Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Spekner Enikő: Adalékok a budavári István torony névadójának kérdéséhez 403-425

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. SPEKNER ENIKŐ ADALÉKOK A BUDAVÁRI ISTVÁN TORONY NÉVADÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ A budavári királyi palota legkorábbinak tartott, igen jellegzetes épületéről,

1 a Várhegy déli csücskében emelt, nagyméretű négyzetes toronyról kevés írott forrás maradt fenn. Egyetlen, eddig ismert okleveles említése Zsigmond király uralkodásának vége felé keletkezett. A Bázelben tartózkodó idős uralkodó 1434. január 17-én rendeletet adott ki a budavári palotában királyi pecséttel lezártan elhelyezett Szent Korona és koronázási jelvények további védelméről, miután az őrzésükkel megbízott Garai Miklós nádor 1433 decemberében elhalálozott. A koronázási ékszereket a palotában az említett oklevél megjelölése szerint a „néhai István herceg tornyánál (lévő) vízmedence melletti tárnokházban" helyezték el.

2 Az először e késői említésben feltűnő István név ezután évszázadokra hozzákötődött az épülethez, s azt még a 16. század vége felé is így nevezték. Az okleveles említést követően a torony már csak elbeszélő forrásainkban fordult elő, de azokban már az 1 A torony a régi látképeken mindig kitűnik magasságával. Első ábrázolása Hartmann Schedel 1493-ban megjelent Weltchronik című művéből ismert, mely Budát és vele a királyi palotát keletről mutatja be. A Weltchronik fametszete Michael Wolgemuth 1470 előttről származó rajza után készült. A palota nyugati oldali ábrázolását a jellegzetes toronnyal az 1541. évi ostromkor keletkezett Erhard Schön-féle metszet jelenítette meg. Az építmény az 1686. évi ostromban súlyosan megsérült, s ezért az 1700-as évek elején lebontották. Romjai az 1686-os ostromkor készült metszeteken még láthatók (pl. a Hallart-Wening, stb metszeten); GERŐ 1962.10; GERÓ 1980.158-162; BALOGH 1966. 71-72; MAGYAR 1995. 12-14. 2

,,... in tavarnicali nostra domo circa cisternam eis turrim condam ducis Stephani in castro nostro Budensi situata ..." MOL DL 12573. BTOE 3./2. 209. No. 1069; Itt jegyzem meg, hogy a tornyot megnevezés nélkül 1387-1390 körül már Laurentius de Monacis (Lorenzo Monaci) velencei kancellár és diplomata II. (Kis) Károly tragikus halálról írt verses krónikája is említi: „Károlyt ... őrizetül egy magas toronyba zárják" ... „Most a királyt az a torony őrzi, melyben a minap még vigyázó őrsége volt.." TOLDY 1862. 131; BALOGH 1966. 71-72; lényegében azonos szöveggel: THURÓCZY 203. 3 THURÓCY 280. Ez a kritikai kiadás Joannes Schwandtner 1746, 1765-1766. évi kiadásai alapján a „turris Isthwanwar" változatot vette figyelembe, hasonlóan Schwandtner kiadásait használta: BALOGH 1952. 35; BALOGH 1966. 72; Az augsburgi ősnyomtatvány jelzete: OSZK Inc. 1143. Hasonmás kiadása: Budapest, Helikon Kiadó, 1986. A brünni ősnyomtatvány jelzete: Budapest, Egyetemi Könyvtár Inc. 338.; Bonfini Thuróczyt ismétli meg, némileg félreértve szövegét: BALOGH 1966. 72; SZÉKELY 1988. 84. István úr tornya megjelölést használták. Mielőtt rátérnénk annak tárgyalására, hogy az elnevezés alapján kit vagy kiket vehetünk számba lehetséges névadóként, érdemes részletesebben áttekintenünk e forrásokat. Az elbeszélő források főleg két esemény során idézték a tornyot, részben Hunyadi Mátyásnak V László király által elrendelt elfogatásának leírásakor, fogva tartásának színhelyeként, részben pedig az 1529. évi ostrom és az azt követő történésekkel kapcsolatban. Az 1488-ban közel egy időben Brünnben és Augsbugban megjelent Thuróczy krónika szerint V László király parancsára Mátyást „quadam arta in domo ad latus turris Isthwanwr edificata ad inferiores fermas prospiciente pervigili sub custodia ..", azaz egy bizonyos az „István úr tornya" mellett épült szűk kis házban, mely a hévizek felé (Alhévízre) nézett, tartották állandó őrizet alatt.

3 Szerémi György arról tudósított Magyarország romlásáról írt művében, hogy az 4 Szerémi György Magyarország romlásáról címmel, 1545-1548 között írt művét latinul Wenzel Gusztáv adta ki 1857-ben igen sok hibával. Az 1961-ben megjelent magyar fordítást Erdélyi László készítette, melyet Juhász László átdolgozott. A fordítás Juhász Lászlónak sajtó alatt lévő latin szövegkiadása alapján készült, mely a Bibliotheca seriptorum medii recentisque aevorum című sorozatban jelent volna meg, de erre feltehetően Juhász László halála miatt nem került sor. Ezért a megbízhatóbb magyar fordítás alapján idéztem a fontosabb szövegrészeket, ugyanis Wenzel kiadásában „turris Istwanvar" a fordításban pedig „István úr tornya" szerepel: „Et sic assata erat et turrim Istwanvar dederat casum magnum foramen" azaz „Azután elsütötték, s az István úr tornya egy nagy résen leomlott", WENZEL 1857. 261 292. 318-319; BALOGH 1966. 72; SZERÉMI 193. 212. 230. 5 „Turrim etiam Stephani in multis locis perforaverunt." VERANCSICS 1857.177; BALOGH 1966. 72. 6 „... nem boczata el addig á kiral á Huniadi Lászlót, mignem Mathiast az ő őczet vduarlani Budára be vitte volna, ki mihelt be iuta, azonhelt mind á kettőt meg fogac, es negied napo[n] Huniadi Laszlonac á Fris palota elot feiet vetete. Huniadi Mathiast pedig az Estuan vr torniaba vettete ..." SZÉKELY 1559. 214v-215r. Az adat Végh András szíves közlése. 7 HELTAi 1574. Az felséges Mattyás királyról B. 8 L. a 3. és 4. jegyzetet; BALOGH 1966. 72. 9 Zolnay Lászlót megelőzőleg már Podhradczky József és Rupp Jakab is Anjou István hercegnek tulajdonította a torony építését: PODHRADCZKY 186L 33-34; RUPP 1865. 49; ZOLNAY 1952. 15. 19-22; ZOLNAY 1953. 206; ZOLNAY 1959. 14-15; ZOLNAY 1963. 97; ZOLNAY 1982. 370-373; Gerevich László az „István vár" építését Károly Róbert korára teszi: „István herceg legfeljebb befejezi az István 403