Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34

NEOLITIKUS LELETEK DUNAKESZI HATÁRÁBAN Vinca-kultúra közvetítésével jutott el az attól észa­kabbra fekvő területekre. 76 Ennek a felületkezelésnek a kezdetei délre, a Balkánra ill. az Égeikumba vezetnek. Thesszáliában a fekete polírozású kerámia a Dirnini-kultúra Tsangli fázisának jellemzője, 77 amelyet korábban részben az un. Larissa-fokozat sajátjaként tartottak számon. Ma már világos, hogy ez a kerámia­fajta csak a Tsangli-fázison belül értelmezhető, ami a görögországi késői neolitikum kezdetének és a Vinca-A-f okozat szinkronizálhatóságát biztosítja. 78 Az un. black topped-áru egy szembeötlő jellegzetessége a romániai Bánát Vinca-A kerámiáján belül. 79 Ez a fajta már az Ar-periódusban feltűnt, egy vörös és jól polí­rozott áruval együtt. Az összes kerámián belül ekkor együttes arányuk 25% körül mozgott, míg az A3-periódusra ez a szám 1-5%-ra esett vissza. 80 Ez a tény nem marad hatás nélkül leleteink datálá­sára. A közép-európai vonaldíszes kultúrájában mint e kor újítása 81 volt ismert a besimított ill. bepolírozott kerámia. 82 Dunakeszin egy esetben megfigyelhető volt az edény felületének csíkos polírozása is, de nem le­hetett eldönteni, hogy ez a tudatos díszítés vagy ép­pen a felületes polírozás eredménye volt. Amint arra feljebb már többször rámutattunk, az 1996-ban talált vonaldíszítéses cserepek száma Duna­keszin alacsony volt. Két esetben pedig azt is megálla­píthattuk, hogy nem a közép-európai vonaldíszes kul­túra leleteiről van szó. Ezzel szemben vitathatatlan a 4. kép 2. ábrájának eredete. Itt a szalagdíszes kultúra leg­fontosabb, névadó motívumával állunk szemben. 83 Az ívelt oldaltöredéken látható három koncentrikus vonal formája és kivitelezése alapján egyaránt a dunántúli vonaldíszes kultúrához köthető. Párhuzamait egész Közép-Európában, Németországtól Magyarországig megtaláljuk. 84 A háromsoros karcolt dísz mind a korai, 76 KALICZ 1995. 49; BÁNFFY 2000b. 377; SzÉNÁSZKY 1988. 7; GOLDMAN­SZÉNÁSZKY 1991. 198, 77 MILOJCIC-HAUPTMANN 1969. 37; MILOJCIC-ZUMBUSCH-MILOJCIC 1971. 66-67; 78 ALRAM-STERN 1996. 134-135; GALLIS 1987; GALLIS 1996. 527; HAUPTMANN 1986; LICHARDUS-LICHARDUS-ITTEN 1991. 43-44. 79 LAZAROVICI 1976. 207. »LAZAROVICI 1981.173. 81 Ez a díszítési mód a Starcevo-kultúrában még ismeretlen volt. (KALICZ 1984. 118). 82 PAVÚK 1980. 16-17; KAUFMANN 1982. Abb. 4, 5,7; KAUFMANN 1984. 181; KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1992. 55; MAKKAY 1978. 24. B PAVLÛ 1993. 370. 84 Magyarország: Bicske-Galagonyás, 1. ház, MAKKAY 1978. Pl. XI. 4a­b; Mernye, KALICZ 1993. fig. 20, 3 = KALICZ 1995. Abb. 7,3; Balaton­szepezd, KALICZ 1993. fig. 20,4 = KALICZ 1995. Abb. 7,4; Budapest­Aranyhegyi-út, KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1992. Abb. 4, 5-6,8,14; Szlovákia: Branc, PAVÚK 1980. Abb. 20,5; Hurbanovo, PAVÚK 1980. Abb. 35, 3,4,10; Abb. 36, 5; Németország: Hohenaltheim, KRIPPNER mind pedig a fiatalabb vonaldíszes kultúrára jellemző volt. 85 A különbség csak a bekarcolás szélességében és mélységében mutatkozott meg. 86 A mi itt bemutatott példányunk keskeny bekarcolt vonalaival a fiatalabb vonaldíszes kultúrához látszik közelebb állni. A neolitikum kerámiájáról szóló elemzések gyakran tesznek említést az edények felületén szabályosan el­osztott rövid bekarcolásokról. Ez az ,,esőmintá"-nak is nevezett dísz már a vonaldíszes kultúra legkorábbi korszakától kezdve hatalmas területeket érintve fellép, így nem hiányzik Szentgyörgyvölgy-Pityerszeren a leg­idősebb vonaldíszes telepen sem. 87 Legtöbbször vastag falú, gömbös testű edényeken, találjuk, 88 amint az Duna­keszin is történt. (1. kép 1). A balkáni, kárpát-medencei korai neolitikumban még ismeretlen volt az edények ilyen fajta díszítése, legkorábban a magyar terminoló­gia szerinti korai és középső neolitikum határától is­mert. A Szatmár-csoportban és a korai szakáiháti kul­túrában egyaránt durva kivitelű edényeken találkozha­tunk vele. 89 Az AVK-ban ritka jelenség, ott az egyedi dí­szítések egyike. 90 A Kárpát-medencétől délre az olténi­ai Dudesti-kultúrában használták. 91 Az Égeikumban ez a díszítésmód igazi ritkaságnak számít. A thesszáliai Sesklo-kultúrában (Otzaki I2-fázis) történt fellépése megelőzi legkorábbi Kárpát-medencei előfordulását. 92 A kelet-szlovákiai Lucskán egy olyan korai vonaldíszes 1984. Abb. 2,11; Pfettrach, REI NECKE 1983. Abb. 5, 19,23,25; Ballenstedt, QUITTA 1960a. Abb. 8,b; Murr, QUITTA 1960a. Abb. 20,b; Mühlhausen, QUITTA 1960a. Abb. 20,o; Irlbach, QUITTA 1960a. Abb. 21,a; Burgweinting, QUITTA 1960a. Abb. 21,p,r. 15 QUITTA 1960a. Abb. 4; KAUFMANN 1984. 280; KALICZ 1984. 110; PAVÚK 1980. 53; VIRÁG 1992. 21. A „keleti" vonaldíszes kultúrára ezzel szemben nem volt jellemző. (LICHARDUS 1972. 3) i6 KAUFMANN 1987. 281. ,7 BÁNFFY 2000a. 55; BÁNFFY 2000b. 377. ,8 KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1992. 56; PAVÚK 1980. 34. w Rétközberencs-Paromdomb: KALICZ-MAKKAY 1977. Taf. 13, 10-12, 15-18; KALICZ 1984. Abb. 16, 1,4,7; Tiszacsege-Homokbánya: KALICZ-MAKKAY 1977. Taf. 7, 1-3, 5-7, 9,11; Mezőkövesd­Mocsolyás: KALICZ-KOÓS 1997. Abb. 10,6 = KALICZ-KOÓS 2000b. Abb. 15,6; Kőtelek-Huszársarok, RACZKY 1983.19. kép,6; 21. kép 5 = RACZKY 1988. 17. kép 5; RACZKY 1988. 15. kép 6; Battonya­Parázstanya: SzÉNÁSZKY 1988. 7. kép 10. 90 Hódmezővásárhely-Tére fokon egy a Vinca A2-A3-korba datált telepen előkerült egy példány, amely csak a pereme alatt viselt ilyen díszítést. A szerző a Starcevo IV-Vinca A-késő Körös­Karanovo III-AVK 1-Bicske-Galagonyás-körben találta meg ennek párhuzamait (HORVÁTH E 1994, 3. kép 24). n NlCA 1976. fig. 4.1-2,4. Ez a Balkánon a Vinca-A-Starcevo IV­Karanovo Ili-horizontban szélesen elterjedt. Összefoglalóan ld: SZÉNÁSZKY 1988. 12! Í2 PARZINCER 1993. Taf. 106, 57. Az I2-réteg az Otzaki-magulán átme­neti jelleget mutat Thesszália középső neolitikumán belül. (PARZINCER 1993. 148-149,190). 17

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom