Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663
TEREI GYÖRGY egyes falak ekkor még közel 3 méteresek voltak. Ha a Rómer-féle felmérést összehasonljuk Gerevichével azonnal kiderül, hogy már a múlt században voltak részek a felszín alatt, hiszen például Rómer Flóris nem látta a kerítőfalat. 14 A romról Rómer 1876-ban is írt a „Román és az átmenetkori építmények hazánk területén" című könyvében, 15 melyben ismét templomnak véli, leírja elhelyezkedését, paramétereit: „Albertfalván, a falutól északra, a Duna felé, az óbudai és vromontori határ közevén látni egy templomrom maradványait, melyek keletelve vannak. A szentély záradéka egyenes, belül 23' mér, míg hossza 29' 6" - a hajó szélessége 32' 6", hossza 45' 6", a falak 4' 3" - 3' 2" -nyiak. A szentély szögletein rézsut 4' 9" vastag támfalak nyúlnak ki 6' 8"- nyira, hasonlólag a hajó mind a négy szögletén ugranak ki délnek és északnak 6' 8", a nyugati falból pedig d-k és é-ny 4' 7"-nyi támfalak. A nyugati falon nincs bejárás, a fal pedig e helyen 1V2 0 magas, hasonló magasságú még a többi fal is, kivéve a délit, mely csak VP-re emelkedik. Az anyag terméskő, a ragasz sok kaviccsal van keverve'.'™ TEMPLOM VAGY VÁR? Rómer Flóris leírásában többször nem várról, hanem templomról ír. A kérdés nagyon sokáig nyitva maradt: az albertfalvai rom vár volt-e, amit Gerevich, az ásató, állít, vagy templom, amit Rómer gondol, aki még több méteres falakkal látott. 17 Fontosnak tartom a kérdést, mert a 19. század másodi felétől az 1940-es évekig a temprom meghatározást vette át minden műemlékekkel foglalkozó munka, sőt Tari Edit még 2000-ben is a templomok között említette. 18 Nem könnyű az ásatásról fennmaradt néhány fénykép és egy alaprajz alapján eldönteni, hogy valójában mi volt az albertfalvai épület. Két személytől, két korból, két alaprajz maradt fenn (9. kép), és a megfigyelési körülmény is különböző volt. 19 Rómer Flóris 1864-ben készült alaprajzán egy egyenes szentélyzáródású középkori templom látható hat támpillérrel. 20 Nem ábrázolja viszont a két ablakot a " Nem tartom valószínűnek, hogy a kerítőfalat nem vette észre, mert az épület leírása pontos. 15 RÓMER 1876. 3. 16 RÓMER 1876. 3. 17 Sólyom Jenő 1877-ben még egy variációval lép elő, mely szerint a rom a török idők alatt minaret volt. (Sólyom 1877. 28.) Az eddigi információink szerint ez kizárható. 18 TARI 2000. 21-21. 19 A Gerevich-féle térképet veszem alapul az összehasonlításhoz, és az alaprajzot pontosnak, az eredetivel megegyezőnek veszem. 20 A keleti épületrészen két támpillért ábrázol Rómer. Az ásatás során kiderült, hogy ez a kerítőfal fala. Elképzelhetőnek tartom, hogy Rómer éppen a támpillérek megléte miatt vélte egyházi funkciójú épületnek. nyugati oldalon, illetve a négyzetes alaprajzú épület déli oldalán a bejáratot, amelyek a Gerevich-féle felmérésen láthatóak. 21 A falak vastagságkülönbségét leírja, de nem szerepel a rajzán, hogy a keleti, vastagabb falú építmény falai nem párhuzamosak a téglalap alakú építmény falaival, ami az épületnek 22 fontos ismérve. Lényeges különbség még, hogy Rómer alaprajzán nincs fal jelölve a torony és a hosszúkás épület között, míg az ásatás ennek meglétét bizonyította. A 19. században készült alaprajz alapján - első ránézésre - valóban egy egyenes szentélyzáródású templom képe rajzolódik ki előttünk, de ha jobban megnézzük az alaprajzot, és öszszehasonlítjuk Gerevichével, valamint megfigyeljük a fotókat, feltűnnek olyan problémák, amelyek miatt elvethetjük a romok templomként való meghatározását. Ha a keleti, vastagabb falú építmény szentély, akkor csak úgy lehet közte és a „hajó" között fal, ha az nem magasabb, mint az eredeti belső járószint. Arra nem egy példa van, hogy a templom hajója és szentélye között az ásatás során fal kerül elő, 23 de a diadalív alapfalának magassága nem nagy tehát az semmiképpen nem elképzelhető, hogy a hajó és a szentély fallal legyen el zárva. Sajnálatos, hogy erről a területről egyetlen egy fotóval sem rendelkezünk. Könynyebb dolgunk lenne, ha a fal méretéről volna valamilyen információnk. Úgy gondolom, hogy Gerevich László azért határozta meg toronynak ezt az épületrészt, mert a feltáráskor a falak mind a négy oldalon egyformán magasak voltak. Problematikusabb kérdés, hogy miért van a „szentély" oldalán bejárat. Szentély falán csak akkor lehet ajtó, ha hozzá egy sekrestye tartozik. Ebben az esetben azonban az ásatáson sem kerültek elő erre utaló nyomok, illetve az alaprajzok, korábbi térképi ábrázolások sem mutatják ezt. Nem támasztja alá a templom elgondolást az sem, hogy az ajtó a külső oldalon volt. Ha szentély-sekrestye kapcsolatról volna szó, akkor a ajtót a belső oldalon alakították volna ki. 21 Valószínűnek tartom, hogy a Rómer-féle felmérésen azért nincs jelölve egyetlen nyílás sem, mert nem az volt a célja, hogy egy részletes, mindenre kiterjedő felmérést készítsen, hanem, hogy egy alaprajzot az épületről, melyről még akkor egyetlen egy rajz sem készült. 22 Pedig a téglalap alaprajzú épület és a torony falának törését már a korábbi térképek is mutatják, igaz néha sematikusan. (Varásdy) 23 Érdemes megfigyelni csak az elmúlt időszakban megjelent középkori templomokról szóló összefoglaló munkát. Tari Edit gyűjtésében (TARI 2000.) is több ehhez hasonló példa található, ezek közül néhány: Budakeszi (TARI 2000. 8. kép), Cegléd-Nyúlfülehalom (TARI 2000. 38. kép), Csemő-Hosszú dűlő (TARI 2000. 40. kép), Galgamácsa-Ecskend (TARI 2000. 51. kép), IpolytölgyesSzentmárton dűlő (TARI 2000. 54. kép), Szob-Bészob, Matyóktanya (TARI 2000. 98. kép), Törtel-Besnyő (TARI 2000. 107. kép) 634
