Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A 15. SZÁZADI PESTI VÁROSFAL KÁROLY KÖRÚTI SZAKASZÁN (1535-1615) nagy történeti munkájában az 1541 körüli események ismertetése közben többször kitért Marius Speciacasius tevékenységére, különösen érdekes a Török Bálint vezette ostrommal kapcsolatos megjegyzése. „Marius Speciacasius a hajóhad parancsnoka a város belsejében itáliai módra emelt erődítményekkel és sáncokkal az ellenség (itt Török Bálintról van szó) próbálkozásait meghiúsította''

29 Az idézet Istvánffy Miklóstól ( 1535-1615) származik, de amikor Istvánffy Budán járva Pestet is láthatta, Pest már Buda török katonai helyőrsége volt. Bár kétségtelen, hogy Istvánffy jelentős katonai ismeretekkel is rendelkezett. A pesti középkori városfalat és a védőműveket az 1542-es, nagy pusztulásokkal járó visszafoglalási kísérlet után a törökök már saját elképzeléseik szerint állították helyre, a megerősített városfal nem a budai vár felől, hanem a Duna mentén É felől közeledő császári seregek ellen védte a pesti helyőrséget. A felsoroltak ellenére feltételezhető, hogy Joannes Maria Speciecasa közreműködött a pesti erődítés 1526 és 1541 közötti átépítésében, ez azonban a Duna-parti, négyszögletes ágyúállást kivéve, csak az 1540 novembere előtti időszakban történhetett. Mint a régészeti feltárásokból kiderült, olyan nagy mértékű földmunkák, építkezések zajlottak a 15. századi városfalnál, amelyeket 10 hónap alatt, még békeidőben is nehezen lehetett volna elvégeztetni. A középkori város utolsó hadi építkezéseinek sajnálatos módon a törökök látták a hasznát, amikor 1542 őszén az egyesült német-magyar seregek felvonultak Buda visszafoglalására, és elsőként Pestet szerették volna visszaszerezni. Az ostromló seregek körbezárták Pestet és lövetni kezdték a várost. A törökök kitörtek a falak mögül, de a támadást nem tudták visszaverni. A német-magyar seregek heves ágyútűzzel folytatták a küzdelmet, „egyetlen napon háromezer hatszáz golyót is kilőttek Pestre" s miután 100 rőfnyi (kb. 70-80 m) szélességben megrongálták a falakat, általános rohamot kezdtek és a gyalogságnak sikerült három bástyát elfoglalnia. A törökök elszántan védekeztek, a falon belül árkot ástak, és az ostromot viszszaverték. A császári sereg helyzetét a sikertelen katonai események mellett az időjárás viszontagságai is nagyon megnehezítették, a nagy őszi esőzés és a hideg beálltával a Buda felszabadítására érkezett sereg visszavonult.

30 Az ostrom nyomai meglátszottak a Károly körúti városfalszakaszon, helyenként az alapfalakban is előtűntek a javítások nyomai. A városfalon belüli katonai felvonulási terület felszínét elegyengették, ez gyakorlatilag egy újabb feltöltést, szintemelést jelentett, amelyből még mindig hiányoztak a hódoltság kori, nem magyar régészeti leletek. Ez érthető, hiszen a török uralom első évében, de még pár évtized29 BÂNFI1936. 119-122. ^FEKETE-NAGY 1973. 337-343. del később is, a török katonaság és a szorosan hozzájuk kapcsolódó civil csoportok nem lakták be az egész várost, sok magyar család Pesten maradt és még a 16. század végén is számolni lehetett jelentős létszámú magyar lakossággal. Megfigyeléseink szerint a Károly körúton feltárt középkori utca déli oldalán a 16. században kijavították a kőházakat, közülük három további átalakításokkal az 1740-es évekig fennállott. Vegyes építőanyagú házak maradtak, az utca felé eső három helyiséget kőből építették, a többi helyiség tapasztott favázas vagy favázas vertfalakból épült.

31 Az 1547-es adóösszeírásban a lakókerületeket, mahallékat, magyar utcanevekkel sorolták fel, évtizedekkel később jelentek meg az új és a török nevű városrészek.

32 A 16. századi városképi leírások eléggé különböznek egymástól, attól függően, hogy a tudósítók jártak-e Pesten, vagy Budáról csak áttekintettek Pestre. Két 16. századi leírás egybehangzóan kiemelte a városfal jó minőségét. 1577-ben Sweiger Salamon egy óra alatt körbejárta a pesti városfalat, a vastag és erős kőfalakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy jobbak, mint Buda, Esztergom, vagy Belgrád falai, mert azok erődítései erősen rongáltak. A falakon belül rossz és csúnya házakat látott.

33 1587-ben Reinhold Lubenau járt Pesten. „Pest városa sok sarkú, vagy kerek tornyokkal ékes, szilárd fallal van körülvéve. Sokkal jobbak és szebbek a házai, mint Budának."

34 A 16. század végéig Pesten, amely a török birodalom egyik legtávolabbi katonai helyőrsége volt, nagyobb háborús események nélkül zajlott az élet. Ekkor azonban a császári hadvezetés újból tervbe vette Buda felszabadítását és 1598-ban Mátyás főherceg serege megérkezett Buda alá. A hadjárat sikertelen volt, Pest ostromával meg sem próbálkoztak, majd a sereg a kedvezőtlen időjárásnak is köszönhetően visszavonult. 1602-ben indult a következő hadjárat. A császári seregek fővezére Ruswurm Hermmann Kristóf tábornok volt, aki a visszafoglalási kísérletet ismét Pest ostromával kezdte. A törökök elszántan védekeztek, az utcáról-utcára vívott küzdelemben végül a császáriak győztek, és Pestre bevonultak a németek. A két éves német parancsnokság alatt Lala Mehmed folyamatosan lövette Budáról Pestet, a Duna-parti városrész teljesen elpusztult a folyamatos ágyútűzben. A város többi részét 1604 szeptemberében Jagenritter Wolf kapitány semmisítette meg, amikor a császári haditanács részben Bocskai István fellépése miatt utasítást adott a város kiürítésére a falak szétdúlására és a romok felégetésére. Ezzel azonban még nem értek véget a 17. "Az 1996-1997. évi régészeti kutatás eredményei nagyrészt publikálatlanok. H FEKETE-NAGY 1973. 359. "NÉMETHY 1890. 134-135. "HARASZTI-PETÖ1963. 90. 565