Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

IRÁSNÉ MELIS KATALIN A korábbi években az ásatási terület közeléből több középkori falrészlet és régészeti lelet került elő, ezek a középkori Pest ÉNy-i városrészéből származtak. 1863-ban a Sütő utcai evangélikus iskola építésénél a déli telekhatáron a koraújkori falakkal együtt elbontották a középkori városfalat is, amelybe feltehetően a Március 15. téren lévő, 4-5. századi, római katonai táborból származó kövek voltak befalazva.

2 Az 1960-as években több leletmentést végeztünk a környéken, a Városház utca teljes hosszában előkerültek a 13. századi, pesti városfal maradványai, a Bárczy István utcában kibukkant egy feltehetően a 15. századi Szent Miklós templomból származó, támpilléres falrészlet. Többször megbolygatták a templom körüli, középkori temetőt, 1984-ben a Városháza ÉNy-i szárnyának a pincéjében is találtunk középkori sírokat.

3 Mindezek mellett a 18-19. századi történeti és levéltári adatokból ismert volt, hogy a Városháza északi udvarán keresztül halad a 15. századi városfal maradványainak a Semmelweis és Sütő utca közötti, 160 m hosszú szakasza, de a 19. század végén lebontott falból 1996-ban semmi sem látszott. A 18-19. századi helyszínrajzok, térképek pontosan feltüntették az U alakú alaprajzú épület ÉNy-i és ÉK-i szárnya között kerítéssé alakított, szabadon futó, 120 m városfalrészletet (2. kép). Belső oldalán különböző melléképületek álltak, külső oldala azonban nagyobbrészt beépítetlen maradt.

4 A térképek szerint a feltárás helyszínére esett a városfal egyik, félkör alakú, külső tornya (2. kép). A terület építéstörténete ismeretében biztosak voltunk abban, hogy a régészeti jelenségek, a középkori épületmarad2

NACYT. 1950.359-361. 3

IRÁSNÉ MELIS 1976. 314-315, 320-31. A Városháza Ny-i szárnyában feltárt középkori sírokról a szerző jelentése a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában. "1738-ban Martinelli lerajzolta az invalidus ház addig felépített részleteit. A városfal mellett készen álltak a melléképületek, a Nyi oldalon műhelyek, raktárak, középen istállók, a K-i oldalon ismét raktárak láthatók. A városfal félkör alakú, külső tornyát a városfallal azonos tónusú, a melléképületeknél világosabb színnel rajzolta meg. Bejárata nyílott a városfalról, a toronyban két ágyúnyílás épült. SCHOEN 1930. 35,10. kép. I. Matthei 1746-1750 között készült pesti, város alaprajz térképén az invalidus ház kerítéseként funkcionáló városfalon a korábbihoz képest változatlan formában látszik a félkör alakú külső torony SCHOEN 1930. 51, 19. kép. Hild János helyszínrajza 1800 körül készült, feltünteti a városfal két oldalán álló épületeket, a félkör alakú, külső torony még őrzi a középkori alaprajzát. Fővárosi Levéltár PB. 68. Kellemesi Melczer Andor 1825-ben felmérte és lerajzolta a Károly kaszárnya Országút felőli oldalát. A kaszárnya É-i kerítése továbbra is a városfal volt, de már voltak épületek a városfal külső oldalán is. A félkör alakú torony még megvolt, de már lényegesen átalakították. Az 1825-ös helyszínrajzon kör alakú helyiség látható a városfal külső tornya helyén. SCHOEN 1930. 57, 22. kép. ványok nagyon rossz, feldúlt állapotban maradtak meg, de reméltük, hogy a török háborús események pusztításai, illetve az Invalidus ház - Városháza építkezéseivel járó földmunkák hatalmas gödrei között előkerülhetnek a középkori városrész kialakulását és alaprajzi változásait mutató régészeti adatok. Az ásatások 1996-ban a városfal belső oldalán, 1997-ben pedig a külső oldalon zajlottak, az egész, beépítésre kijelölt területet átvizsgáltuk. Az ásatást előkészítő talajmunkák során kiderült, hogy az ásatási terület kétharmadán a 19-20. századi bontások és építkezések következtében teljes egészében megsemmisültek a régészeti jelenségek, csupán az udvar DK-i negyedében, a városfal belső oldalán, és az udvar ÉNy-i sarkában, a városfal külső oldalán találtunk egy-egy kevésbé bolygatott, teljes régészeti feltárásra alkalmas, nagyobb összefüggő területet. Az egymástól meglehetősen távol eső ásatási szelvényekben azonos, 12-17. századi, középkori és török hódoltság kori településnyomokat találtuk, ezen felül mindkét területen előkerültek a török alóli felszabadító háborút (1684-1686) követő tereprendezés nyomai, és megtaláltuk a 18. század elején újjáépített házak maradványait is (3. kép). A 15. SZÁZADI VÁROSFAL A Városháza ÉNy-i szárnya és a Merlin színház Ny-i oldala között 108 m hosszan húzódnak a 15. századi városfal maradványai. A feltárás idején a középkori fal 0. pontját a Városháza ÉNy-i szárnyának a K-i sarkára helyeztük, ettől kezdve a városfal 8 m hosszan a beépítetlen területen, 8-75. m közötti szakaszon a lebontott Földhivatal és nyomda helyén, 75-81. m közötti szakaszon a meghagyott szerviz út alatt, a 81-108. m közötti szakaszon pedig a Merlin színház melletti raktárépület helyén került napvilágra. A feltárás előtt felmértük a Merlin színházat befogadó, 20. századi épület pincéjét, itt már nyoma sem volt a középkori falnak. A pincék alja jóval mélyebben fekszik, mint a városfal alja. A Városháza 19-20. századi építkezései sehol sem kímélték a városfalat. A 19. század végén a tervezett járószintig végig lebontották a középkori falat, majd a 20. század elején sor került a pesti városfal legnagyobb mértékű megcsonkítására. A Merlin színház alatti pince építése előtt teljes egészében kiszedték a városfal 40 m hosszú szakaszát és elbontották az itteni, félkör alakú külső tornyot. Az elbontott falakról se rajz, se fotó, se leírás nem készült, annak ellenére, hogy Rómer Flóris 1873-ban megjelent, Régi Pest című könyvében külön fejezetben ismertette a városfalat, és a Királyi Pál utca 13. számú ház udvarán pedig már műemlékileg helyreállított formában is látható volt a városfal.

5 1996-ban a Merlin színház K-i oldalán ismét felszínre került a bontott faltető, a belső ol5 RÓMER 1873.153-165. GÁRDONYI 1929. 4. Lux 1941. 401402. 550