Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34
NEOLITIKUS LELETEK DUNAKESZI HATÁRÁBAN A szegényes adatok ismeretében nem csoda, ha az AVK és a DVK kapcsolatai a szakirodalomban csak ritkán kerülnek szóba. A kelet-magyarországi vonaldíszes kultúra monográfiájában konkrét adatok hiányában, az 1970-es években Kalicz N. és Makkay J. ezt a kapcsolatot még csak tipológiai úton vizsgálhatták. Ehhez néhány formai elem adott segítséget. Ők akkoriban csak annyit állapíthattak meg, hogy az AVK nagy vonalakban az európai vonaldíszes kultúra kezdetével élt egy időben. 131 Az AVK kerámiatipológiájának kidolgozásakor M. Strobel a kronológiai kapcsolatokat is érintette. O az AVK IIa fázisát az idősebb Dunántúli Vonaldíszes Kerámiával és a Flomborn fázissal, míg az ún. késői csoportokat (Tiszadob, Bükk és Szakálhát) a nyugati vonaldíszes kultúra regionális csoportjaival tartotta egyidősnek. 132 Horváth E a Vinca A3-korúnak tartott Hódmezővásárhely-Tére foki neolitikus településsel kapcsolatban egy hasonló korhatározást jelentett ki. 133 Mindketten a korábbi kutatásnak abból a megállapításából indultak ki, mely szerint a DVK 2. (Keszthely-Flomborn) csoportja már a Vinca A2 vagy Aß-periodusban elkezdődött. 131 Mára azonban megváltozott a helyzet. H. Simon K. egy a magyarországi középső neolitikum elejét érintő átfogó elemzés egyik eredményeként világosan bizonyította, hogy „a Keszthely-csoport kezdete csak a Vinca A3~kor (Starcevo-Cris IV-, Spiraloid B-f ázis) után vagyis a Vinca Br-időszaktól képzelhető el" 135 Ennek megfelelően az idősebb Dunántúli Vonaldíszes Kultúra még a Vinca A3~korban le kellett záródjon. A kevés eddig megismert kapcsolódási pont közül feltétlenül említést érdemelnek az AVK Endrőd-öregszőlőki lelőhelyén (Endrőd 35, Békés megye) talált és a kultúra különböző alperiódusaihoz tartozó DVK cserepek. Minket itt most a kottafejes töredékek érdekelnek, melyek egy „egyértelműen" AVK-rétegből kerültek elő. 136 Mivel ezzel a díszítéssel először a Keszthely-Flomborn-fázistól számolhatunk, ez a tény a fent mondottak értelmében a telepnek ezt a részét a Vinca B-korba datálja. A szakáiháti kultúrát (akkor még csoportot) 25 évvel ezelőtt Kalicz N. és Makkay J. még egy nagyobbrészt az AVK-t követő egységnek tekintették. A részleges párSTERN 1996. kronológiai tábla a 100. oldalon), ami a Vinca A és a legidősebb vonaldíszes kultúra egyidejűségének elfogadását lehetővé teszi. I31 KALICZ-MAKKAY 1977. 94 ff. 132 STROBEL 1997. 83. 133 HORVÁTH E 1994.104. ™ KALICZ- MAKKAY 1975. 254; MAKKAY 1982. 49; KALICZ 1991. 25-27. 135 SIMON 1995-96. 131; HORVÁTH-SIMON s.a., 48. A KeszthelyFlomborn-f ázisba tartozó Kustánszeg-lisztessaroki neolit telepről (Zala megye) nyert "C-adatok, amelyek i. e. 4970 und 4800 közé esnek (KALICZ 1991. 27; HORVÁTH 1991. 266), a Vinca B-kor adatainak felelnek meg (CHAPMAN 1981,18). «MAKKAY 1992. PL 16, 3,5-6. huzamosságukra ők is rámutattak, szakáiháti telepeken előkerült AVK cserepeket pedig az újkőkori fejlődési folyamat következményeiként értékelték. 137 Nemrégiben M. Strobel is két időrendileg különböző horizontba sorolta ezeket a kultúrákat, miközben Makkay J. későbbi rendszerét 138 követve, közéjük iktatott még egy átmeneti horizontot (AVK III = „Furugy-típust") is. 139 E kultúrák kronológiai viszonyát érintette Horváth E is a Hódmezővásárhely-Tére foki település elemzésének kapcsán. Az ottani AVK leleteket ő a Vinca A^ és A2~periodusra datálta és megállapította, hogy a szakáiháti kultúra csak az azt követkő korszaktól élhetett. 140 A dunakeszi telepen fellépő AVK leletek alapján a fenti megállapításokat mindenképpen módosítanunk kell. Itt bebizonyosodott ugyanis, hogy az Alföldi Vonaldíszes Kerámiának legalább a szakáiháti kultúra életének elején még élnie kellett. Ez megegyezik G. Szénászky J. kutatási eredményeivel. O ugyanis két korai szakáiháti település (Battonya-Vidpart és Battonya-Parázstanya, alsó réteg) elemzése során olyan kulturális elemeket talált, amelyeket feltétlenül a Vinca-B-kor elé kell datálnunk, 141 de mivel a fent tárgyalt endrődi AVK-lelőhely tanúsága alapján az AVK még a Vinca-B korban is tovább kellett éljen, ezért ez az együttélés sokkal hosszabbnak (Vinca A3-B1) tűnik, ami a közöttük feltételezett genetikai öszszefüggések problémamentességét is próbára teszi. A végső következtetések előtt emeljük ki a kronológiai szempontból legfontosabbnak tűnő, eddigi eredményeinket: 1 A szakáiháti kultúra élete, legalábbis mai ismereteink szerint, a Vinca A3-fázisban lépett fel először az Alföldön, de annál korábbra semmi esetre sem datálható. 2. A klasszikus fekete polírozott áru a Vinca-kultúrából nyert adatok alapján, legkésőbb az A3~fázisig figyelhető meg, akkor is már csak egy poszt-klasszikus formában. 3. A számos ősi vonás - a növényi soványítás túlsúlya, több edényforrna, mint pL a kónikus tál, a bomba alakú edény az S-prof ilú tál, ill a perem alatti beböködések - miatt teleprészletünket nem datálhatjuk a vonaldíszes kultúra első szakasza utánra (Keszthery-Flomborn-fázis). 4. E legutóbb említett Keszthely-Flomborn időszak, a fent részletesen említett okok miatt viszont nem lehet csak Vinca B^-korú. Ha felsorolt érveink helytállóak, úgy levonhatjuk a következtetést, miszerint a Dunakeszin feltárt neolitikus teleprészlet a Vinca A2~kor utánra, de még B^ előttre kell kerüljön kronológiai szempontból. KALICZ-MAKKAY 1977. 106-107. MAKKAY 1978. Kronológiai tábla; MAKKAY 1982. 59. és kronológiai tábla; MAKKAY 1992. 317-319. STROBEL 1997. 75 és a kronológiai tábla a 40. ábrán. 'HORVÁTH E 1994. 105. SZÉNÁSZKY 1979. 67 ff; SZÉNÁSZKY 1983. 243 ff; SZÉNÁSZKY 1988.15. 21
