Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34
HORVÁTH LÁSZLÓ ANDRÁS mindehhez figyelembe vesszük, hogy szóban forgó töredékünk színe és kidolgozása egyaránt megfelel a szakáiháti kultúra tárgyain megfigyelt jellegeknek, joggal feltételezhetjük, hogy itt a szakáiháti kultúra egyik import edénytöredékéről van szó. A tárolóedények közül a 4. kép 12. ábrája érdemel említést. Értékelésünk szempontjából az enyhén kihajtó tölcséres nyaknak és a gazdag vonaldíszítésnek van jelentősége. E két elem kombinációja a közép-európai neolitikum középső szakaszának gyakori jelensége. Ilyenek a kultúra legkülönbözőbb területein és kultúráiban is fellépnek gyakorlatilag minden esetben puttony alakú és a hagyományos arcos edényeken.^ Azonos tendencia követhető az AVK-ban, 61 ill. a szakáiháti kultúrában is. Battonya-Vidparton a 2. házban és az I. szelvényben a szakáiháti kultúra korai rétegében rendkívül jó párhuzamot ismerünk ehhez a tárgyunkhoz. Az ásatok ezt az edényformát a kultúrán belül a korai neolitikum örökségeként értékelték/' 2 Edényünk egyik legjobb megfelelőjét Zalaegerszeg-Andráshida, Gébárti-tó, Y munkahelyéről ismerjük, ahol az ismét egy arcos edény 63 Ez a lehetőség így a mi esetünkben sem zárható ki. A Dunakeszin feltárt neolitikus kerámia anyagával kapcsolatban megfigyelhető volt, hogy a szerves (növényi) és a homokos soványítást egyaránt alkalmazták. A kerámia agyagjának apróra tört növényi részekkel - füvekkel, pelyvával - való összekeverése az európai vonaldíszes kultúra korai szakaszában általános jelenség volt az egész területen.^ Ezt a szokást szintén a balkáni, kárpát-medencei korai neolitikum kultúráitól vehették át. 65 Ezt bizonyítják többek között a Kárpát-medence legkorábbi vonaldíszes lelőhelyeinek, mint Zalaegerszeg-Andráshida, Szentgyörgyvölgy-Pityerszer vagy Brunn, II. lelőhely 66 leletei. A 60 Starcevo-kultúra Magyarország: Lánycsók, KALICZ 1993. fig. 5,9; fig. 6,2; fig.7, 7-9; fig. 8, 3,9; fig. 9,7; Vonaldíszes kultúra Németország: Eilsleben, KAUFMANN 1982. Abb. 9, 4; Altdorf, REINECKE 1983. Abb. 13,14; Csehország: Bylany PAVLÛ 1981. Obr. 1,1-7,9; Magyarország: Bajaszentistván-Szlatina, KALICZ 1994. Abb. 4, 12 = KALICZ 1993. fig. 26,12 = KALICZ 1995. Abb. 14,12. Tárgyunk legjobb párhuzama Zalaegerszeg-Andráshida, Gébárti tó, V munkahelyről származik, ami szintén arcosedény volt (HORVÁTH-SlMON s.a., Abb. 9,lla-b). 61 Ott hengeres nyakú edényeken. Füzesabony-Kettőshalom, KALICZMAKKAY 1977. Taf. 87.1; Bodrogkeresztúr, TOMFA 1929. 3Lt. 2; Kenézlő, TOMIA 1929. Taf. XLI. la-b; KALICZ-KOÓS 2000a. 15 ff, Abb. 1-2. 62 GOLDMANN-SZÉNÁSZKY 1991. 198, Abb. 7, la-b; Abb. 5,1. "HORVÁTH-SIMON s.a., Taf. 9, lla-b. M PAVÚK 1980. 31; KAUFMANN 1987. 279. " 5 KALICZ 1984. 110; SIMON 1996. 60. ff; Összefoglalóan a StarcevoCris-Kremikovci-Karanovo I-II-Horizontról további bőséges irodalommal ld: KALICZ 1990. 52! W 'HORVÁTH-SIMON 1997. 18ff; SIMON s.a.; BÁNFFY 2000a. 55; Stadler on line, Ceramics; LENNEIS-STADLER-WINDL 1996. 102. homok, mint soványító anyag bár már a fejlődés korai szakaszában is megjelent, 67 igazi jelentőségre csak a további fejlődés során tett szert. 68 „A tipikus növényi soványítású agyag mellett szórványosan egy finom, homokkal soványított és keményre égetett variánssal is találkozunk, amely már a fiatalabb szalagdíszes kerámia iszapolt anyagára emlékeztet" írta H. Quitta ezzel kapcsolatban. 69 A kultúra fiatalabb fázisára ezzel szemben túlnyomórészt a homokos soványítás volt jellemző. 70 A imént mondottak alapján a dunakeszi kerámia tehát kronológiailag köztes helyzetet foglal el. Mint említettük, Dunakeszin a finom kerámiás leletek között több olyan darab is volt, amelyek felületét fényesre polírozták. A polírozott áru Európa vonaldíszes kerámiáiban fontos támpontnak számít a datálás szempontjából. Altalános jelenségnek nevezhetjük, hogy a korai vonaldíszes kerámia edényeinek felületét bevonattal látták el, amelyet az égetés után simítással vagy polírozással tettek fényessé. 71 Ezen edénycsoporton belül a fekete polírozott áru számít a leginkább jellegzetesnek. A felületkezelésnek ez a fajtája már a Szatmár-csoportban feltűnt Kelet-Magyarországon, a Dunántúlon a késői Starcevo-kulturában figyelhető meg először, a Vinca-kultúrában pedig a kezdetektől megvolt. 72 Ugyanezt állapíthatta meg Bánffy E. a Szentgyörgyvölgy-Pityerszeren feltárt kerámiáról a Starcevo- és a vonaldíszes kerámia átmenetére datált telepén. 73 Ezzel szemben a Zalaegerszeg-Andráshida, Gébárti-tó, III. munkahelyen az edények felületét csak simítással tették szebbé, polírozás nem fordult elő. 74 Hasonlóról tudósítottak a németországi legkorábbi vonaldíszes telepek kerámiájával kapcsolatban. 75 Ezt a szokást a legtöbb kutató „déli"-nek tekinti, amely a 67 BÁNFFY 2000b. 376; KAUFMANN 1984. 181; LENNEIS 1995. 22. Vö G. SCHWARZ-MACKENSEN ellenvéleményével, aki a vékonycsiszolatvizsgálatok alapján bizonyította, hogy a korai vonaldíszes kerámiában kizárólag növényi anyagú soványítást használtak (SCHWARZMACKENSEN 1984. 216)! Az altdorfi kerámiával kapcsolatban is megállapítást nyert, hogy habár csillámtartalma volt az agyagnak, csupán pelyvával, homok nélkül soványították (REINECKE 1983, 40). "TÁVÚK 1980. 16; LICHARDUS 1972. 3; KAUFMANN 1987. 281; REINECKE 1983. 55; VI RÁC 1992. 21. 69 QUITTA 1960a. 14-15. Hasonlót figyeltek meg a „keleti" vonaldíszes kerámia telepén Michalovce-Hradokon Szlovákiában, a korai anyagban az arányuk 70/30% volt (LICHARDUS 1972. 34). 70 KAUFMANN 1987. 281; VIRÁC 1992. 21. "KAUFMANN 1987. 279; PAVÚK 1980. 16, 42; MAKKAY 1978. 20; LICHARDUS 1972. 4; KALICZ 1993. 90; KALICZ 1995. 29. 72 RACZKY 1983. 177; RACZKY 1988. 28; KALICZ 1995. 34. "BÁNFFY 2000a. 55; BÁNFFY 2000b, 377. 74 HORVÁTH-SIMON 1997. 18 ff; SIMON s.a. 75 Altdorfon és Pfettrachon a felületi polízozást csak elszórtan lehetett kimutatni, a polírozás egyáltalán nem fordult elő (REI NECKE 1983. 62). 16