Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 8. közlemény, A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez 357-380

HoLL IMRE vágások a mázas csempékre. Talán ugyanaz a mester készítette, mint Várpalota és Vértesszentkereszt esetében a pótlásokat, az eredetieknél későbben (17. kép). Bár Solymár is királyi vár volt ezidőben, mégis úgy tűnik, hogy nem a királyi palotákkal egyidőben, hanem csak valamivel később készült ide kályha. Nándorfehérvárra pedig nyilván legkorábban 1411 után. A csempetípusok késői pótlásainál a többi esetben is: Várpalota, Vértesszentkereszt - ezért a második évtized jöhet számításba! AZ ÉPÍTKEZÉSEK KÉRDÉSÉHEZ Kályhák állítását építéstörténettel párhuzamba állítani vonzó lehetőség, bár nem mindig bizonyító értékű. Nyilván általában egy új építkezés befejezése új kályhák felállításával járt; esetünkben ez nem jelenthette egy műhely meglévő, raktárban tárolt csempéinek felhasználását (ami a folyamatos polgári építkezések során gyakori lehetett). Buda, Visegrád és Nyék esetében az új uralkodó igénye, a palotabelsők kialakítása más mesterségek mellett a fazekasok számára is új megrendelést jelentett. A lebontott kályhák pótlása mellett a király címerének hangsúlyos alkalmazása kézenfekvő feladat. (Két esetben ehhez társult - ha rövidebb ideig is - a korai időkben szerepet játszó főúr címere; az egyik hangsúlyosabb, a másik csak mellérendelt elhelyezéssel.) A budai palota kibővítésének 1. szakaszát (a Ny-i szárny)

47 az 1390-es évek építkezésének tartottam, ezt követte rövidesen a 2/1. fázis új építkezése (D-i rész, Csonkatorony ÉK-i rész). A bontások anyagában HOLL I. BudRég 31 (1997) 82, 25. kép. még az Anjou-kor anyaga található. Az új kályha (kályhák?) felállítása még 1400 körül megtörténhetett 1408 után (1412-ig?) további csempetípusokkal bővített kályhák felállítása történt: ez kapcsolható a 2/1. fázis építésbővítéséhez. (Sárkányrendes címerek, Borbála királyné alakja, újabb sarokcsempék, stb.) A régi kályhák javítása, újak felállítása továbbra is munkát adott a műhelynek. A visegrádi alsó palota építkezésének Zsigmond-kori kezdeti fázisát az újabb kutatás 1387 utánra keltezi.

48 (Egyben feltételezték, hogy ez 1405/8 után már nem valószínű.) Talán ehhez kapcsolható itt az I. csoport néhány csempéjének feltűnése.

49 Jellemző azonban Visegrád esetében, hogy ezt a kályhát véleményem szerint később elbonthatták és egy új (nagyobb méretű) kályha készült még az 1410-20 körüli időben; ehhez nagyon heterogén módon több - eredetileg különböző - kályhához tervezett csempetípust is használtak a II. és III. csoport későbbi csempéiből. Talán ez kapcsolódik a kutatás által feltételezett „1410-20-as évek" későbbi bővítéséhez. - A Kocsis Edit által csoportosított „késő Anjou és kora Zsigmond - kori" csempék, ha az előforduló címereket tekintjük

50 - még az Anjou palotához, majd Zsigmond BÚZÁS G. In: A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Visegrád, 1994. 116-117. Kocsis 1994.145-148; % U4,.16,.18,.21.sz. KOCSIS 1994.137,141. Jánki Demeter püspök (1387/91 és 1395/98), Himf i Benedek püspök (1390/87) címereinek meghatározva. - Az itteni korai Zsigmond-kori nagycsempés kályha sorozatába az említett Himfi címeren kívül két esetben is előfordul a kiterjesztett szárnyú sas, de címerpajzs nélkül. ELTERJEDÉS Buda, palota SZÜRKE 1 TÍPUSOK 1-13; 15,19-22; 25-30; Női fejes kályhaszemek Visegrád, palota 1-2. 1, 6, 8,12, 23. Nyék, kastély 5, 7a, 7b, 11, 26. (további töredékek) Női fejes kályhaszemek Buda, város 15, 25. Pest 1. 3. 25. Esztergom, palota 1 Vértesszentkereszt 1-2, 9,11-12, 16, 19-20; 23-26. Pilisszentkereszt 26. Várpalota, palota 1, 2, 7b, 8,11,16-18; 27,.ítovábbi töredékek is) Kereki, vár 2-3; (további töredékek) Gesztes, vár 15? Kőszeg, vár új típusok 7. típus másféle variációja Székesfehérvár 1; 7b; 17 (mázatlan) Solymár, vár 12. hatása Nándorfehérvár, vár 12. hatása 364