Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS A BUDAVÁRI VOLT HELYŐRSÉGI TEMPLOM BEVEZETŐ A háború után született generáció tagjai közül csak kevesen tudják, hogy a Magdolna torony mellett állt egykori Helyőrségi templom az 1944-45-ös ostrom előtt milyen szerepet játszott Budapest egyházi életében, milyen múlttal és milyen művészi értékekkel bírt. Szakmabeliek számára jól ismert a templom középkori története és komoly elképzeléseket fogalmaztak meg a gótikus templom építéstörténetéről is, hiszen ezt a tudományos kutatás alaposan tisztázta több részletes tanulmányban és összefoglaló műben. Arról azonban, hogy mi történt 1686 után még a legtöbb szakember is csupán homályos ismeretekkel rendelkezik. Nagy vonalakban persze ismert a ferences korszak, II. József rendházat bezárató rendelete, I. Ferenc koronázása, a Helyőrségi templom név, mégis ha egy kicsit pontosabb adatok után szeretnénk olvasni, netán a lebontott barokk templom közelebbről érdekelne, részletes tanulmányokra már nem lelünk, a nagy összefoglalások, és az adataikat felhasználó népszerűsítő munkák vagy hallgatnak, vagy kevés és ellentmondásos információval szolgálnak. Úgy tűnik, hogy a templomot nem csak valóságosan bontották le, nemcsak a köztudat felejtette el lassan a még emlékezők elhunytával, hanem közlések hiányában a történész és művészettörténetíró szakma sem gondoskodott emlékezetének fenntartásáról. Fedig a lebontott épület nem mondható éppenséggel értéktelennek, sem a templom története elhanyagolhatónak, érdektelennek. A feledésben bizonyára a politika szorítása is szerepet játszott, a templom épületének megsemmisítése pedig megszüntette azt az ösztönzést, amit álló műemlékkel szembesülve egy kutató érezhet. A Római Katolikus Tábori Püspökség fel kívánja építeni a háború után lebontásra ítélt templomát a Kapisztrán téren. Ezért a Honvédelmi Minisztérium megbízást adott a Budapesti Történeti Múzeumnak a megelőző régészeti feltárások elvégzésére és építéstörténeti tudományos dokumentáció készítésére, a megkezdett munkálatok első eredménye jelen tanulmányunk. Dolgozatunkat mi is a középkori Mária Magdolna templom múltja megírásának szándékával kezdtük el és ennek során szembesültünk az 1686 utáni történet kevesek által kutatott témájával A BTM Kiscelli Múzeumában tanulmányozva Schoen Arnold kéziratos hagyatékát szembesültünk először a barokk templom feltáratlan építéstörténetével és izgalmas újkori eseménytörténetéveL Ezután már módszeresen igyekeztünk adatokat gyűjteni az iratokat, terveket, fényképeket őrző közgyűjteményekben. A rendelkezésünkre állt két hónap alatt sikerült összeállítani az alábbiakban tanulmányozható anyagot, ám az idő rövidsége és a téma gazdagsága okán gyűjtésünk egyáltalán nem mondható még teljesnek. Szándékunk és felkeltett érdeklődésünk a templom történetének további kutatására ösztönöz.

1 MARJA MAGDOLNA PLÉBÁNIATEMPLOM Alapítás és korai történet (1250-es évek - 14. század közepe) A Mária Magdolna plébániatemplom Buda legrégibb egyházi intézményei közé tartozik, mivel eredete a város tatárjárás utáni alapításához kötődik.

2 Bár egykorú forrásokat nem ismerünk ebből az időből, a későbbi adatokból kikövetkeztethetjük az egyházközség létrejöttét. Egy 1352-ből származó pápai oklevél elmondja, hogy egykor a Mária Magdolna kápolnát, a Szt. Péter mártír kápolnával együtt a város plébániájának, a Boldogasszony egyháznak (mai közkeletű nevén: Mátyás-templom) a keretein belül alapították váralji polgárok. Az újonnan alapított kápolnák ügyében vita keletkezett Krisztián plébános és az alapító polgárok között, amelyet a Benedek esztergomi érsek (1253-1261) előtt megkötött egyezséggel zártak le.

3 Ez az egyezség egy későbbi utalás szerint 1257-ben született, de a későbbiekben Fülöp (1262-1272), 1 Köszönet illeti Holló Szilvia Andreát és Rácz Zsuzsát (BTM Kiscelli Múzeum), Mattyasovszky Pétert (BTM Fővárosi Képtár), Csiffáry Gabriellát, Hídvégi Violettát (Fővárosi Levéltár), Schwarcz Katalint (BTM Könyvtár), Spekner Enikőt, Bakos Margitot és Kuczogi Zsuzsát (BTM Középkori Osztály) Boda Zsuzsát (Magyar Nemzeti Galéria), Bakó Zsuzsát (Országos Műemlékvédelmi Hivatal Fotótár), Hegedűs Andrást (Észt. Prim. Levéltár) akik a rájuk bízott gyűjteményeikben kalauzoltak és tanácsaikkal segítettek munkánkban. 2 A templom alapításáról Id.: GYORFFY György: Budapest története az Árpádkorban. In: Budapest története L Szerk. Gerevich László. Bp. 1973. 217-349.; KUBINYI András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM 16 (1964) 85-180.; KUBINYI András: Topographie growth of Buda up to 154L In: Nouvelles études historiques publiées l'occasion du Xlle Congres International des Sciences Historiques par la Comission Nationale des Historiens Hongrois. 1 (1965) 133157.; KUBINYI András: Die Anfänge Ofens. Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen. Reihe L Gießener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens. Bd. 60. Berlin, 1972.; KUBINYI András: Plébánosválasztások és egyházközségi önkormányzat. Aetas 1991-2. 26-46. 3

1352. VII. 31 - MREV II. 383-384.; Ez a forrás egyértelművé teszi, hogy a Mária Magdolna egyház alapítása csak a Nagyboldogasszony egyház alapítása után ment végbe, viszonyuk eredetileg filiációs jellegű volt és ezért nem előzhette meg a város alapítását, amint azt Fügedi Erik feltételezte. Ld. FÜGEDI Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. TBM 14 (1961) 17-107.; FÜGEDI Erik: Megjegyzések a budai vitáról. Századok 98 (1964) 776-777. 427