Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. TEREI GYÖRGY AZ ALBERTFALVAI VÁR LOKALIZÁLÁSA Gerevich László 1943-ban végzett ásatást Albertfalván, ahol egy általa középkori várnak meghatározott épület falait találta meg. A feltárást és az eredményeket sehol sem publikálta, egyedül csak a Budapest története című kiadványban írt röviden az erődítményről.

1 A II. világháború után nem folytatódott a kutatás, valószínűleg azért, mert a területet törmelékkel feltöltötték, illetve a 40-es évek második felében más budapesti ásatások indultak meg. A feltárás helyszíne az évek során teljesen feledésbe merült, nem volt ismeretes a pontos helye, csak annyit lehetett tudni, hogy valahol Albertfalván, a Dunaparton volt. Ahogy a pontos helyszínt sem tudtuk meghatározni, úgy az ásatásról sem tudtunk többet, mert egy alaprajzon és egy rövid leíráson,

2 valamint néhány korabeli iraton és 17 darab fényképen kívül

3 nem maradt ránk egyéb dokumentáció. A 20. század végére a rom is feledésbe merült; az elmúlt századokban azonban jobban ismerték, nagyobb jelentőséget is tulajdonítottak neki. Erre bizonyíték, hogy a 18. századból való, a fővárost és környékét ábrázoló térképek jelentős részén még láthatjuk a romot (2. kép), illetve a 19. századi, az ország műemlékeivel, régészeti emlékeivel foglalkozó munkák mind beszámolnak az albertfalvai vár maradványairól. Mivel az összes térképi ábrázolást nem tudjuk bemutatni, ezért kiválasztottam azokat a jellegzetesebbeket,

4 melyek alapján képet alkothatunk a 18. század végétől a 19. század végéig tartó, körülbelül 100 év térképészeti ábrázolásairól. A legkorábbi térkép, melyen látható a röm jelzés az 1780-as évekből való (2. kép).

5 Jól megfigyelhető a köralakú sánc ábrázolása. A sánc az 1820-ból származó térképen jobban látszik (3. kép),

6 ezen még a körülsáncolt terület közepén a domb is megfigyelhető, melyről később az írásos források is 1 Budapest története 1975. 397-398. 2 Budapest története 1975. 397-398. 3 BTM Fényképtár 1403-1419., Ezen kívül található még egy fotó a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában, ezt König Antal készítette az 1950-es évek végén. A kép a betemetettség állapotát mutatja. ( BTM Adattár 689 - 78. ) 4 Jó helyzetben vagyunk a vizsgált területtel kapcsolatban, mert Buda és a tőle délre eső terület nagyon sok térképen szerepel, így a változások könnyen nyomon követhetőek. 5 Kayser, Johann: Mappa des Terrains der k. Freyen Haupstadt Ofen (Év n. valószínűleg 1786-ból) Eredeti méretarány 1:4800 (BFL. XV 201/2.) 6 Umgebung von Ofen und Pest (1820) Eredeti méretarány 1:14400 (Hadtörténeti Múzeum Térképtár G

I h 73.) szólnak.

7 Az erődítéstől keletre széles út vagy árok vezet egészen a Duna partján húzódó útig. Elképzelhető, hogy ez már a Határ árok, mely csak az erődítésig volt kiásva. A Határ árok az 1823-as térképen (4. kép)

8 már teljes hosszúságában szerepel, így ennek valamikor az 1820-as évek legelején kellett elkészülnie. Ezen az ábrázoláson még nem látszik, hogy a sánc egy részét is elpusztította a Határ árok, ez az 1833-as térképen (5. kép)

9 válik valóban láthatóvá. Ez a térkép jelzi először az épületet is. Az 1830-as évek második felében sematikusan ábrázolják az erődítést, ugyancsak ez történik a század vége felé is. E két időpont között meg kell említeni Varásdy Lipót két térképét 1858-ból (6. kép)™ és 1861-ből (7. kép),

n amelyeken az épületet már pontosabban jelzi. A két ábrázolás azért jelentős, mert látható a 325-ös határkő jelzése is, amely a lokalizálásnál fontos támpont lesz. Az 1858-as ábrázoláson a falak lerajzolásán kívül felirat is olvasható: rom (Ruine), lőportár (Pulver Magazin). Ez utóbbi elnevezés véleményem szerint téves, mert valószínűleg összekeverte a közelben álló, a mai napig is látható Lőportárral, ami nem messze a romtól, attól északra található. Felmerül a kérdés, hogy Varásdy aki mindent pontosan ábrázolt, helyesen feliratozott-e, valóban összekeverte-e a Lőportárral, vagy rendelkezett olyan adattal, mely szerint a romos épületet használták erre a célra is. A térképi ábrázolások után az írott adatokat gyűjtöttem össze. Az első leírás Rómer Flóris tollából, 1864-ből való, amikor a XIII. jegyzőkönyvében foglalkozik a rommal

12 (8. kép): „Castrum ez? Tegnap találtam Albertfalván. Ez góth templomnak alaprajza!™ A nehezen olvasható szövegből kiderül, hogy ő még nagyon jó állapotban látta a falakat, hiszen pontosan leírta méreteit, és jegyzeteiből tudjuk, hogy 7 SÓLYOM 1877. 28. 8 Modesti, Peter von: Situations Plan der Königlichen Pesth und Ofen (1823.) (BFL. XV 241/17., az eredeti: Kriegsarchiv, Wien) 9 Vörös László: Alap 's vízhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak, ... (1833.) Eredeti méretarány L7200 (BFL. XV 241/5.) 10 Varásdy Lipót: Situations - Plan Des zwischen Feldrieder Morasten Graben und Promontorer Grenz - Linie an die Ruinon des Pulver Magazins anstossenden stadt: öden Grundes (1858.) Eredeti méretarány 1:1200 (BFL. XV 206.) 11 Varásdy Lipót: Lágymányosi dűlőben fekvő összes birtok terve (1861.) Eredeti méretarány 1:2880 (BFL. XV 206/26.) 12 Rómer Flóris ide vonatkozó feljegyzéseit D. Matuz Edit gyűjtötte össze és publikálta. (MATUZ 1992. 22.) 13 MATUZ 1992. 22. 633