Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34
NEOLITIKUS LELETEK DUNAKESZI HATÁRÁBAN ba alakú edények vagy az S-prof ilú tálak egy régi tradíciót őriztek, míg a homokos soványítás, a vékony bekarcolt díszek és a vékony szalagfül már egy fiatalabb fejlődési fokra utalnak. A Kárpát-medence kronológiai kapcsolatai szempontjából fontos, hogy az Alföldi Vonaldíszes Kerámia nem csak sok párhuzamot - S-profilú tál, gömbös testű fazék, néhány csőtalp típus, kis bütykös edények - szolgáltatott leleteinkhez, hanem valódi importokat is. Hasonlót mondhatunk a szakáiháti kultúráról. Itt az említett tárolóedény formájáról, a kis bütykös szilkéről, az un. fekete polírozott kerámiáról vagy olyan díszítésmódokról, mint például az „esőminta" vagy a perem alatti beböködött sor van szó. Dunakeszi leleteink és összefüggéseik párhuzamai egy hatalmas területről származnak Németország nyugati felétől (Schweinfurth) Délnyugat-Magyarországig (Gellénháza). Ezek közül több lelőhely mint Zalaegerszeg-Andráshida, Szentgyörgyvölgy vagy Brunn egyértelmű kronológiai besorolással bírnak, amely mind relatív- mind abszolút-kronológiailag a közép-európai vonaldíszes kultúra legkorábbi fázisát, ha nem a vonaldíszes-Starcevo átmenetet képviselik. Az itteni megfelelők általános kerámiaformákat képviselnek és arra utalnak, hogy leletanyagunk olyan hosszú életű típusokat is tartalmaz, amelyek a legkorábbi korok örökségei. Az említett lelőhelyek egy másik csoportja, Eilsleben, Eitzum, Zopy Bíha, Budapest-Aranyhegyi út, már fiatalabbak a fent említett lelőhelyeknél, 109 leleteik alapján azonban még mindig standard településeknek számítanak a legidősebb vonaldíszes kultúrán belül. Volt a párhuzamokat szolgáltató telepeknek egy harmadik csoportja is, amelyek fontos támpontokat adtak datálásunkhoz. A bajorországi Altdorfban Pfettrachon két, alapvetően korai vonaldíszes telepet sikerült feltárni, amelyek a szlovákiai anyaggal mutattak fel sok közös vonást. Ezeket a háromvonalú szalagok és általában a tipológiailag fejlettnek nevezhető ornamens-spektrumuk alapján a korai vonaldíszes kultúra végére datálták. 110 A Szigetszentmiklós-vízműtelepi (Pest megye) neolit lelőhely 13. és 33-34. objektumait M. Virág Zs. a finomkerámia jellegzetességei, a növényi soványítás dominanciája és az edények vezérformái alapján a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia legidősebb fázisába sorolta. A rákent barbotin hiánya, a vékony vonaldíszek fellépése, a vízszintes szalagfül megléte és a 13. gödörAz említett telepek 14 C-adatai 5350-5000 között ingadoznak: GLÄSER 1991. 54-55; KAUFMANN 1984. 193; SCHWARZ-MACKENSEN 1984. 214; STADLER 1995. Abb. 3; MODDERMANN 1982. Abb. 2; MODDERMANN 1985. 31; GODLOWSKA 1981. Abb. 7; LENNEISSTADLER-WINDL 1996. 104; PAVLÙ-ZÂPOTOCKA 1979. 303. REINECKE 1983. 34, 61. ben először megjelenő kottafejes díszítés és az edényeken hullámvonalban körbefutó díszek azonban már a következő, a fiatalabb fázisra utalnak. így ezek a gödrök Bicske, Bína vagy Budapest-Aranyhegyi út objektumainak egy részénél valamivel fiatalabbak lehettek. 111 Bicske-Galagonyáson (Komárom-Esztergom megye) az idősebb vonaldíszes kultúra jelentős leletanyaga került elő. Az 1. ház és a III. szelvény 1. gödrének leletei szintén számos párhuzamot szolgáltattak dunakeszi leleteinkhez. Az említett objektumokban már a kottafejes kerámia bizonyos jelei is megfigyelhetők voltak. Ennek alapján Makkay J. a telepnek ezt a részét a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia első és második fázisa közé datálta. 112 Néhány évvel ezelőtt került sor a Bajaszentistván-szlatinai neolitikus telep anyagának közlésére. A datálás szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírtak az itt talált Vinca-importok. A vonaldíszes leletanyagban itt is jelen voltak az idősebb fázis jegyei bomba alakú edények, Schlickwurf-dísz, benyomott bütyök, perem alatti ujjbenyomkodás sor -, de a vékony bekarcolt vonalak már a fiatalabb fázis felé mutattak. 113 A Keszthely-csoport kezdeti időszakára datált gellénháza-városréti 103. objektum 114 már lényegesen kevesebb adatot szolgáltatott leleteink értékeléséhez. Az itteni párhuzamok - S-profilú tál, benyomkodott bordadísz - általános jellegűek, amelyek éppen ezért csak alacsony datáló étekkel bírnak. Ugyanezt mondhatjuk el Prostéjov-Drzovice morvaországi településéről. A kónikus tál és a bomba alakú edények különféle altípusai, amelyek leleteink megfelelőit jelentették itt 115 túl általános formák a vonaldíszes kultúrán belül ahhoz, hogy jelentősen hozzájárulhassanak egy település időrendi helyzetének tisztázásához. A dunakeszi neolitikus településrész leletei tehát az európai vonaldíszes kultúra első fázisának valamenynyi jellegzetességével rendelkeznek 116 Ugyanakkor hiányoznak olyan edényformák, mint a félgömbös edények és a lapos, de csak ritkán profilált edényaljak, amelyek már a következő korszak jegyei voltak. Ehhez a korhoz a homokos soványítású, vékonyfalú, fekete polírozott és kiválóan égetett áru, a viszonylag sekély és vékony vonalak és mindenekelőtt a barbotin hiánya kapcsolta leleteinket. 117 A lehetőség szerinti pontos datáláshoz figyelembe kell vennünk még a következő tényeket is: analógiáink többségét olyan tele111 VIRÁG 1992. 23. 1,2 MAKKAY 1978. 28. ,13 KALICZ 1994. Abb. 2-4. 114 SIMON s.a. (1). ,15 QZMAR-PROCHÁZKOVÁ 1999. 1,6 KAUFMANN 1987. 279-280. "'KAUFMANN 1987. 281-282. 19