Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Spekner Enikő: Adalékok a budavári István torony névadójának kérdéséhez 403-425
ADALÉKOK A BUDAVÁRI ISTVÁN TORONY NÉVADÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ ros megyei honorbirtokaitól jövedelmeit is új területeiről biztosította, udvarát pedig Zágrábban rendezte be. 53 1353 elején foglalta el ottani szálláshelyét, ahová családjával együtt néhány hű embere is követte őt. 54 A báni hivatalra anyja bizalmas emberét, Hahót nembeli Alsólendvai Bánfi Miklóst nevezte ki, aki korábban már viselte ezt a tisztséget. 55 Zágrábi hercegi udvarbíróján és tárnokmesterén, a Bikács nembeli Györkönyi Iván fia Dezsőn kívül ismerjük asztalnokmesterét, Becsei Töttös Lászlót és pohárnokmesterét, Györkönyi Dezső fiát, Ivánt. Becsei Töttös László testvére, Miklós udvari ifjúként ugyancsak a hercegi aula tagja volt. 56 István a szlavón báni tiszthez tartozó várakba ismét saját várnagyait helyezte, s e tisztségviselői éppúgy udvartartásához tartóztak, ahogy Petőc fia János körösi ispánja is ott időzött udvarában. 57 Kancelláriája élén ismételten a már említett Megyericsei György állt, aki e kormányzati tevékenysége mellett az orbászi ispáni és várnagyi tisztet is ellátta. Brünni Péter Zágrábba is elkísérte urát, itteni feladatköre megegyezett a budai udvarban végzett tevékenységével. 58 A nagypecsét ezen időszakból sem maradt ránk, illetve a gyűrűs pecsétet illetően sem tudjuk, hogy a már említett korábbit használta-e. Jelentős különbség azonban az, hogy István most lényeHrvatske Zagreb, Arch. cap. Zagr. Acta Antiqua 13 96); KOLLER III. 61-63; GROTHUSEN 1967. 197; KLAIC 1982. 116-117. 211 KLAIC 1984. 67-68. Lackfi István bánt 1353. január 13-a után mentette fel a király mert akkor még bánként adott ki oklevelet, január 28-án pedig új, tárnokmesteri hivatalában találjuk. MOL DL 35302; ENGEL 1996. 1. 37. Hahót Miklós bán udvari ifjúként kezdte pályáját még I. Károly udvarában, majd több mint tíz évig Erzsébet királyné lovászmestere volt, 1343-1346 között bán, majd az udvarban időzött báróként, s a zalai ispáni tisztet viselte. Második bánsága után, 1357-ben ismét a királyné tisztségviselője tárnokmesterként. ENGEL 1996. I. 17. 23. II. 94; BONIS 1971. 81; István herceget nevezi urának SMICIKLAS XI. 182-183. No. 133., 186-187. No. 137. stb. A Györkönyiek Tolnai megyében voltak birtokosok, Dezső később tolnai alispán lett. SMICIKLAS XI. 228-229. No. 171, 232-233. No. 174; ENGEL I. 1996. 207. 480. II. 92. Becsei Töttös László István herceg budai udvarában kezdte pályafutását: relator: 1350. április 7. SMICIKLAS XI. 591-592. No 449; MOL DL 87292; ZICHY II. 555-556. No. 416. ENCEL 1996. I. 480. II. 247; László nagyapja Becsei Imre I. Károly alatt alapozta meg családja előmenetelét, fiai Töttös és Vesszős már az udvarban nevelkedtek. Becsei Töttös 1336-tól udvari lovag, majd ajtónállómester, óbudai várnagy pilisi ispán, visegrádi várnagy végül 1353-ban, röviddel halála előtt pedig királynéi tárnokmester volt. Már csak tisztségei révén is erősen kötődött az anyakirályné udvarához. Mindegyik királyi és királynéi székhelyen, azaz Visegrádon, Budán és Óbudán is volt házuk. A vártulajdonos nagybirtokos család azonban főleg déli, Bodrog és Baranya megyei birtokokkal rendelkezett, várbirtokuk, Blinja, pedig gesen nagyobb számban bocsátott ki privilégiális okleveleket, mint első szlavón hercegsége idején. 59 Az elmondottakból világosan látszik, hogy szlavóniai uralmának kiépítése - a dolog természetéből adódóan is - a budainál nagyobb udvartartást igényelt. 60 A források azonban a két udvar más vonatkozású összehasonlítására nem adtak lehetőséget, és valójában a zágrábi udvar elemzése - létezésén túl - nem vitt közelebb a budai hercegi rezidencia kérdésének megoldásához. 61 István hercegnek csupán másfél év adatott meg arra, hogy az említett déli területeket kormányozza. 1354 nyarán részvett bátyja szerbiai hadjáratában, ahol mindössze 22 évesen járványnak esett áldozatul. 62 Két gyermeket hagyott árván, Jánost és Erzsébetet. János herceg ekkor másfél éves lehetett, mert apja az ő születésekor már Zágrábban tartózkodott. 63 Kiskorú fia nevében az özvegy hercegnő vette át a kormányzást, de gyermekeivel, akik ekkor a trón egyedüli várományosai voltak, feltehetően a királyi ház kérésére, hamarosan Budára ment. A hercegnő közel egy évig Budán adta ki szlavóniai vonatkozású okleveleit. 64 1355 második felében térhetett vissza Zágrábba, ahonnan a következő év elején Bécsbe, majd Bajorországba távozott, ahol férjhez ment apja tanácsosához, Gerloh von Hohenlohe-hoz. 65 Gyermekei Erzsébet királyné felügyelete alatt a budai, illetve 1355 után a Zágráb megyéhez tartozott. Lajos király is számos birtokadományban részesítette Becsei Töttöst és Vesszőst. Később székhelyükről, a Bodrog megyei Bátmonostorról kapták előnevüket. ENGEL 1996. II. 27-28. 247; CSÁNKI II. 564; KURCZ 1988. 38. 62. 70. 86. 157. 294; MOL DL 3571. DL 87146. DL 87149. DL 87151. DL 87155. DL 87158. DL 87198. DL 4388; Lajos birtokadományaira: MOL DL 87201. DL 87204. DL 87216. DL 87220. DL 87241. DL 87246; ZICHY II. 235-237. No. 160-161, 313. No. 231, 341-342. No. 242., 354-355. No 246. Szentjakabi Tamás medvevári várnagy gersencei ispán egyúttal udvari ifjú is: 1353. május 28. MOL DL 45129. Kőkaproncai várnagy: 1354. január 7. MOL DF 267990 (Arch. Hrvatske Zagreb, Grad Koprivnica, Oklevelek 1 4); A vár tulajdonos, nagybirtokos Atyinai János mester, aki Atyina birtokára pallosjogot kapott a hercegtől, szintén udvari ifjú. 1353. június 6. MOL DL 33598: ennek az oklevélnek Pető fia János körösi ispán a relatora. Budai aulájából itt talajuk Mihály fia Istvánt volt okicsi várnagyát is: 1354. január 7. MOL DF 267990 (Arch. Hrvatske Zagreb, Grad Koprivnica, Oklevelek 1 4); Továbbiakra: ENGEL 1996. I. 252-253. 322. 351 366. 371 384. 480. II. 16.117. 227; KURCZ 1988. 41 293. 302. Itt szintén a gyűrűspecsétes kancelláriáját vezette 1353 végéig, amikor is kilépett a herceg szolgálatából, s csak 1355-ben tért vissza özvegyének, Margit hercegnőnek udvarába, akinek kancelláriáját irányította. 1356-ban a hercegnő után ő is távozott Magyarországról, miután úrnője támogatásával elnyerte a churi (Svájcban, ma Graubünden) püspöki széket. E minőségében még egyszer megfordult Magyarországon 1365-ben IV Károly császár kíséretének tagjaként. Olmüci püspökként halt meg 1387-ben. MOL DL 4359. DL 41216. DL 12810. DL 4403. DF 230407 (Arch. 411
