Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A 15. SZÁZADI PESTI VÁROSFAL KÁROLY KÖRÚTI SZAKASZÁN A szervizút K-i oldalán, a városfalszakasz 81. méte­rénél indult az egész ásatási területet É-D-i irányban átszelő, 56 m hosszú tanúfal. Északi oldala a városfal belső oldala volt és délen a Városháza keresztszárnyá­nak 1714-ben épített alapfalánál zárult. A középkori városfal és a vele egy időben kialakult városrész kö­zötti szabad területet szinte teljes egészében elfoglal­ta a hódoltság kori, belső sáncárok. Külső oldala a vá­rosfaltól 170 cm-re jelentkezett, kitöltötte a városfal és a tőle 670 cm-re álló újkori fal közötti területet. Nem sokkal a feltöltése után, 18. század elején beleástak egy újabb árkot, a két árokfal metszésénél újkori alapfal helyezkedett el. Az árokfalak élesen elvágták a koráb­bi rétegeket. A városfal és a sáncárok lejtős É-i oldala között ismét megtaláltuk a városfal építése előtti tele­pülés nyomait (18. kép). Közvetlenül a városfal mellett a bolygatatlan, sárga homok a városfal 15. századi já­rószintjéhez képest 100 cm mélyen került elő. Tetején 10-15 cm vastag, feketés-szürke földréteg volt, amely­ben faszéndarabkák is előfordultak. Ez a réteg a tanú­falban 430 cm hosszan maradt meg, a bolygatatlan ho­mokba mélyülő, 17. századi sáncárok oldala vágta el. Ez volt az első középkori épületmaradvány ezen a te­rületen. A következő réteg egy nagy patics és faszén­darabokból, kődarabokból, homokfoltokból és égett földdarabokból álló folt volt. A metszet déli felében kettévágta egy feldúlt épületből származó, sárga agyagpadló, amely közvetlenül a városfal előtt 170 cm szélességben maradt meg. Több ásatási helyszínen is megfigyeltük, hogy a városfal építése előtti időszak­ban, a leégett, vagy lebontott épületek, kemencék romjait az alaprajzuknál jóval nagyobb területen szét­terítették, az épülettörmeléket pedig alaposan bele­döngölték az alattuk lévő rétegekbe. Az első pusztulá­si rétegben jellegtelen, 13-14. századi cserepek voltak, a réteg É-i oldala a városfal építésével eltűnt. A követ­kező, 40-60 cm vastag, barnás szürke, faszenes ho­mokréteg, abból a városfal építését megelőző feltöl­tésből származott, amellyel kiegyenlítették a városfal­hoz tervezett járószintek közötti egyenetlenségeket. Ez a feltöltés a többi ásatási szelvényben többnyire le­letek nélküli, szürke homokból állt, itt azonban keve­redett az alatta lévő épülettörmelékes réteggel. A fel­töltés tetején, a városfal járószintjével egy magasság­ban átlag 20 cm vastag, fekete, agyagos földréteg hú­zódott, hiányzott a 15. századi járószintet mutató, szürke, sóderes réteg. Elképzelhető, hogy itt, a félkör alakú, külső torony közelében a gyilokjáróra vezető lépcsők egyike helyezkedett el, és a lépcső alatti, eset­leg bekerített területet raktárként használták. A 15-16. század eleji járószintet égett, épülettörmelékes, köves, tégla, paticsdarabos feltöltés fedte, amely az 1526-ban leégett városrész romjaiból származott. Ez fölött még két, egymástól jól elválasztható feltöltés keletkezett, a felső, sötétbarna, faszenes földréteg tetejéről indult el a 17. századi, török belső sáncárok városfal felőli olda­la. Ez a városfal 15. századi járószintje felett 70 cm magasan helyezkedett el. A régészeti rétegsor tetejét a 18. század elején itt is lehordták, hiszen ezen a ma­gasságon kerültek elő városfalhoz épített, 18. századi gazdasági épületek téglapadlói. A 90. m városfalsza­kasznál készített metszetben ugyancsak megtaláltuk a városfal építését megelőző időszak házmaradványait. A városfalra merőleges metszetben, a bolygatatlan sárga homok, felszínén 40 cm széles, tapasztott pad­ló maradványa jelent meg, a padló többi részét a vá­rosfal melletti, legalsó építőállványának a gödre sem­misítette meg. Felette még két, másik, hasonló gödröt figyeltünk meg. Ugyanilyen, építőállvány gödröt talál­tunk a 95. m városfal szakasznál is. Itt közvetlenül a vá­rosfal mellett volt egy ovális, a városfal mellett 88 cm hosszú és 60 széles gödör, amelynek az alja 26 cm-rel mélyebben volt, mint a városfal alja. Nem folytatódott a városfal alatt. A betöltésből kevés kődarab és állat­csont, néhány jellegtelen, 13-15. századi cserépdarab került elő. A 95-100. m közötti városfal szakasznál a bel­ső, török sáncárok 3 méterre húzódott a városfaltól, és ezen a 45 m 2 területen közel 2 m magas, 13-17. száza­di rétegsor maradt meg. A városfal építését megelőző időszak épületrészletei kemencékből, házakból szár­maztak, de annak ellenére, hogy nagyon sérült, boly­gatott állapotban kerültek elő, mutatják a terület folya­matos, 13-15. századi beépítettségét. Közvetlenül a vá­rosfal építése előtt mindent lebontottak, és mivel a te­rület a városfal tervezett járószintjéhez képest alacso­nyabb fekvésű volt, a szintkülönbséget főként távolab­bi homokbányából származó, barna homokos földdel feltöltötték. Ebbe belekeveredtek az itteni, korábbi ro­mok és használati tárgyak darabjai. A városfal építési korát azonban nem ezek a leletek mutatják, hanem például azok, amelyeket távolabb, a városfaltól 38 mé­terre kitűzött, a városfallal párhuzamosan haladó kö­zépkori utca legalsó útrétegeinek alapozásában talál­tunk. Az alsó 3 útrétegben eléggé egyforma, de jelleg­zetes, a 15. század utolsó harmadára tehető leletek voltak, csupán a legalsó, viszonylag vékony útréteg kátyúiban voltak korábbi leletek. Ez azért alakult így mert az új út első gödreit a házak közötti kertekből származó, korábbi tárgyakat tartalmazó földdel töltöt­ték fel. A 2-3. útréteg kátyúiba azonban már a saját háztartási hulladékaikat öntötték be az itteni lakosok. Az útjavítások foltjai élesen kitűntek az útemelések szabályos rendben lerakott rétegeiből. A teljes út hosszára kiterjedő szintemelésekben az alapozás aljá­ra vastag falú háztartási edények, kályhaszemek töre­dékeiből álló réteget terítettek, erre állatcsontokat, vas és más fémtöredékeket szórtak, majd egészen apróra tört kő, csont és cserépdarabok következtek. Az utak felső rétegét, a járószintet, kődarabokkal, sóderrel ke­vert agyagos homokból készítették, az egészet tömö­555

Next

/
Oldalképek
Tartalom