Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457
SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS Krisztus mártíromságának jelvényeivel, alul pedig Krisztus sírjának őrei közül kettő. Az egyházi felszereléshez ezüst monstranciák, cibóriumok, kelyhek és paténák tartoztak, továbbá füstölők, keresztek, és papi viseletek: ornátusok, pluviálék, kazulák, dalmatikák, illetve egyéb templomi textíliák. A templom felszerelésének leírása kitér a padokra, székekre, és a karzaton elhelyezett kilencregiszteres orgonára, amely fölött egy nagy kereszt függött. Az itt felsoroltak közül egyedül Szent Ferenc képének jelenlegi helyét ismerjük, ez a veszprémi ferencesekhez került, az ottani templom Szent János kápolnájába. 62 A templomot birtokbavevő ferencesek egyesek szerint három harangot találtak a toronyban, 63 mások úgy tudják, hogy Szulejmán a legnagyobb harangon kívül minden mást beolvasztott. 64 Az összeírásból a templomnak négy harangjáról tudunk, ezek közül három különböző méretű a toronyban volt, egy pedig a lorettói kápolnához tartozott. Ezek közül hármat 1789-ben, a templom bezárása után az újonnan viszszafoglalt Belgrádba szállítottak. A toronyban hagyott lehetett az, amelyet 1690-ben öntött újra a feliraton megnevezett mester, és amely a 19. század közepéig a toronyban maradt. A harang felirata: „A SOLIMANO I. CAPTA ANNO 1541. A LEOPOLDO I. ROMANORUM IMPERATORE RECUPERATA 1686, IN HONOREM SANCTI IOANNIS EVANGÉLISTÁÉ SUM REFUSA 1690. GOS MICH IOANN NUSPICKHER IN OFEN 1690". 65 Johann Nuspickher a visszafoglalás utáni Buda első és legjelentősebb harangöntő mestere volt, több műve fennmaradt, a ferenceseké egyik korai munkájának számít. A harang 1860-ban megrepedt, helyéről eltávolították. 66 A bezáratott templom története (1786 - 1817) Az 1780-as évek elején II. József rendeletei több szerzetesrendet megszüntettek, mások működését korlátozták. 67 Az átvett épületeket átalakították, az ingóságokat elárverezték, az apácákat, szerzeteseket más rendekhez irányították, vagy szélnek eresztették. A szerzetesrendek befolyását visszaszorítani kívánó rendelkezések sokszor egybe estek a világi hatalom egyéb érdekeivel. így amikor a király 1786-ban a marianus ferencesek tevékenységét korlátozta, egyik legnagyobb kolostorukat, a budait is felszámolta. Az 1786. július 22-én felszámolt kolostort lakói 1787. szep62 GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei 1 Bp. 1959. 420. 63 BALÁZSOVITS, Odalricus: Brevis história conventuum Ord. S. Francisci Seraphici. Pozsony, 1869. 165-168. "KOSA 1774. 154. 65 RUPP1868. 111. ^RUPP 1868. 111; PATAY Pál: Corpus campanarum antiquarum Hungáriáé. Bp. 1989. 373. 67 NACY Béni.: A marianus ferencesek II. József korában. Bp. 1905. 34. tember 5.-re hagyták el. 68 Az értékes ingatlanok nyílván szerepet kaptak a közigazgatás Budára való telepítésével kapcsolatos tervekben. A kolostor javait királyi biztosok mérték fel és az értékeket az oltárokon kezdve a szerzetesek szobájában található könyveken keresztül az élelmiszertartalékokig összeírták. 69 Az ingóságok nagyobb része a templomi felszerelések letéti hivatalának (un. Kirchengerätschaften Deposit-Amt) raktáraiba, majd árverezésre került. A tárgyak kis részt a fennmaradt marianus kolostorok kapták, köztük a pozsonyi, pesti, esztergomi, komáromi, székesfehérvári, simontornyai és veszprémi rendházak. A kolostor megszüntetése után a templomban feltehetőleg nem maradt egyházi felszerelés. A ferencesek kivonulása után 1787. október 7-én a templomot exszekrálták 70 és rövid ideig használaton kívül került. II. József szándéka szerint az egykori ferences rendházban a kúria kapott volna helyet, ez a terv azonban nem valósult meg. Később a provinciális tábla irodáinak helyéül jelölték ki az épületet. Az első variáns szerint a templomot - hasonlóan a szomszédos klarisszáknál megvalósított megoldáshoz - az oldalkápolnák felszámolása után háromszintesre alakították volna. Egy másik tervben a templom ki került volna az egykori kolostori együttesből, szakrális funkcióját megőrizve. Noha ezt a változatot támogatták a környék lakói is, akik több megkereséssel éltek az esztergomi érsekség felé, a bécsi udvari építési igazgatóság az első terv szempontjait támogatta. Az átalakítás terveit Joseph Tallher készítette el, majd miután ez sem valósult meg eredeti formájában, Heppe Szaniszló budai építési igazgató módosított terve volt a legszükségesebb munkálatokra szorítkozó átalakítás kivitelezésének alapja. 71 E szerint a templomban - ahol a provinciális tábla levéltárát helyezték el - ideiglenes, állványzat jellegű szintet készítettek. 72 Ezek a munkálatok 1789 októberében fejeződtek be, a következő évben azonban a provinciális táblát a király feloszlatta, a levéltárat megszűntették. Még ugyanebben az évben, 1790-ben Lipót budai koronázására szemelték ki a templomot, 73 ám a templom felszentelésével időre nem készültek el, 74 ezért végül erre Pozsonyban került sor. Két évvel később azonban mégis koronázási ceremónia színhelye lett a bezáratott épület, 1792. június 6-án I. Ferencet az ez alkalomra újra felszentelt és feldíszített templomban koronázták ^Schoen A. kéziratos jegyzetei (BTM Kiscelli Múzeum), P Szabó Piusz templomigazgató közlése alapján (1936). 69 OL Helytartótanácsi levéltár C.103. 19.cs . 70 Észt. Prim. lt. Barth. III. PE. No. 13/40. 71 ZAKARIÁS G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Bp. 1961. 63.; Paulinyi 1938.1938. 40. 72 PAULINYI 1938. 40. 73 PAUUNYI 1938. 40. 74 Észt. Prim. lt. Barth. III. PE. No. 13/5. 436
