Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457
SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS nya, vagy egyszerűbb formában a nagymarosi plébániatemplomnak már a 16. század elején épített tornya. Régóta ismert, hogy a tornyon megfigyelt kőfaragójegyek közül több is előfordul Kassán. 30 Építésének idejét pontosan nem ismerjük, mindenestre a karzatra vezető átjáró oldalfalára vésett 1496-os évszám előtt kellett készülnie. A torony templomtér felőli északi falán Szt. Kristóf nagyméretű freskójának részletei (fej a felső, reneszánsz kereteléssel, és vízben gázoló láb) láttak napvilágot, a freskó felett az 1503-as évszám volt olvasható. 31 Az oldalfalakon egyéb geometrikus minták töredékeit is megtalálták. Protestáns gyülekezet - török dzsámi (1541-1686) A város török kézre kerülése, 1541 után a magyarok plébániatemploma volt az egyetlen egyházi épület, amelyet meghagytak a keresztények használatában. 32 A magyar lakosságnak a száma ugyanis a 16. század második felében még meglehetősen magas volt, amelyet a korabeli adóösszeírások tanúsítanak. 1555-ben Budán járt a fiatal éveiben, még a mohácsi csatát megelőzően itt élt és a várost jól ismerő Hans Dernschwam. Leírásából tudjuk, hogy akkorra már a magyar lakosság többsége a hitújítás elveit tette magáévá. Néhányan azonban megmaradtak a római egyház szokásainál, ezért a korban meglehetősen egyedülálló módon a templomot deszkafallal két részre osztották. A szentélyben két öreg pap misézett és mondta a zsolozsmát, a hajóban magyar nyelven lutheránus Dernschwam szerint részben zwingliánus - istentiszteletet végeztek. Az oltárok is megvoltak még feltehetően, egyikükről a leírás megemlékezett. Értesülünk továbbá a torony órájáról és harangjáról. 33 Valamivel későbbi időből, 1573-ból Stephan Gerlach leírása emlékezett meg a keresztények templomáról, amelyben protestáns istentiszteletet tartottak. 34 A tizenöt éves háború során Budát több ízben is (1598,1603,1604) megpróbálták ostrommal visszafoglalni a keresztény seregek, sikertelenül. Valószínűleg ebben az időszakban vették el a törökök az amúgy is jelentősen lecsökkent számú keresztény lakosság várbéli utolsó templomát, ám ennek pontos időpontja nem ismert. Az általuk 30 HORLER Ferenc: Középkori kőfaragó- és elhelyező jelek a budavári lakónegyed épületein. BudRég 16 (1955) 373-374.; HORLER Ferenc: Középkori kőfaragó- és elhelyező jelek a budavári lakónegyed épületein II. BudRég 19 (1959) 213-214. "A freskókat leválasztották és ma a Budapesti Történeti Múzeumban találhatók. (BTM Középkori Osztály ltsz. 67.239.1-2.) Az évszám elpusztult, csak fényképfelvételeken tanulmányozható. B A német polgárok már 1529-ben nagyrészt elmenekültek. ö DERNSCHWAM, Hans: Erdély Besztercebánya, Törökországi útinapló. Bp. 1984. 497-501. ^Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Kiadta: SZABÓ József László - FENYVESI László. Bp. 1986,112-113. adományozott Fetih dzsámi (Győzelem dzsámi) név éppen a törökök harci sikereinek megörökítését célozhatta. A törökök által használt másik, hétköznapibb név, a Szaát dzsámi (Órás dzsámi) a még mindig meglévő és működőképes toronyórára utal. 35 Evlia Cselebi 1663-ban megjegyzi, hogy a város összes dzsámiai ennek az órának a messze hangzó szavához igazodnak. 36 A törökök építkezéseiről nincsenek információink. Nyilvánvalóan elpusztították a számukra alkalmatlan belső berendezést, a falakat lemeszelték. A barokk templom bontása során előkerült egy keleti ornamentikával ellátott mellvédlap, amely valószínűleg egy mimber (szószék) korlátjának töredéke. Feltehetően a templom törökkori berendezéséből származik. 37 A FERENCESEK EVANGÉLISTA SZT. JÁNOS TEMPLOMA A ferences korszak története(1686-1786) Buda 1686-ik évi ostrománál a templom súlyosan megrongálódott. A torony erkélyén a törökök ágyúállást helyeztek el, így az fokozottan ki volt téve az ostromlók tűzerejének. 38 A végső győzelmet hozó áttörés helyszínének, az un. Kaiserliche Predie-nék közelsége azzal járt, hogy a templom épülete használhatatlanná vált, a torony azonban csodával határos módon megmaradt. Az épület ostrom utáni állapotáról azok a látképek adnak tájékoztatást, amelyek a visszafoglalást követően készültek. A legrészletesebb ábrázolást a Fontana-Nessenthaler féle metszeten láthatjuk. 39 Eszerint a templom északi része teljesen megsemmisült, a boltozatok beomlottak és a torony sisak nélkül, romosán állt. A plébániatemplom romjaiban a Budára visszatérő ferences szerzetesek egykori kolostorukat vélték felismerni, és igényt formáltak használatára. 1686-ban a bosnyák ferencesek foglalták el, hamarosan azonban a marianus rendtartomány terjesztette ki fennhatóságát a területre (1687-ben), hosszas pereskedést vonva ezzel magára 40 Az ostromló seregben ugyanis két marianus ferences atya látott el tábori lelkészi szolgálatot hat további növendék segítségével, akik a város elfoglalása után is folytatták a hadsereg és a beköltöző polgárok lelkigondozását az épen maradt Boldogasszony-temp38 FEKETE Lajos - NAGY Lajos: Budapest története a a török korban. Bp., 1986, 24. * Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Fordította és jegyzetekkel kísérte KARÁCSON Imre. Török-Magyarkori Történelmi Emlékek. Török történetírók 3. Bp. 1904. 243. 37 BTM Középkori Osztály ltsz.: 53.295. 38 SCHIER 1774. 49.; Rupp 1868. 111 ^Fontana-Nessenthaler, 1686. (BTM Metszettár, Rózsa 1963. Kat. 27.) 40 A ferences rendtartományok között a visszafoglalt területeken újrafelállítandó kolostorok felett folytatott vitákat az un. lázáriam decisio igyekezett rendezni 1690-ben. A Vízivárosban helyet kapott bosnyák ferencesek nem nyugodtak bele a döntésbe és még III. Károly uralkodása alatt is pereskedtek a mariánusokkal a vári kolostorért. 432
