Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 8. közlemény, A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez 357-380
KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPÉK MAGYARORSZÁGON VIII. ve készültek ezek a csempék, gazdagítva a korábbi mintakincset újabb típusokkal még az első mesterre valló szép plasztikai kidolgozással. (7. kép). Az egyfejű sas Sárkányrend-jelvénnyel körítve eddig csak Várpalotáról ismert; nem tartozik a műhely eredeti sorozatához. Gyengébb rajza alapján későbbi készítése valószínű, csak kiegészítése az eredeti sorozatoknak. Lehetséges, hogy a Nánai Kompolt családra utal (akik nem tartoztak a Sárkányrend alapító tagjai közé és valamikor később kapták a rendjelet)? Közülük Péter 1419-1420-ban, testvére Lászó őt követve 1421-1428 között pohárnokmester. Az ország bárói közé emelkedésük tehát viszonylag késői. 39 Ez alátámasztja azt az elképzelésünket, hogy az udvari műhely budai tevékenysége után került csak sor további (a budai palotában nem is szereplő) csempék készítésére. Nyitott kérdés, mennyiben tekinthető ez az eredeti műhely folytatásának későbbi vidéki megrendelések teljesítésére (ekkor már hiányzó csempetípusok pótlásával)? AZ I. CSOPORT CSEMPÉINEK ELTERJEDÉSE Mai tudásunk szerint a budai palotán kívül már 12 további helyről ismerünk e műhelyhez köthető kályhákat. Sajnos ezek nagy részénél csak nagyon kevés csempetípus fordul elő, így nehéz eldönteni, mennyiben hasonlítottak e kályhák a budaiakhoz (ahol mint láttuk, az idők folyamán több, egymástól részben eltérő megoldással számolhatunk). Egy korai kályhának csempéi kerültek elő Pesten; de Visegrád alsó palotájában is számolhatunk ilyennel (szürke, mázatlan csempékkel) az 1. és 2,típus töredékei alapján. 40 Később, már 1408 után is került ide ilyen kályha, most már a mázas színezésű csempékből. Nyék vadászkastélyából Garády S. ásatása tárt fel ide sorolható csempékből; itt az áttört - mérműves megoldásúaknak sok olyan töredéke is szerepel, amelyek taA családról MÁLYUSZ 1984. 68, 98, 248; 1420-ban a királyt bandériumaikkal kísérő főurak között szerepelnek a Kompoltok 1419-1438 között folytatólagosan négyen váltották egymást mint pohárnokmesterek, apjuk István viszont csak 1423-tól országbíró - A sárkányrendes-sasos csempének egy későbbi változatát (IV csoport 4. típus Nyékről) már Fügedi Erik hozta a családdal összefüggésbe; Kompolti László (fl428) kisnánai sárkányrendes sírkövéről ENGEL, E - LŐVEI, E: Grabplatten von ungarischen Magnaten...ActaHistArt 30 (1984) 56, Abb. 20. - Az azonosítás csak akkor jó, ha kiderül, hogy a Kompoltok valamelyik címerpajzsában egész alakos sas volt (mint a csempén) és nem csak koronából növekvő fél-sas (mint a sisakdísz) a sírkövön! A Zsigmondkorban gyakori, hogy a pajzs ábráját ismétli a sisakdísz: így Kompolt László pecsétjén 1424-ben! KOCSIS-SABJÁN 1998.116-119. képen. - A mázas darabok (L 6, 8. és 12. típusból hatféle színben) u. ott 29-30. oldalakon leírva; a leánykafejes kályhaszem és valószínűleg a vértesszentkeresztről ismert 23. típus (zenész) töredéke (114. kép) ugyancsak előkerültek. Ián a 6-7. típusokhoz közelálló, de másféle, eddig ismeretlen rajzú csempetípusokra utalhatnak: (16. kép). Eddig két olyan viszonylag közeli fekvésű kolostorról tudunk, ahol e korszak kályháit felállították: Vértesszentkereszt és a pilisi cisztercita kobstor. (Utóbbiból ugyan csak egy típusból került elő töredék 41 , de ezt az itteni anyag nagymérvű elpusztítása magyarázza.) Mindkét helyen már 1408 után állították a kályhákat. Főúri megrendelésre utal Budán a polgárvárosból Eberhard püspök csempéjének említett darabja, valamint a Tóth Árpád sétány 27. sz. alatt, a várfal felé egykor épített ház területén előkerült töredék (26. t. zöldessárga mázzal). 42 Esztergom püspöki palotájához tartozik az 1. típus töredéke a régi ásatásból (az új kutatások bizonyára gazdagítják e csoportot is; a keltezés ezektől függhet). Várpalota kályhája Újlaki Miklós palotája számára a késői csempékkel kiegészítve állt. Kereki Fehérkő várában Marczali Miklós ispán idejében állítottak kályhát. (A 2. típusból sárgászöld mázas és mázatlan, a 26. típusból almazöld mázzal és egy további töredék.) E szerint már 1408 után került ide. Miklós ispán 1412-ben Zsigmond itáliai hadjáratában esett el. 43 A Garaiak kőszegi várának kályháiról fentebb már szóltunk; Gesztes vár egyetlen ide sorolható csempetöredéke nehezen azonosítható. 44 Székesfehérvár városából a Palotai külvárosban az 1. típus mázas darabja; a 7b. típus töredéke ismeretlen helyről (17 kép); a késői 17. típus mázatlan példánya ugyancsak a Palotai külvárosból került elő. 45 Nem azonosak a csoport csempéivel - bár bizonyosan ilyen hatásra készültek a Solymár várából, valamint Nándorfehérvár (Belgrád) ásatásából közölt töredékek. 46 Mindkét esetben a 12. típus sárkányrendes címerét utánozták: a négyeit mezőben fordítva kerültek a sasok és 4, HOLL L: Leletek a pilisi cisztercita kolostorból. Monográfia, kézirat. 42 Bertalan Vilmosné ásatása, 25. típus, zöld mázzal. A lelőhely egy 14. sz.-ban épült ház hátsó része; középkori tulajdonosát nem ismerjük, de a környéken több főrangú úr is lakott. BERTALANNÉ BudRég 21 (1904) 308-309. Talán ugyancsak egy budai főrangú lakóhoz kapcsolható egy másik töredék Bencze Zoltán ásatásából, egy É-i ház udvarának kútjából (1988. közöletlen). «MÁIYUSZ 1984. 92. Sági Károly ásatása, Balatoni Múzeum, Keszthely 44 G. SÁNDOR M. FolArch 16 (1964) 170; 81. ábrán látható töredék mintha az Eberhard címer sisaktöredéke lenne? - A vár ebben az időben a királyé. "BOLDIZSÁR E: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron. 1991/92 - l.k. (1993) 63. és 75.rajz; Selyem u. 1-13. - A 7b. típus variációja sárgászöld mázzal ugyancsak Siklósi Gyula gyűjtéséből, ismeretlen lelőhelyről Kralovánszky Alán ásatásából; 87. 493.1tsz. Közlési lehetőségét itt is köszönöm. 46 FELD I.: Újabb kutatások a solymári várban. StCom 17 (1985) 455; 11 kép. A vár legkésőbb 1404-től a királyé, majd a királynéé. 142; BAJALOVIC-HADZI-PESIC 1976. 4. kép. 363
