Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Végh András: Anjou-kori kályhacsempe lelet a budai Szentpétermártír külvárosból 617-632

VÉGH ANDRÁS felül jobbra dőlő hasonló címerpajzsban két keresztberakott kulcs. Három töredék színe sárga, a másik három töredék színe pedig sötétzöld, a csempe mérete: 24 x 15 x 7 cm (BTM-KO ltsz.:94.31.1.1). (5. 1. kép) Bár a kettős kulcsos és kettős keresztes címerekkel díszített csempe ebben a formájában még más lelőhelyről ismeretlen, a csempe alján ábrázolt kettőskeresztes címer megegyezik a diósgyőri és vértesszentkereszti teljes címert (pajzsot, sisakot.és sisakdíszt) bemutató kályhacsempék címerábrájával.

12 A kettős kulcsos címer feloldása kérdéses, mivel a Szt Péter patrocinium igen elterjedt. Gondolhatunk például a pápai címerre, vagy összehasonlíthatjuk Nagy Lajosnak egyes Lengyelországban vert dénárjaival (pl. CNH 11.110.), amelyeken az előlapra a magyar Anjou címert, míg a hátlapra a verdehely Poznan város címerét verték. Más megoldás is számbajöhet, ezért az azonosítás még megválaszolásra vár. Mindenestre nem lehet véletlen a két címer közös csempére helyezése. Szerecsenfejes sisakdíszt ábrázoló csempe Öt töredékét ismerjük a téglalap alakú csempének. Előlapján egyszerű keretben kidomborodó díszítés: csöbörsisak bevagdalt szegélyű takaróval, a sisakon töviskötegből kiemelkedő szerecsenfejes sisakdísz, a fejet szalag köti át, amely hátul rojtos végekkel csüng alá. Három sárga mázas és két sötétzöld mázas töredéke ismert, mérete: 23,5 x 14,7 x 8 cm (BTM-KO ltsz.: 94.31.1.7). (5. 2. kép) A szerecsenfejes sisakdíszt bemutató csempéket már korábbról ismertük Budáról. A királyi palotában előkerült egy kiegészíthető csempe és két kisebb töredék. A kiegészíthető darab vörös cserépből készült, mázszíne sárga. A csempe és az ábrázolt sisakdísz is valamivel nagyobb leletünknél, a címerábra megegyezik ugyan, de a palotai darab részletesebben kidolgozott, finomabb munka. Ehhez hasonló töredékek kerültek elő a budai Mária Magdolna templom előtt is. A csempetipust Holl Imre a Zsigmond-kor kályháinak végén kiegészítésként közölte, a mellétéi Baróc család 1415-ben kelt címereslevelének szerecsenfejes sisakdíszével azonosítva a kályhacsempe ábráját. Megjegyezte azonban fenntartásait is. A kályhacsempe sisakja (csöbörsisak) a címereslevél sisakjától (csőrsisak) eltér és archaikus már ebben a korszakban. Másrészt a családnak nem ismert szorosabb kötődése a királyi udvarhoz.

13 A sisak valóban Nagy Lajos király idejéből származó legkorábbi kályhacsempéken ábrázolt csöbörsisakokkal egyezik. Részletekben is hasonló példája a budai királyi palotából és Pestről ismert struccfejes királyi sisakdíszt ábrázoló csempe sisakja.

14 Leletünk csempéje ezt a sisak 12 CZEGLÉDY 1988. 62-64.; M. Kozák 1981181-182.; Lajos 1982. 90. kat. 13 HOLL 1990. 82-83. 14 Anjou-kori III. csoport, 3. tipus., HOLL 1958. 219. ábrázolást mutatja egy kicsit elnagyoltabb formában. Csöbörsisak fordul elő Nagy Lajos összes fennmaradt sisakdísz ábrázolásán, pénzeken, pecséteken, kőfaragványokon, ötvöstárgyakon és a korszak báróinak fennmaradt sisakdíszes emlékein is.

15 Csöbörsisakot láthatunk a diósgyőri és vértesszentkereszti kettőskeresztes címeres kályhacsempéken is.

16 A Zsigmond-kori kályhacsempéken viszont már csőrsisak szerepel.

17 A lelet Anjou címerei egyértelműen egy korábbi korszakba utalják csempénket, ezért a sisakdísz tulajdonosát inkább a padovai származású Saraceno (Szerecsen) Jakab és János pénzverő kamaraispánok személyében kereshetjük. Címerüket ugyan nem ismerjük, de az általuk veretett dénárok éremképe hasonló ábrázolást, szerecsenfejet ábrázol. A szerecsenfejes dénárokat 1373-82 között készítették, de a szerecsenfej, mint verdejegy 1352 óta ismeretes.

18 Szerecsen Jánosnak egyébként háza volt Budán a Mindszent utcában, nem messze a Mária Magdolna templomtól.

19 Sárkány, oroszlán és lovag küzdelmét ábrázoló csempe A töredéken eddig még kályhacsempéről nem ismert jelentetet láthatunk. A csempe előlapját egyszerű keretben egy hatalmas, pikkelyes testű sárkány alakja tölti ki, amely kígyózó nyakával egy oroszlán fölé magasodik. Az oroszlán száját harapásra tátja, láthatóan küzdenek egymással. A kályhacsempe töredékes bal oldalán a sárkány farka rátekeredik valakire, aki kinyújtott karjával kardot döf a sárkány hátába. Az előlap mázának színe sárga, a csempe mérete: 27,5 x 15,3 x 9 cm (BTM-KO ltsz.: 94.31.1.10). (6. 1. kép) Sajnos a csempe bal széle hiányzik, ezért nem tudhatunk meg többet a sárkány másik ellenfeléről. Segítségünkre lehetnek azonban azok a csempénkkel igen rokon ábrázolások, amelyeket azokon a különleges padlótéglákon láthatunk, amelyeket Gerevich László a pilis ciszterci apátságban tárt fel.

20 15 LAJOS 1982. 14,42, 66,75,110,236, 242, 245, 259. kat. 16 Ld. 8. jegyzet 17 Zsigmond-kori I.csoport, 5. tipus., II. csoport, 13. tipus., HOLL 1958. 228,235. A Holl Imre által meghatározott Zsigmond-kori I. csoport 15. típusán szintén csöbörsisakot látunk, de az itt ábrázolt címer azonosítása Eberhard pécsi püspök címerével megkérdőjelezhető. (HOLL 1971165.) Már Vilmos pécsi püspök (fl374) is ugyanezt a címert használta, amelynek kályhacsempe ábrázolása is ismert Pécsről. Ld. Lajos, 298/a. kat. 369-370; Pannónia V-29. kat. 307-308. 18 HUSZÁR Lajos: Münzkatalog Ungarn. Bp. 1979. 547-552. kat. 19 BTOE III. 110, 435, 358. sz. 20 GEREVICH László: Pilis Abbey a Cultural Center. AA 29 (1977) 155198.; GEREVICH László: Les fouilles de l'abbaye hongroise de Pilis. Mélanges Anselme Dimier III/5. Arbois 1982. 371-393.; GEREVICH László: Ausgrabungen in der ungarischen Zisterzinserabtei Pilis. Analecta Cisterciensia 39 (1983) 281-310; GEREVICH László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1984. 8.; 4142. kép.; HOLL 2000. 56-58, Abb. 100-101. 620