Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Spekner Enikő: Adalékok a budavári István torony névadójának kérdéséhez 403-425

SPEKNER ENIKŐ visegrádi udvarban nevelkedtek. I. Lajos János herceget tette meg örökösévé, s a lengyel trónra is elfogadtatta utódának. János megkapta a Szlavónia-, Horvátország és Dalmácia hercege címet, de a területet vikáriusként Paksi Leusták irányította.

66 A kis herceg azonban sajnos igen korán, már 1360-ban követte apját a sírba. Ezután néhány évig Erzsébet hercegnő lépett elő trónörökösnek, akit már 1356-ban eljegyeztek IV Károly öccsének, János morva őrgrófnak fiával, Jódokkal, majd 1362-ben Albert osztrák herceggel, 1365-ben pedig IV Károly fiával, Vencellel, de végül 1370-ben a címzetes konstantinápolyi császárhoz, II. Fülöp tarantói herceghez ment feleségül.

67 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az Anjou István herceg nevével jelzett önálló hercegi rezidencia csak az 1349 végétől 1352 végéig terjedő időszakban létezhetett Budán. Ha az építmény elkészíttetése is személyéhez fűződött, akkor az 1350. év kevésbé jön számításba, hacsak nem kezdték el építeni I. Lajos nápolyi hadjárata előtt. A király távollétében engedélye nélkül nem foghattak ilyen építkezésbe, Istvánt régenshercegként egyébként is más teendők kötötték le. Az 1351. év már inkább vehető figyelembe. Megházasodott, tekintélyes udvarral a háta mögött politikusi pályája csúcsán állt, még akkor is, ha I. Lajos éppen ekkor vette el tőle Szlavóniát. A király egyetlen örököseként és erdélyi hercegHrvatske Akad. Zagreb, Dipl. Lat. 4 36). MOL DL 4511. DF 205054 (Győr-Sopron-Mosón M. Lt. Sopron város lt. DL 3806). DF 218559 (Arch. Hrvatske Zagreb, Doc. med. varia 63); EUBEL 1898. 227. 332. 335. 394; PÓR 1901110; DERCSÉNYI 1941. 34. 59 István herceg Zágrábban számos privilégiumot adott ki, 19 fennmaradt okleveléből 13 függőpecsétes, mely városok, egyházak kiváltságainak megerősítéséről, birtok- és pallosjog adományozásról, nemesítésről stb. szól, s valamennyi a „Datum Zágrábié per manus magistri Georgii aule nostre prothonotarii ..." záróformulával végződik. MOL DF 267988. stb. Orbászi ispán: 1353. március 10. MOL DF 267988 (Arch. Hrvatske Zagreb, Grad Koprivnica, Oklevelek 12); várnagy: 1353. június 3. MOL DL 33598. BONIS 197L 39^3. 81; ENCEL 1996. I. 162. 381. II. 158. 60 PÓR 1892. 278; KURCZ 1988. 41. 61 Egy adat van, ami elgondolkoztató. Az Anjou-korban az aula és a curia szavak még nem szinomin jelentésűek: pl. 1348-ban „... aule nostre parvulus ... in nostra curia continuam faciat residentiam ..." ZICHY II. 292. A budai hercegi udvarra vonatkozóan ilyen információ nem maradt fenn, de a zágrábira igen: „Stephanus filius Thome aule nostre familiáris ad nostre sublimitatis personaliter accedens presentiam suas fidelitates et sevitia ... primum quondam serenissimo principi domino Stephano duci ... in sua curia ... propriis suis facultatibus et expensis continue residendo specialiter sua servitia, dum idem dominus noster dux in subsidium incliti principis domini Lodouici ... regis Hungarie ... in Seruiam valido exercitu contra regem Rascie se transtulerat, exhibitas et impensa nostre studuit declarare maiestati, demumque ... continue in curia nostra residendo ... nostre incessanter studuit servire maiestati sperantes etiam ... serenissimo ként ugyanis még nagy volt a befolyása.

68 Ez azonban 1352-re csökkenni látszik. Miután erdélyi hercegi címétől is megfosztották, udvara is veszített jelentőségéből, már nem az a mérvadó kör vette körül, mint korábban. Úgy tűnik Budán a további kiteljesedési lehetőségek megszűntek az igen ambiciózus fiatal herceg számára. Nyílván nagyszabású tervei és az önálló hercegi hatalom kiépítésének lehetősége irányították Zágrábba. Az a körülmény hogy viszonylag rövididejű budai tevékenysége során semmi sem utalt rá, és főleg az a tény hogy Budáról eltávozott,

69 kérdésessé teszi, bár nem zárja ki teljesen, hogy ott hercegi rezidenciát létesített. Az „István úr tornya" megjelölés ugyanis a herceg névadó szerepének megfontolására int. Egy 1386. évi említés tudniillik néhai Lajos király öccsét, Istvánt „úrnak" nevezte, mégpedig összefüggésben az 1349-ben használt „Szepes és Sáros föld ura" címével, mert az okiratban István e hercegi honorbirtokaira történt hivatkozás.

70 E tökéletesnek látszó egyezést azonban megingatják Szerémi István úr tornyát Haragos István tornyával azonosító megnyilatkozásai, mert az Anjou Istvánról szóló feljegyzések nem tudnak arról, és ő maga sem említ olyasmit, hogy bátyjával, anyjával vagy embereivel tartós, s a késő utókorban is ismert konfliktusba került volna, mely indokolná személyével kapcsolatban a haragos jelzőt. principi, domino Johanni duci, filio nostro ... et nobis ... servitia fidelia exhibere in futurum ... „ Margit hercegnő 1356. január 10-i Zágrábban kiadott oklevele: MOL DF 218559 (Arch. Hrvatske Zagreb, Doc. med. varia 63). SMICIKLAS XII. 320. No. 239; Az aula és curia terminológiai kérdésére: KURCZ 1988. 34-37. KUBINYI 1990a. 62-69; KUBINYI 1990b. 55-64; KUBINYI 1999. 313. 62

1354. augusztus 9-én halt meg. FEJÉR IX/L 46. 63 Margit hercegnő említi a zágrábi káptalant adományozó 1355. december 20-i oklevelében, hogy az adományt még István herceg ígérte a káptalannak fia születésének örömhírére, mely Zágrábban érte. MOL DF 256900 (Arch. Hrvatske Zagreb, Arch, cap. Zagr. Acta antiqua 95 6). 61

1354. október 6. és 1355. április 27. között Budán adta ki okleveleit. MOL DF 254164 (Zala M. Lt.. Mohács e. gyűjt. 338). DF 267991 (Arh. Hrvatske Zagreb, Grad Koprivnica, Oklevelek 15) 65

1355. április 7. után csak 1355. november 30-i kelettel maradt fenn oklevele, amit már Zágrábban adott ki. MOL DF 230453 (Arch. Hrvatske Akad. Zagreb, Dipl. Lat. 5 8); Utolsó oklevele Zágrábban kelt 1356. január 10-én. MOL DF 218559 (Arch. Hrvatske Zagreb, Doc. med. varia 63); PÓR 1897.13-15. 66 SMICIKLAS XII480-484. No. 370., 588-589. No. 442. ENCEL 1996.

1.17. a PÓR 1892.524-528. PÓR 1901. 98-115.193-208. DERCSÉNYI 1941.25.33-34. 68

1351 nyarán, amikor a litván hadjárat során a gyengélkedő Kázmér utódának választották Lajost, a lengyel előkelők tiltakozása ellenére azt is elérte, hogy öccsét is a lengyel trón várományosának tekintsék: „ .. ibique rex Poloniae, dominus Kazmerius infirmatus fuit usque ad mortem et venerunt omnes duces et barones et nobiles iuramentum [facientes]..., quod regem Hungáriáé ex nunc et semper in dominum haberent natu412