Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 10. közlemény, A budai műhely vegyesmázas kályhacsempéinek kérdése 381-401

KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPÉK MAGYARORSZÁGON X. hák esetére; nemcsak az eredeti példányoknál, de a másolatként készített mázatlan későbbi - vidéken elterjedt egyszerűbb kályháknál is.) 7 5. típus: Fülkés, dongás kiképzésű csempe. Csu­pán egy töredéke maradt. A befelé nyitott kiképzésű darabot széles horonnyal és vékony pálcataggal pro­filált kerettel készítették; felül a keret alatt öt, egy­mást keresztező ívekkel képezett keskeny mér­műdísz helyezkedik el, áttört kivitelben. Belső felüle­tének nem ismerjük eredeti díszítését: a nyomokból valamilyen növény motívum halványkékkel és zölddel festett rajzára gondolhatunk. A keret belső pálcatag­ját is festették: barna-sárga színnel csavart minta lát­ható. Vöröses-sárgásra égetett soványított cserép, az egész felületet fehér (hólyagosra égett) ónmáz fedi. Sz: 25,5 cm, mélység: 7 cm, v: 0,7-1 cm {10. kép 2). A keretprofil hasonlít a Beatrix-csempéknél látha­tóhoz; a méretek alapján arra gondolunk, hogy azok fölötti sorban álltak ilyenek, egy felfelé fokozatosan keskenyedő kályhatestet képezve. - Egy saroktöredék szerint zöldmázas is volt. 6. típus: Fülkés kiképzésű csempe, felül mér­műdísszel. Csupán két kis töredék maradt, ezek alap­ján hasonló lehetett az előző típushoz. A keretprofil kissé eltérő, a külső horonytag kissebb, a belső pálca­tag vastagabb. Alattuk az előző típus kis ívekkel képe­zett áttört mérműdísze látható. Rózsaszín (belül sárga maggal) cserép, vékony sárga angób felett az egyik tö­redéken citromsárga, a másikon barnássárga ólom­mázzal (tehát két különböző példányból: 10. kép 3). 7. típus: A következő csempe e csoportba sorolásához stílusának (plasztikai kivitelének) szempontjából nem volna okunk. Ha mégis ide tartozónak véljük, azt csak a csempealak ritka megoldása, valamint a keretprofil kikép­zése indokolja; ezek ugyanis az 5. típusnál már feltűnnek. - Dongás kiképzésű, fülke alakú csempe, amelynek fel­ső részére függönyszerűen belógó, a fülke elé helyezett síklapú részt illesztettek. Ennek díszítését egymást met­sző félkörökkel szerkesztett vakmérmű képezi; a felső sarkokban egy-egy befelé néző angyal félalakjával. Kö­zépen üres tárcsapajzs látható. A csempe szélein kétol­dalt egy-egy áttört kivitelű orrtag egészíti ki a mér­7 így például Kőszeg várában, HOLL I.: Kőszeg vára a középkorban. Bp. 1992.145.kép. - Zöldmázas másolatok Pécs, Széchenyi tér; Kárpá­ti János leletmentése. (Közületien.) - Hahót-Alsófakospuszta, ferences kolostor: itt a mázatlan griff a pelikánnal párosítva szerepelt; VÁNDOR, L.: Archäologische Forschungen in den mittelalterlichen weltlichen und kirchlichen Zentren. Antaeus 23 (1996) 213, Tf. 82:34. (1480-1500 közötti időre keltezi.) - Ugyanilyen párosítás lehetett Zalaváron is ; PARÁDI N.: Mátyás címeres kályhacsempe lelet...FolArch41 (1990) 147­167. Abb. 7:1-2. (Szürke másolatok.) - Még jóval később, a 16. század 20-as éveiben és ez után is a németországi reneszánsz kályhákon sze­repelnek a griffek és oroszlánok váltakozva az alsó szegélycsempé­ken a keresztény szimbolika hatásaként. műdíszt {12. kép). Barnásrózsaszínű cserép, vékony sár­ga angóbréteg fölött élénkzöld máz; az egyiken kevert, fedőhatású, angób nélkül! (A töredékek alapján négy példánya maradt. Egyik szerint már a 16. sz. elején el­pusztult: 54. gödörből 15. sz-i leletekkel.) Sz: 22,5 cm. E típus az előzőknél is látható, de egyébként a budai anyagban ritkán alkalmazott megoldást követi: a fülkés csempe és a síklappal zárt csempe hibridje. (Német­országban már a 14. században gyakori egyszerűbb megoldással, a 15. sz. első felében már alkalmazzák a mérműdísz áttört felső részén figurális kompozícióval kiegészítve. 1500 körül ott már a fülkés hátteret is plasztikus kivitelű mintával gazdagítják.) 8 8. típus: Zárt előlapú négyzetes (?) kályhacsempe; díszí­tése a hiányzó keretrészen belül pálcatagra csavarodó gó­tikus levelek. Vörösesrózsaszín cserép (sárga mag), sárga angób felett barnássárga ólommáz. A szegélyminta mel­lett befelé szögletes keretelés, amit fehér ónmázzal fedtek. M: 9,5 x 7 x 07-X4 cm. {13. kép a) - Eddig csupán egy tö­redékét ismerem. Ugyanilyen nagyon plasztikus, kiemel­kedő levéldísz található egyszínű zöldmázas csempéken is (M: 27 x 27 cm), amelyek belsejét 5-5 szirmú rozetta és a négy sarok felé álló levelek töltik ki (13. kép). Ezektől azon­ban a színesmázas példány eltér: itt a pálcatag sima (ama­zoknál apró gömböcskékkel borított) és a levelek egymás­tól mért távolsága is nagyobb. Kétségtelenül más negatív Ugyanakkor a levelek egyezése {13. kép b) arra mutat, hogy ugyanaz a műhely készíti a zöld és a színes csempéket. A levelek egyezése miatt úgy véljük, ezek készíté­séhez a negatívba külön kis pecsételővel nyomták ezek rajzát (nem volt tehát arra szükség, hogy a negatívon - vagy a pozitív mintán köröskörül egyenként kifarag­ják mind a húsz levelet!). A MÁTYÁS-KÁLYHA MOTÍVUMAI, STÍLUSA ÉS TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI Az eddig megismerhető anyag alapján feltűnő - külö­nösen a más ismert kályhákkal összevetve - hogy a ké­szítő műhely ez esetben nem rendelkezett egy igazán egységesnek mondható típus-sorozattal, azonos plasz­tikai kivitelű, egymással jól összehangolt pozitívokkal. Bizonyos, hogy a Mátyás és Beatrix csempék számára egy fejlett tudású szobrász-faragó mester készítette a műhely megrendelésére a trónoló uralkodópár dombor­műveit. A plasztika kvalitásai 9 szembetűnőek, még a ké­8 Más lelőhelyek mellett főleg a Kölnben előkerült csempeanyag mu­tatja ezt a fejlődést. UNGER, L: Kölner Ofenkacheln. Köln, 1988. Kat. Nr. 38. (15.sz.e.fele), valamint a korábbi és későbbi megoldások. 'BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. 1 k. 135, 705. (Voit E tévedését ismétli a csempék különféle méretéről) „az 1480-as évekből". - U.ő: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985. 407: „Kissé a Thuróczy Krónika fametszetére is emlékeztet... kompozíciója jobb, monumentálisabb'' (Mintaképe lehetett rajz, szobor vagy dombormű.) 383

Next

/
Oldalképek
Tartalom