Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585
IRÁSNÉ MELIS KATALIN okleveles említése, amikor határozottan leírták, hogy nem sokkal korábban épült a város köré. 1512-ben említették a Hatvani kaput, a városfal északi, Bécsi-Váci kapuja 1516-ban és 1522-ben jelent meg oklevelekben. 23 Röviddel ezután, 1526 őszén, tragikus fordulat következett, a Mohácsról érkező török sereg nemcsak Budát, hanem Pestet is feldúlta és felégette. A törökök nem sokkal ezután elvonultak, lassan viszszatértek a pestiek és megkezdték a romok kijavítását. A királyi hatalomért viaskodó pártok küzdelmei és az újabb török támadás veszélye között Pest már nem tudott újjáépülni, örökre elvesztette középkori nagyságát. Az elkövetkezendő évtizedekben Pest sokat szenvedett a budai királyi palota birtokolásáért vívott küzdelmekben, az egymás ellen küzdő két magyar király Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd, valamint a velük szövetséges magyar, német, török csapatok heves csatákat vívtak a pesti oldalon is. Pest 1526-tól szinte folyamatosan katonai megszállás alatt volt. A 16. század első felében már csak egyetlen nagyobb építkezésre, a hadi célokat szolgáló városfal kijavítására és átalakítására került sor. A Károly körúti városfalszakasznál, a Váci kapunál és a Kecskeméti kapunál, a falak külső és belső oldalán megfigyeltük a 16. század első felében végrehajtott, török régészeti tárgyakat még nem tartalmazó feltöltésből álló szintemelést. A városkapuk belső terének és előterének a megemelése a városfal katonai erejét növelő rondellák építésével állt kapcsolatban. A külső szintemelés során temették be például a Károly körúti falszakaszhoz épített kovácsműhelyt, a betöltésben 16. század első felére jellemző, magyar régészeti leletek voltak. A Károly körúton a városfal belső oldalán kialakított utca városfal felőli, 1526-ban leégett házsorát is a fal melletti szintemelés elvékonyodó rétege fedte el. A barna, homokos feltöltés a Károly körúti középkori utca vonalánál véget ért, mert az utca déli oldalán újjáépültek a házak. Az utolsó, középkori pesti építkezések ideje arra az időszakra tehető, amikor a két király között fegyvernyugvás volt, és közös erővel próbáltak felkészülni a török veszély elhárítására. Az 1538-as váradi békében megegyeztek, hogy együtt védik Budát és Pestet, erődöt építenek a Gellért-hegyen is. 24 A békesség rövid ideig tartott. 1540-ben, Szapolyai János halála után, ismét fellángoltak az ellentétek, mert Habsburg Ferdinánddal szemben Szapolyai párthívei királlyá választották a csecsemő János Zsigmondot. Az özvegy Izabella királyné és János Zsigmond a budai királyi palotában tartózkodtak, és Ferdinánd várható támadása ellen megerősítették a budai királyi palota katonai védelmét. Erre Ferdinánd sereget küldött Buda ellen, de a németek csak Pestet tudták elfoglalni. KUBINYI 1973.13, 41; CSORBA 1976. 360. IVÁNYI 1941. 32-84.; CSORBA 1976. 357. 1541 tavaszán Fráter György megkísérelte Pest visszafoglalását, de amikor Ferdinánd seregei Rogendorf vezetésével Buda alá érkeztek, Fráter György abbahagyta a pesti ostromot. Ezt követően rövidesen megérkezett Mehmed bég felmentő segédhada és Török Bálint csapata, két tűz közé fogták Rogendorfot és szétverték a német csapatot. 1541. augusztus 21-én Buda felszabadult az ostromzár alól, ugyanekkor Pestről is kivonultak a németek. Augusztus 26-án Szulejmán szultán hatalmas sereggel Buda alá érkezett, tárgyalások kezdődtek, ez alatt augusztus 29-én Buda török kézre került és szeptember 5-én Izabella királyné János Zsigmonddal eltávozott Budáról. 25 A pesti hadi események szereplői között jelentős szerepet játszott Joannes Maria Speciecasa olasz hadi építész, aki I. Ferdinánd király szolgálatában állt. 1541 február 8-án Ferdinánd utasította a magyarországi tábori fizetőmesterét, hogy Joannes Maria Speciecasának, mint királyi építőmesternek pesti megélhetésére fizessen 32 forintot. Fels Lénárt főkapitány leveleiből bővebben értesülünk az eseményekről. 1540 novemberében Ferdinánd a Szapolyai uralma alatt álló Buda elfoglalására készült. Az ostrom előkészítésére ideküldött dunai naszádosok parancsnoka feltehetően az Jhann Maria mester lehetett, aki mái* 1538-ban több szakértővel együtt Ferdinánd pozsonyi és komáromi várát is megvizsgálta. 1540-ben Buda ostroma elmaradt, Ferdinánd részére csak Pestet sikerült elfoglalni. A téli hónapokban hozzákezdtek Pest védőműveinek, bástyáinak megerősítéséhez, a munkálatok 1541 tavaszán megszakadtak, amikor Fráter György seregei körbefogták Pestet. Rogendorf vezetésével azonban Ferdinánd serege is ideérkezett, és Fráter György elvonult Pest alól. 1541 április 23-án keltezett, olasz nyelvű levélben Jo: Marius Speciecasa megköszönte Ferdinánd királynak fizetése felemelését: „Az elmúlt napokban Rogendorf uram tudatta velem, miszerint Felségtek havi 40 forintot engedélyezett számomra fizetésemül ennek a Pest városnak az erődítéséért. Amivel nagyon elégedett vagyok./' 26 Nem tudjuk pontosan, hogy az 1540 november és 1541 augusztus 21 közötti időszakban, miközben Fráter György és később Török Bálint is ostromolta a várost, milyen védőművek építésére volt lehetőség. A kortárs olasz történetíró, Paulus Jovius csak annyit jegyzett fel, hogy a Nápolyból való Marius Spicecasius Pest városában, „...az ellenség táborának ellenében itáliai módra négyszögben, akár egy igen széles tornyot, sáncot emeltetett, és a tetejére ágyúkat helyeztetett'' 27 Ez a négyszögletes Duna-parti sánc több városképi metszeten látható. 28 Istvánffy Miklós 25 KUBINYI 1973. 201-231. 26 DÉTSY 1994. 227-228. 27 DÉTSY 1994. 228. 28 Buda ostroma. 1542. E. Vico rézmetszete. RÓZSA 1963. 171, V t. a. 564
