Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34

HORVÁTH LÁSZLÓ ANDRÁS együtteshez tartozik ilyen díszű edény amelyet a korai (Michalovce) és a Barca IIL-csoport közé datáltak. 93 E korban igen kedvelt volt az edényeknek ez a díszítési módja, amit az is bizonyít, hogy a bár nem nagy szám­ban, de a közép-európai vonaldíszes telepek mindegyi­kén találkozunk velük. 94 A legkésőbbi képviselői a Kár­pát-medencében a zselízi, 95 ill. szakáiháti kultúrákig ta­lálhatók meg. 96 A dunakeszi leletanyag plasztikus díszekben nem volt különösebben gazdag. Ezek közül az egyik legje­lentősebb a perem alatti ujjbenyomkodás sor. Ezek le­lőhelyünkön minden esetben bomba alakú edényeken fordultak elő. A legtöbb területen ez a díszítésfajta gyakran fellép, kivéve Szlovákiát, ahol valamilyen ok­ból teljesen hiányzik. 97 R. Tichy, mint A^-díszítést tár­gyalja a morvaországi vonaldíszes kultúrán belül, ami egyben az annak tulajdonított fontosság jelzője is. 98 Déli eredetét ugyancsak nem tagadhatjuk. Gyakori például a Dudesti-kulturában." Z. Letica ezt a díszt, mint a Starcevo-Vinca-átmenetet jellemző jelenséget említette 1 " 0 és ugyanezt állapította meg Vetnie a dreno­vaci kerámia elemzésekor. 101 Gh. Lazarovici a Vinca-A-fázis jellemzőjeként tárgyalta ezt a díszítést, 1U2 ahol az a már az A-^-periódustól jelen *' LlCH ARDUS 1972. Abb. 2,4. 94 A kutatás mai állása szerint úgy tűnik, mintha a tárgyalt tárgyak száma a Kárpát-medencében magasabb lett volna. Mivel ennek a díszítésnek a mai napig nincs részletes elemzése, ezért itt most csak a legfontosabb példányokat soroljuk fel minden megkülön­böztetés nélkül. Középeurópai vonaldíszes kerámia: . Németor­szág: Esbeck, QUITTA 1960a. Abb. T7,w; Eitzum, SCHWARZ­MACKENSEN 1983. Abb. 3,2; Morvaország: Zopy, TICHY 1960. obr. 5,2; Magyarország: Bicske-Galagonyás, 1. ház, MAKKAY 1978. Pl. XVI. 3a-b,4; Medina, KALICZ-MAKKAY 1975. T. XIII. 9; KALICZ 1993. fig. 18,10 = KALICZ 1995. Abb. 5,10; Mernye, KALICZ 1993. fig. 20,5 = KALICZ 1995. Abb. 7,5; Budapest-Aranyhegyi-út, KALICZ-SCHREIBEK-KALICZ 1992. Abb. 9, l-3;6,9-10,13,15-16. = KALICZ 1993. fig. 31, l-3;6,9-10,13,15-16; = KALICZ 1995. Abb. 18,1­3;6,9-10,13,15-16; Keleti vonaldíszes kultúra, Szlovákia: LlCHARDUS 1972. Abb. 2,4; Abb. 3, 16,18; Abb. 4, 21. ,J5 Jelsovce, 615 objektum (sír). PAVÚK-BÁTORÁ 1995. obr. 3,3; BÁTORA 1999. Obr. 3,alul. % Szentes-Ilonapart: HORVÁTH L. 1983. Taf. 28,12. Csongrád-Bokros, Bokrospusztán (Komitat Csongrád), több „esőmintás" cserepet is találtunk egy szakáiháti telepen. Publikálatlan a Tari László Múzueumban Csongrádon. 97 Itt a körömbenyomkodások pótolták a díszítésnek ezt a fajtáját. Ez a „3a-f" díszítésmód PAVÚKnál (PAVÚK 1980. 35.) 98 TICHY 1960. 439. "COMSA 1971. Abb. 16, 7-11, 14-15; NICA 1976. fig. 1,4,6-7; fig. 7, 1­2,8,15. 100 LETICA 1968. 12 ff. 101 VETNIC 1990. 93. 102 LAZAROVICI 1976. 206. volt. 103 A közép-európai vonaldíszes kultúrában ilyen díszű edények már a legkorábbi fázistól megvoltak, a fiatalabb periódusban azonban már nem jellemzőek. 104 A szakáiháti kultúrában ilyen jellegű edények a főként a korai szakaszban léptek fel. 105 Mint a legtöbb közép-európai vonaldíszes települé­sen, így Dunakeszin is számos esetben találtak a dur­vakerámián tömör, benyomott bütyköket, ill. benyom­kodott bordákat. Ilyeneket már a kora neolitikus Starcevo-kultúra is ismert. 106 Ezek az általánosan is­mert és nagyszámban fellépő bütykök, amelyek bizo­nyosan praktikus célokat szolgáltak, az egész elterje­dési területen használatban voltak. 107 Jó párhuzamait találtuk az edénytesten vízszintesen vagy ferdén futó lécbordáknak. 108 Kronológia Elemzésünk során leleteinknek számos párhuza­mát találtuk, amelyek legnagyobbrészt az európai vo­naldíszes kultúrából származtak. A kerámia növényi anyaggal történt soványítása, a kónikus tálak, a bom­"Liubcova-Ornita, Haus B6: LUCA 1991. fig. 5, 2-3,7; fig. 6,3­5,10,12,13. 14 Az Elba-Saale-vidék vonaldíszes kultúrájának típustábláján ilyen edé­nyeket csak az I. fázisban találunk (KAUFMANN 1987. Abb. 2.). A töb­bi párhuzamot - kevés kivétellel - bomba alakú edények szolgáltatták. Németország: Eitzum, QUITTA 1960a. Abb. 17,s; SCHWARZ-MACKENSEN 1983. Abb. 2,3; Friedberg, QUITTA 1960a. Abb. 18,p; Abb. 19,c; Halberstadt-Goldbach, KAUFMANN 1982. Abb. 7,1; Eilsleben, KAUFMANN 1991 Abb. 1,9; Steinfurth, LACENBRINK-KNEIPP 1990. Abb. L5; Morvaország: Zopy, TICHY 1960. obr. 8,5, ez utóbbi egy nyitott edényen, talán egy tálon; Magyarország: Bajaszentistván-Szlatina, KALICZ 1993. fig. 26,6.9-10 = KALICZ 1994. Abb. 4,6,9-10; Fájsz, KALICZ 1993. fig. 2L14 = KALICZ 1994. Abb. 5,14 = KALICZ 1995. Abb. 8,14; Me­dina, KALICZ 1993. fig. 18,14 = KALICZ 1995. Abb. 5,14; Bicske­Galagonyás, 1. ház, MAKKAY 1978. PL VI.2. Barcs, KALICZ 1993. fig. 22, 13-15 = KALICZ 1995. Abb. 9, 13-15; KALICZ 1993. fig. 23, 1,5,7-8,10 = KALICZ 1995. Abb. 1, 5,6,10,12; Budapest-Aranyhegyi-út, KALICZ­SCHREIBEK-KALICZ 1992. Abb. 9,3 = KALICZ 1995. Abb. 18,3. Összefog­lalóan a témáról: PAVÚK 1997. fig. 1-2. ,5 Battonya-Vidpart: SZÉNÁSZKY 1979. 68, 4. kép 1; Battonya­Parázstanya: SZÉNÁSZKY1988. 3.kép 4,5; 7. kép 1,4,5; Szentes-Ilona­part: HORVÁTH L. 1983. Taf. XVII. 1. "KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1992. 57. ,7 KAUFMANN 1987. 280; QUITTA 1960b. 166; PAVÚK 1980. 38; KALICZ­SCHREIBER-KALICZ 1992. 57, Abb. 2,3; Abb. 7, 6,9; Abb. 9,1; Abb. 10,14; Abb. 11, 3,4; Abb. 12, 1,4-5,10; MAKKAY 1978. 26. A bütyök­formákról és azok korszakolásáról a vonaldíszes kultúrán belül ld. PAVLŰ-ZÁPOTOCKÁ 1978! "Eilsleben: KAUFMANN 1984. Abb. 1, 9; Zalaegerszeg-Gébárti-tó, III. munkahely, l/a/89 gödör: HORVÁTH-SIMON 1997. 1. kép 1; 2. kép 7; 3. kép 6; Gellénháza, 103 obj.: SIMON s.a. (1) Abb. 4,7; Budapest-Aranyhegyi-út: KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1992. Abb. 8,4; Abb. 11, 7-8,10,14; Abb. 11,13-14; Abb. 12,9. 18

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom