Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A 15. SZÁZADI PESTI VÁROSFAL KÁROLY KÖRÚTI SZAKASZÁN Nem tudjuk, hogyan kártalanították a rendezés kereteibe vont területek tulajdonosait, fontos kérdés például, hogy hol kaptak új telket a városfal nyomvonalán és a városfal külső oldalán kisajátított telkek tulajdonosai, és felmerül, hogy volt-e elővásárlási joguk az új parcellázás nyomán kialakított városfalon belüli telkekre. A városrendezéssel kapcsolatban bizonyára számos oklevél keletkezett, ezek azonban nyomtalanul elvesztek. A rendelkezésre álló adatok szerint a pesti ingatlanok a budaiakhoz képest jóval olcsóbbak voltak, azzal együtt, hogy a városrendezéssel kapcsolatban feltehetően jelentősen megélénkült a pesti ingatlanforgalom. Az ebből származó bevétel jelentős részét valószínűleg a városfalra költötték. Adatok hiányában nem tudjuk a városfal építési költségét megbecsülni, csak a felhasznált építőanyag mennyiségét lehet nagyjából kiszámítani. A városfal 2200 m hosszú 1,8 m széles, 10 m magas kötőgátjait 2,2 m széles és 1,6 m mély alapokra építették, a külső tornyok, kaputornyok és a kaputornyok támpillérei további 400 m hosszú falszakaszt jelentenek. Kimaradtak a számításból a Duna-parti rondellák, amelyeknek az építési ideje eléggé bizonytalan, most úgy tekintjük, hogy a pesti várhoz, a királyi hajósok telepéhez tartoztak. A17. századi rajzok a két rondella között kőfalat ábrázolnak, a déli rondellától viszont palánksor húzódik a Duna-parton. A városfal kő építőanyagának becsült mennyisége 54 000 köbméterre tehető. Amenynyiben a városfal belső oldalán, a pártázat mögött fából készült, fedett folyosó húzódott, 1-2 000 köbméter fára is szükség volt. Jelentősen megnövelte a felhasznált fa mennyiségét a Duna-parti palánksor, bár lehetséges, hogy a közel 700 m hosszú kerítés nagyobb része, talán a fele, már korábban, megépült a pesti parton.

19 Az építőanyag költségeit bontott anyagok újbóli felhasználásával csökkentették, több helyen látható faragott kő, vagy törött építészeti faragvány a városfalban. Az építkezés költségeit rendkívüli mértékben megnövelték azok a földmunkák, feltöltések, amelyekkel ki kellett alakítani a városfal egész vonalán a közel azonos tengerszint feletti magasságú járószintet. Az így megmozgatott és ide szállított föld mennyiségét becsülni sem lehet, mert a városfal építése előtti terepszintet csak ke19 A Duna-part kiépítésének legkorábbi, valamennyire részletes ábrázolása 1600-ból, W Dilich rézkarcán tűnt fel. A Pestet északról ábrázoló sematikus rajzon a Duna-parti házsor előtt keskeny kerítés köti össze a Duna-parti rondellákat. RÓZSA 1963.105. X. t. M. Wening 1684-es, L. N. Hallart rajza után készített rézmetszetén az északi Duna-parti és a Színházi rondella között kőfalat ábrázol, majd a Színházi rondellától végig palánkfal látszik. RÓZSA 1963. 264, XXXI. t. A Belgrád rakpart 5. számú ház bontsa közben a ház hátsó tűzfalában középkorinak látszó falmaradvány került elő, amelyről feltételezhető, hogy a Duna-parti védőfal részlete volt. Régészeti kutatásra nem került sor, dokumentáció sem készült. GENTHON-ZAKARIÁS 1961.107-108. vés helyen ismerjük. Ez a feltöltés a Károly körúti 120 m hosszú falszakasz mellett, K-Ny-i irányban, a Deák tér felé haladva, 40 cm-ről 100 cm-re vastagodott, a városfal külső oldalán pedig a Károly körút felé haladva, a városfaltól 18 méterre még 10-15 cm vastagságban látni lehetett.

20 A városfal építésével kapcsolatos parcellázás nyomait a Molnár utcai és a Károly körúti ásatáson figyeltük meg. A városfalhoz igazodó beépítés a Károly körúti szakaszon már a 15. század második felében megtörtént, a Molnár utcában azonban csak a 16. század elején következett be. A régészeti adatok alapján úgy tűnik, hogy a Molnár utcai, középkori bőrfeldolgozó telepet csak a városfal teljes felépítése után szüntették meg, és a műhely területét csak a városfalon kívüli műhely beindítása után osztották házhelyekre.

21 A régészeti megfigyelések szerint a 15. századi városfal felépítésével párhuzamosan, a Régiposta utca, Károly körút, Vörösmarty tér, Duna-part által határolt területen szinte minden korábbi épületet lebontottak, teljesen új városrész alakult ki. A 15. század utolsó negyedében a pesti vár lakótornyát, északi kapuját, a Városház utcában haladó, 13. századi pesti városfalat azonos tengerszint feletti magasságra bontották, az É-i várkapu a városfal Váci kapujának szolgált alapul, a lakótorony és a 13. századi városfal maradványai felett pedig átvezették a 15. század végi utakat. Jól megfigyelhető volt, hogy ez utóbbi út a Váci utcában a III. szint volt, és folyamatosan áthaladt a váci városkapun. Ennek a járószintnek megfelelt a Károly körúti városfal járószintje, és a városfalhoz kapcsolódó városrészt keresztező utca legalsó szintje (Károly körúti 1. űtréteg). A Városház utca vonalában haladó 13. századi, a tatárjárás után kijavított pesti városfal és a 15. századi városfal között 140-160 m széles területsáv húzódik, ez elegendő volt ahhoz, hogy átvezessenek rajta egy új utcát, amelynek mind a két oldalát házhelyekre osztották. A Városháza északi udvarán feltárt utcarészlet a középkori eredetű Semmelweis utca folytatása, a Sütő utcánál fordulva beletorkollik az ugyancsak a 15. századi városfallal párhuzamos, középkori eredetű Fehérhajó utcába. Az új parcellázásokkal kialakított utcákat igyekeztek a korábbi úthálózatba illeszteni, meghosszabbították a Pestből kivezető főútvonalakat, és ezekhez illesztették az új telektömböket. A 16. század elejére kialakult városalaprajz, telekbeosztás a mai napig fennmaradt. A régészeti adatok azt mutatják, hogy a városfal a 15. század második felében, Mátyás király uralkodása alatt épült.

22 Alátámasztja ezt a városfal első, 1493-as 20 PÉCSI 1959. több helyen. 21 Az ásatás a városfal melletti telektömb Ny-i felében zajlott. IRÁSNÉ MELIS 1996. 215-226. 22 A15. században épült városfalak a magyar várak külső tornyos típusába tartoznak. GERÓ 1968. 23-26. 563