Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A 15. SZÁZADI PESTI VÁROSFAL KÁROLY KÖRÚTI SZAKASZÁN A szervizút K-i oldalán, a városfalszakasz 81. méterénél indult az egész ásatási területet É-D-i irányban átszelő, 56 m hosszú tanúfal. Északi oldala a városfal belső oldala volt és délen a Városháza keresztszárnyának 1714-ben épített alapfalánál zárult. A középkori városfal és a vele egy időben kialakult városrész közötti szabad területet szinte teljes egészében elfoglalta a hódoltság kori, belső sáncárok. Külső oldala a városfaltól 170 cm-re jelentkezett, kitöltötte a városfal és a tőle 670 cm-re álló újkori fal közötti területet. Nem sokkal a feltöltése után, 18. század elején beleástak egy újabb árkot, a két árokfal metszésénél újkori alapfal helyezkedett el. Az árokfalak élesen elvágták a korábbi rétegeket. A városfal és a sáncárok lejtős É-i oldala között ismét megtaláltuk a városfal építése előtti település nyomait (18. kép). Közvetlenül a városfal mellett a bolygatatlan, sárga homok a városfal 15. századi járószintjéhez képest 100 cm mélyen került elő. Tetején 10-15 cm vastag, feketés-szürke földréteg volt, amelyben faszéndarabkák is előfordultak. Ez a réteg a tanúfalban 430 cm hosszan maradt meg, a bolygatatlan homokba mélyülő, 17. századi sáncárok oldala vágta el. Ez volt az első középkori épületmaradvány ezen a területen. A következő réteg egy nagy patics és faszéndarabokból, kődarabokból, homokfoltokból és égett földdarabokból álló folt volt. A metszet déli felében kettévágta egy feldúlt épületből származó, sárga agyagpadló, amely közvetlenül a városfal előtt 170 cm szélességben maradt meg. Több ásatási helyszínen is megfigyeltük, hogy a városfal építése előtti időszakban, a leégett, vagy lebontott épületek, kemencék romjait az alaprajzuknál jóval nagyobb területen szétterítették, az épülettörmeléket pedig alaposan beledöngölték az alattuk lévő rétegekbe. Az első pusztulási rétegben jellegtelen, 13-14. századi cserepek voltak, a réteg É-i oldala a városfal építésével eltűnt. A következő, 40-60 cm vastag, barnás szürke, faszenes homokréteg, abból a városfal építését megelőző feltöltésből származott, amellyel kiegyenlítették a városfalhoz tervezett járószintek közötti egyenetlenségeket. Ez a feltöltés a többi ásatási szelvényben többnyire leletek nélküli, szürke homokból állt, itt azonban keveredett az alatta lévő épülettörmelékes réteggel. A feltöltés tetején, a városfal járószintjével egy magasságban átlag 20 cm vastag, fekete, agyagos földréteg húzódott, hiányzott a 15. századi járószintet mutató, szürke, sóderes réteg. Elképzelhető, hogy itt, a félkör alakú, külső torony közelében a gyilokjáróra vezető lépcsők egyike helyezkedett el, és a lépcső alatti, esetleg bekerített területet raktárként használták. A 15-16. század eleji járószintet égett, épülettörmelékes, köves, tégla, paticsdarabos feltöltés fedte, amely az 1526-ban leégett városrész romjaiból származott. Ez fölött még két, egymástól jól elválasztható feltöltés keletkezett, a felső, sötétbarna, faszenes földréteg tetejéről indult el a 17. századi, török belső sáncárok városfal felőli oldala. Ez a városfal 15. századi járószintje felett 70 cm magasan helyezkedett el. A régészeti rétegsor tetejét a 18. század elején itt is lehordták, hiszen ezen a magasságon kerültek elő városfalhoz épített, 18. századi gazdasági épületek téglapadlói. A 90. m városfalszakasznál készített metszetben ugyancsak megtaláltuk a városfal építését megelőző időszak házmaradványait. A városfalra merőleges metszetben, a bolygatatlan sárga homok, felszínén 40 cm széles, tapasztott padló maradványa jelent meg, a padló többi részét a városfal melletti, legalsó építőállványának a gödre semmisítette meg. Felette még két, másik, hasonló gödröt figyeltünk meg. Ugyanilyen, építőállvány gödröt találtunk a 95. m városfal szakasznál is. Itt közvetlenül a városfal mellett volt egy ovális, a városfal mellett 88 cm hosszú és 60 széles gödör, amelynek az alja 26 cm-rel mélyebben volt, mint a városfal alja. Nem folytatódott a városfal alatt. A betöltésből kevés kődarab és állatcsont, néhány jellegtelen, 13-15. századi cserépdarab került elő. A 95-100. m közötti városfal szakasznál a belső, török sáncárok 3 méterre húzódott a városfaltól, és ezen a 45 m

2 területen közel 2 m magas, 13-17. századi rétegsor maradt meg. A városfal építését megelőző időszak épületrészletei kemencékből, házakból származtak, de annak ellenére, hogy nagyon sérült, bolygatott állapotban kerültek elő, mutatják a terület folyamatos, 13-15. századi beépítettségét. Közvetlenül a városfal építése előtt mindent lebontottak, és mivel a terület a városfal tervezett járószintjéhez képest alacsonyabb fekvésű volt, a szintkülönbséget főként távolabbi homokbányából származó, barna homokos földdel feltöltötték. Ebbe belekeveredtek az itteni, korábbi romok és használati tárgyak darabjai. A városfal építési korát azonban nem ezek a leletek mutatják, hanem például azok, amelyeket távolabb, a városfaltól 38 méterre kitűzött, a városfallal párhuzamosan haladó középkori utca legalsó útrétegeinek alapozásában találtunk. Az alsó 3 útrétegben eléggé egyforma, de jellegzetes, a 15. század utolsó harmadára tehető leletek voltak, csupán a legalsó, viszonylag vékony útréteg kátyúiban voltak korábbi leletek. Ez azért alakult így mert az új út első gödreit a házak közötti kertekből származó, korábbi tárgyakat tartalmazó földdel töltötték fel. A 2-3. útréteg kátyúiba azonban már a saját háztartási hulladékaikat öntötték be az itteni lakosok. Az útjavítások foltjai élesen kitűntek az útemelések szabályos rendben lerakott rétegeiből. A teljes út hosszára kiterjedő szintemelésekben az alapozás aljára vastag falú háztartási edények, kályhaszemek töredékeiből álló réteget terítettek, erre állatcsontokat, vas és más fémtöredékeket szórtak, majd egészen apróra tört kő, csont és cserépdarabok következtek. Az utak felső rétegét, a járószintet, kődarabokkal, sóderrel kevert agyagos homokból készítették, az egészet tömö555