási évben olyan jelentős eredmények születtek, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 73017/96 XVII. számú határozata történeti-régészeti jelentőségű védett területté nyilvánította a volt nyomdaépületek területét. 19 A Puhl Antal-Dobrányi Ákos által készített tervek alapján 2003. végére készül el az ide tervezett luxusapartman, melyhez a Lovas úton mélyparkoló is épül. 20 2000-2001-ben az 1996-ban megkezdett kutatást folytattuk. 2002-ben lebontották az Országház utca 33-as épületet és az Országház utca 34. egy részét és ekkor fejeztük be a régészeti kutatásokat. utcai szakaszon például élő távfűtő vezeték, víz- és gázvezeték, valamint egy már megszüntetett csatorna nehezítette munkánkat. Ennek ellenére az utca északi végén előkerültek a városfalak (5-6. kép), délebbre pedig egy középkori lakóház részlete. (7. kép) Máshol a jelentős mélységek, valamint a metszetfalak omlékonysága miatt bányászati típusú biztosításra volt szükség. A Kapisztrán téri épületszárny keleti felében helyenként 60-70 cm vastag betonozást kellett feltörnünk, hogy kutatni tudjunk. Éppen ezért ezen a területen csak szűk felületet tudtunk megvizsgálni. Előzetes jelentésemben a városfalakra fogok kitérni. ÁRPÁD-KORI (I.) VÁROSFAL A terület nagy részén - a Villamos Teherelosztó nyugati zárófalától csaknem a Hadtörténeti Intézet keleti zárófaláig - követhető volt az Árpád-kori városfal. Az első városfal a szikla peremére épült, néhol pedig a sziklagödröket kitöltő humuszra. A nagyobb tört kövekből készült városfal egyes helyeken vakolt volt. (8-9. kép) A köveket erősen sóderes, mész-szegény habarcs fogja össze. Több helyen utólagos javításokat lehetett a falon megfigyelni. Az Országház utca 33. alatt előkerült városfal szakasznál vízkifolyó nyílásokat is megfigyeltünk, az Országház utca 34. pincéjében pedig a városfal külső, északi oldalánál kőládás csatornában vezették el a vizet. (20. kép) A IV Béla kori városfal belső oldalánál néhol sziklagödrök, máshol pedig pincék kerültek napvilágra. A pincefalak másodlagosan épültek hozzá a városfalhoz. Az alapozási szinten általában 2,60 m vastag IV Béla kori városfalnak több helyen előkerült a belső vagy külső járószintje. Az első városfalhoz mind az Országház utca 33. (9. kép), mind pedig az Országház utca 34. udvarán

21 (ll-12.kép) egy-egy torony csatlakozott. Valószínűleg ugyanerről a toronyról emlékezik meg Salamon Ferenc is, amikor arról ír, hogy a nyomdaépület második udvarának közepén régi kapu nyomára bukkantak.

22 Az Országház utca 33. alatt feltárt félköríves torony északi szakaszát az újkori építkezések során nagyrészt elbontották, eredeti rétegeket benne már nem találtunk. Az Országház utca 34. alatt előkerült patkó alakú toronyban török kori, helyenként faszenes, égett betöltés került elő. (23. kép) A budai Vár területén folytatott korábbi kutatások alapján kiderült, hogy az első budai városfalhoz, átlagban 55-65 méterenként csatlakoztak a tornyok. Ezek a tornyok vagy A torony az épület lebontása után került elő. SALAMON Ferenc: Budapest története 3. 1885. 294. 114