Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457
SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS majd Lodomér (1279-1297) érsekeknek újból foglalkozniuk kellett az üggyel 4 A vita a kápolna nem egészen egyértelmű egyházjogi helyzete miatt keletkezett: a javarészt német ajkú városban a királyi alapítású plébánia mellett létrejött egy polgárok által alapított kápolna, amelyeknek papjai a magyar hívek lelkipásztori szolgálatát végezték. A kápolnát egyértelműen a plébánia f iliájának tekintették, a vita a filiációs viszony tényleges formái felett folyt. 5 Sajnos ennek részletei a korabeli források hiánya miatt ma már kevéssé állapíthatók meg, csupán annyi bizonyos, hogy a Mária Magdolna egyház papja plébánosi jogokat gyakorolt hívei felett, és alávetettsége jeleként évi cenzust fizetett a Boldogasszony egyház plébánosának. Nem tudjuk azonban, mekkora volt ekkor a cenzus mértéke és nem ismerjük a további vitás kérdésekben született egyezséget sem, amelyek a kápolna papjának kinevezési jogáról és a kápolna illetékességi köréről szóltak. 6 A Mária Magdolna egyház első név szerint ismert papja László volt, akit a Margit királyleány szentté avatása ügyében tartott vizsgálat során neveztek meg. 7 A század végén, 1298-ban Kelemen pap neve tűnik fel a kelenföldi dézsmaper irataiban. 8 Mindkét lelkészt egyszerűen papnak (sacerdos) nevezték forrásaink. Az 1314-ben végrendeletet írásba foglaló György az első, akit plébánosnak mondanak. 9 Őt követte Tamás plébános, akiről 1343-ban és 1352-ben emlékeznek meg a ránkmaradt oklevelek. 10 4 Benedek érsekre: SCHIER 1774. 25.; Fülöp és Lodomér érsekekre: 1390. XII. 1 - BTOE III. ülsz.; Fennmaradt továbbá 15. századi másolatban az esztergomi káptalan keltezés nélküli átirata, amely Lodomér érsek három és Albert budai plébános további egy oklevelének másolatait tartalmazza (OL Dl 1059; BTOE I. 299.sz.) Mind a négy oklevél a Mária Magdolna templom jogviszonyaival foglalkozik, különféle jogokat (kis összegű cenzus, szabad plébánosválasztás) biztosít számára a Boldogasszony plébániával szemben. A másolat azonban nem hitelesített, a benne foglalt átiratok egyrészt keltezetlenek, másrészt szintén hiányzik belőlük a hitelesítés néhány általánosan használt formulája (pecsétleírás, utalás az átírt oklevél ép és hiteles voltára). Ezért, tekintettel a 14. század végétől ismert plébániaperekre, felmerül annak a gyanúja, hogy ez az irat a pereskedés során a 15. században keletkezett. A szakirodalom többségével ellentétben kritikusan tekintünk ezekre az oklevelekre és történeti képünket ezek kizárásával igyekeztünk megrajzolni. 5 1269-ben megemlítették a Boldogasszony egyház már felépült, illetve felépítendő kápolnáit. Ezek közé számíthatjuk a Mária Magdolna egyházat is. 1269. X. 3. - Veszp. k m. It. Epp. Dec. Bud. 3.; BTOE I. 89.sz. 6 Ezt korabeli források hiányában azért nem tudjuk ma megítélni, mivel csupán a 14.század végén lefolyt peres iratok tartalmazzák az akkori plébánosok vallomásait az alapítás körüli állapotokról, amelyet természetesen mindkét fél a maga érdekei szerint adott elő. 7 MREV I. 292-293.; Az 1276-ban lefolytatott vizsgálat során 1273ban történt eseménynél említették meg nevét. 8 1298. V 9. - Veszp.k.m.lt. Epp. Dec. Bud. 8.; BTOE I. 302.sz. '1314. III. 19. / 1314.(?)X. 13. - Eszt.k.m.lt. 18-8-15. »1343. IV 20. /1346. VIII. 15. - OL Dl 87195.; 1352.e. - OL Dl 24678.; 1352. III. 18. - OL Dl 4262.; 1352. III. 22. - OL Dl 4265.; 1352. III. 23. - OL Dl 87265. A kápolnát a szombaton tartott hetipiac helyén emelték, a piactér nyugati oldalának közepén, tehát a házaktól elkülönülten, önállóan állt. A régészeti feltárások tanúsága szerint a templomot temető övezte, amelyet feltehetően fal választott el magától a piactértől. Ez az elhelyezés megegyezik a legtöbb magyarországi város plébániatemplomának fekvésével. Érdemes megfigyelnünk, hogy a templom tájolása jelentős mértékben eltér a többi budai templom tájolásától, ellenben a templomtól délre eső háztömbök telkeinek tájolása azonos magának a templomnak a tájolásával. Ez a jelenség az ismert történeti adatok mellett szintén a város és a Mária Magdolna egyház egyidejű keletkezésére utal. Az első templom (1., 6. kép) Az első templom maradványait régészeti ásatás tárta fel. 11 Az ezáltal megismert épület az átlagos falusi templomokkal egyezik mind formájában, mind pedig méreteiben: a kicsiny téglalap alakú hajóhoz, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentély csatlakozott. A szentély keleti oldalán feltárt átlós támpillérek alapján arra következtethetünk, hogy a szentély boltozott volt, a hajót azonban feltehetően csupán síkmennyezet fedte. A későbbi szintemelés következtében a templom falai néhol egy méter magasan emelkednek ma is a feltöltés alatt. Csupán a szentély keleti falát bontották el a barokk kripta készítése során. A templombelsőben feltárt téglapadló részleteinek szintje: 164,81 Af m. A törtkőből rakott falakat kívül kváderkövekből készült borítás fedi, amelyen a külső, rézsűs lábazat is megmaradt. A hajó déli falán, középtájon in situ találták meg a lépcsősbélletű kapu nyugati oldalának lábazati kövét. A szemben lévő keleti oldal lábazati köve a bontások során került elő, ma a kőtárban található. A kapu tagozatait orr nélküli körte, félpálcák és sarkantyúk alkotják. Hasonló megoldást ismerünk a margitszigeti domonkos apácakolostor hajójába vezető északi ajtón is, a jellegzetes sarkantyú tagozat a 13. század közepén épült egyéb emlékeken is feltűnik, így további margitszigeti kőfaragványokon, a Boldogasszony-plébániatemplom déli toronyaljának bordáin, és az un. Vörös Sün ház nyugati homlokzatán, az emeleten feltárt ablakon. A templom belsejében a nyugati oldalon az egykori karzat ala11 A feltárásokat 1958-1965 között Bertalan Vilmosné vezette. BERTALAN Vilmosné: I. ker. Kapisztrán tér. In: A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben. BudRég 19 (1959) 258.; BERTALAN Vilmosné: I. ker. Kapisztrán téri Mária Magdolna-templom. In: A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben. BudRég 20 (1963) 550-551; BERTALAN Vilmosné: Mittelalterliche Baugeschichte der Maria-MagdalenaPfarrkirche (später Garnisons-kirche) in der Budaer (Ofner) Burg. Acta Technica 67 (1970) 227-248.; BERTALAN Vilmosné: Előzetes jelentés a Mária Magdolna templom ásatásairól. BudRég 22 (1971) 419-428. 428
