Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

A BUDAVÁRI VOLT HELYŐRSÉGI TEMPLOM meg. 75 A nyugati főkapu elé Joseph Tallher tervei alap­ján díszes előcsarnokot és hozzá vezető kocsifelhajtót emeltek. A belső kialakításáról korabeli tervrajzok és metszetek tájékoztatnak/ 6 továbbá Johann Peter Kraft 1823-ban készült hatalmas méretű festménye. 77 A temp­lom későbbi használatáról kevés adatunk van. 1795. május 17-én itt fosztották meg papi tisztségétől Marti­novics Ignácot. A helyszín kiválasztásának oka az lehe­tett, hogy az egykori kolostorépületben őrizték az ösz­szeesküvés fő vádlottjait. 78 A budai polgárok továbbra is a templom újbóli megnyitását próbálták elérni, a mű­ködéshez szükséges hátteret elképzelésük szerint a skót bencések telki apátsága biztosította volna. 79 Kísér­letet tettek a felszámolt kiscelli trinitárius kolostor cso­datévő Mária kegyképének a templomba hozatalára is. 80 A templom a próbálkozások ellenére üresen és használaton kívül állt. Már az 1790-ben elhalasztott fel­szentelésről fennmaradt iratok is mutatják, hogy a sze­kularizáció után a templomban egyházi felszerelés nem maradt, hiszen a működéshez ezeket a Kirchen-Gerätschaft Deposit Amt hivatalától kérvényezték. 81 Az újraszentelés során, 1792-ben ismét a hivatalhoz fordultak orgonáért, padokért, gyóntató­székért, szószékért és főoltárért. 82 A koronázáshoz ide hozott egyházi szereket a ceremónia után valószínűleg elszállították. 1796-ban egyházi vizitáció vizsgálta meg a templom állapotát és felszerelését. Ekkor csak egy fő­oltár volt a templomban, a többi felszerelés - a koroná­zási tribünök kivételével - hiányzott. 83 A budai esperes kerület 1811-ik évi vizitációjában bezárt, használaton kí­vüli, de felszentelt templomként emlékeznek meg az épületről. 84 A szakirodalomban ellentmondásos véle­ményeket találhatunk a templom koronázás utáni sor­sáról: egyesek szerint katonai raktár lett, 85 mások az egyházi használatról tudnak, 86 megint más szerint üre­sen állt. 87 A vizitációk adatait figyelembe véve az utób­bi véleményt tartjuk megalapozottnak. 75 Észt. Prim. lt. Batth. III. PE. No. 13/21. 1792. április 4-én Kondé Miklós esztergomi vikárius szentelte újra. 76 MOL. T. 14. No.l Budai tervek 168. 170.; Quirin Mark színezett metszete a koronázásról, 1792. BTM Fővárosi Képtár 28774.1tsz. "Történeti Képcsarnok 617.sz. A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán látható. 78 Kazinczy le is írja fogságának helyszínét. Ld. Fogságom naplója 79 Észt. Prim. lt. Batth. III. PE. No. 13/19,13/24. 80 Észt. Prim. lt. Batth. III. PE. No. 13/26. 81 Észt. Prim. It. Batth. III. PE. No. 13/5 82 Észt. Prim. lt. Batth. III. PE. No. 13/21 83 Észt. Prim. lt. Batth. III. PE. No. 13/29. 84 Észt. Prim. It. Vic. I. Cat. 43. Visitationes 3. csomó "•'Schoen Arnold kézírásos jegyzetei, Szabó Piusz szóbeli közlése alapján ^PAULINYI 1938. 40. 87 jACOBY Péter: Buda és Pest 1809-ben. História 5 (1932) 103. Koronázó templom (3., 8. kép) A ferencesek elvonulását követő korszak legjelentő­sebb építkezése a koronázáshoz kapcsolódó Tallher-féle előcsarnok-építés volt. A torony nyugati támpilléreinek folytatásában megépített téglalap alap­rajzú épületrészhez igényesen kialakított homlokzat csatlakozott. A talapzaton álló négy ión fejezetű pilaszter kis kiülésű párkányt és fogrovatos timpa­nont tartott. A portikusz középső - kissé szélesebb ­pillérközében nyílt a félköríves ajtónyílás. A profilált boltív lépcsős kiképzésű fejezetre támaszkodott, amely alatt egy-egy triglifes dísz volt. Az ív záradéka bordázott kialakítású volt, fölötte lepellel díszített táb­lával, melynek két oldalára rozettás mintájú hosszú gyám készült. A szélső pillérközöket a fejezet folyta­tásaként felfogott párkány osztotta két részre. A felső táblán egyszerű füzérdísz volt, az alsó díszítetlen. Az oldalsó homlokzatokat csak az ablakok téglalap alakú kőkerete nyitotta meg. Az előcsarnok tükörboltozatú volt. Egyes vélemények szerint 88 az előcsarnokot egy kocsifelhajtóból alakították ki, ennek azonban ellent­mond azoknak a középkori támpilléreknek nyugati irányú kiterjedése, amelyek az előcsarnok északi és déli falának közel felét adják. Feltehetőleg az előcsar­nok elé építettek valamilyen íves felhajtót, melynek valószínű vonalát a koronázáshoz készített egyik met­szeten figyelhetjük meg. A metszetekről és leírások­ból tudjuk, hogy a szentélyben a keresztre feszített Krisztus oltárképe állt. Ennek keresztje ma az ország­úti ferencesek kolostorában van. Az oltár közelében nemes textíliákkal gazdagon felszerelt trónus volt. Az udvar számára a hajóban lelátókat építettek, a falakat valószínűleg drapériákkal takarták. A HELYŐRSÉGI TEMPLOM Történet (1817-1945) 1817-ben Estei Ferdinánd főherceg, Magyarország ka­tonai főparancsnoka istentiszteletek céljára adta át a temp­lomot a hadseregnek, ettől az évtől kisebb megszakítással egészen 1945-ig helyőrségi templomként működött, a hadsereg (előbb a Monarchia közös hadserege, majd 1920-tól a Magyar Királyi Honvédség) tábori lelkészi szol­gálatának keretei között. 89 Néhány elszórt tudósításból ér­tesülünk arról, hogy 1826-ban lebontották a templomot övező falat. 90 Képi források szerint a torony barokk hagy­ma alakú sisakját az 1820-as évek végén váltotta fel a mai harang alakú forma. 91 1838-ban gyűjtést rendeztek a to­ronyóra javításához. 92 Az 1848-49-es szabadságharc alatt 88 ENTZ-CSEMEGI 1955. 370. 89 BIELIK 1901. 264-266. '"Schoen Arnold kéziratos jegyzetei, P Szabó Piusz közlése alapján S1 ENTZ-CSEMECI 1955. 370. 92 Hadtörténeti Levéltár VI. 34. 3. 11-34. 1838. 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom