Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34

NEOLITIKUS LELETEK DUNAKESZI HATÁRÁBAN Az un. bomba alakú edények gyakran lépnek fel a neoHtikumban, különösen annak korai szakaszában. Az egyszerűbb, ívelt vállú altípus párhuzamait az eu­rópai vonaldíszes kultúrán belül különféle periódu­sokból ismerjük a korai szakasztól 41 a fiatalabbig. 42 Sokkal ritkább ennél a kónikus felsőrészű altípus. Úgy tűnik, hogy ezek az edények sokszor hullámos peremmel készültek. 43 Ez az altípus nem hiányzik a fi­atalabb korszakban sem. 44 Egy különleges alfajt képvi­sel a szűk szájú és közel gömbös testű altípus (4. kép 13). Ennek ismét sok párhuzama van, sokszor ujjbe­nyomkodás-sorral a perem alatt a közép-európai vo­naldíszes kultúra egész fejlődése alatt. 45 Feltétlenül megemlítendő, hogy Ausztriában, ugyanebben a kor­szakban eddig ismeretlen ez az edényfajta. Ott egy gömbös hasú edényt neveznek „bomba alakúnak". 46 A gömbös hasú szilkék szintén a ritka edényfajták közé tartoznak ebben a korban (2. kép 11; 4. kép 10). Az első, kis bütykös példánynak a vonaldíszes körön be­lül nagyon kevés igazán jó párhuzamát találtam. Bu­dapest déli határán Szigetszentmiklós-Vízműtelep le­lőhelyen két példánya is előkerült ennek az edényfaj­tának. 47 Egy másik párhuzam pedig az AVK Alattyán-kiskerti telepéről az 5. gödörből ismert. 48 18,10; Abb. 49,20; Morvaország KOSTURIK-STUCHLÍKOVÁ 1983. Taf. VI, 2; Taf. VII.2; Taf VIII. 5. További párhuzamai ismertek Magyar­országról a Szakálhát-kultúrából: Szentes-Ilonapart: HORVÁTH L. 1994. Abb. 2,2; Abb. 3,5; HORVÁTH L.1995. Abb. 1, 4,6; Abb. 3,2. Németország: Eitzum, SCHWARZ-MACKENSEN 1983. Abb. 2,5; Cositz und Ballenstadt, QUITTA 1960a. Abb. 5,a; Abb. 14, t,u; Ma­gyarország: Bicske-Galagonyás 1. ház, MAKKAY 1978. Pl. V 3; III. szelvény 1. gödör, MAKKAY 1978. Pl. V6; Medina, KALICZ 1993. fig. 18,4 = KALICZ 1995. Abb. 5,14; Barcs, KALICZ 1993. fig. 22,13,15; fig. 23, 5,7-8,10; Budapest-Aranyhegyi-út, KALICZ 1993. fig. 31, 1,3-4; fig. 33,1,3,6. Csehország: Prostéjov-Drznovice, Objekt 503 (LbK II/b-periódus) CIZMAR-PROCHÁZKOVÁ 1999. Obr. 8, 7 15,16,19,27; Objekt 518, Obr. 15, 4-6. 'Eitzum, SCHWARZ-MACKENSEN 1983. Abb. 2,4; Zalaegerszeg­Andráshida, Gébárti-tó, III. munkahely l/a/89 gödör, HORVÁTH­SIMON 1997. 2. kép 4; SIMON s.a. Abb. 2,4. Szűkebb szájjal és kon­centrikus körökkel a testén ugyanezen a lelőhelyen 1/89 gödör, HORVÁTH-SIMON 1997. L kép 10; SIMON s.a., Abb. 1,10. Prostéjov-Drênovice, Objekt 503, CIZMAR-PROCHÁZKOVÁ 1999. Obr. 8, 17; Objekt 520, Obr. 15,18. Frühe Exemplare: Cositz, QUITTA 1960a. Abb. 5. g; Friedberg, QUITTA 1960a. Abb. 19. c; Altdorf, REINECKE 1983. Abb. 8,3; Bicske­Galagonyás, 1. gödör, MAKKAY 1978. Pl. V.7. Későbbi megfelelők: Prostéjov-Drznovice, Objekt 512 (LbK II/b-periódus), CIZMAR­PROCHÁZKOVÁ 1999. Obr. 6,11; Gellénháza-Városrét, 103. objek­tum, SIMON s.a. (1) Abb. 4,5. LENNEIS 1995. 21, Abb. 4,3. V1RÁC1992. 8. kép 7, 9. ORAVECZ 1985. 5. kép 2. A sorba rendezett kis hegyes bütykök - mint máso­dik edényünkön - szintén ritkák a vonaldíszes kultú­rában. A Zala megyei Szentgyörgyvölgy-Pityerszerről a kultúra kialakuló fázisára datált településen, egy aszimmetrikus edényen fordult elő. 49 Az egész felüle­tet borították hasonló applikációval Buda­pest-Aranyhegyi úton, de Brunn II. lelőhelyen sem volt ismeretlen ez a díszítési forma. 50 Alattyán-Kiskert AVK lelőhelyén két sorba rendezve találhatók ilyen típusú bütykök egy gömbös hasú edényen. 51 Hasonló edényformára applikáltak egymás mellé két bütyköt a korai vonaldíszes lelőhelyen a né­metországi Eitzumban. 52 Egészen pontos megfelelőjét azonban nem találjuk még dunakeszi edényünknek. 53 Külön is érdemes említeni egy gömbös hasú kis edényt - feltehetőleg szintén egy szilkét (2. kép 12). A függőleges állású szalagfül már ez időbeni ritkasága miatt is érdekesnek számít. Ilyen jellegű tárgyakról az altdorfi és a Szigetszentmiklós-vízműtelepi lelet­anyaggal kapcsolatban is történt említés. 54 A második telep leírásánál említi a szerző, hogy ez a fültípus már a vonaldíszes kultúra fiatalabb fázisa felé mutat. 55 Ugyanennek az edénynek a díszítése azonban megle­hetősen idegen a közép-európai vonaldíszes kultúrá­ban. A szilke felső részén, szorosan a fül fölé bekar­colt V-alakú minta ebben a miliőben csak nagyon rit­kán fordul elő. A kevés párhuzam, pl. a németorszá­gi Hohenaltheimből a kivételt jelenti. 56 Egy hasonló alakúra formált edényen láthatjuk ezzel szemben ugyanezt a motívumot Alattyán-Kiskerten az 5. gödörben. 57 Míg ez utóbbi kultúrában ez a díszítés rit­kán fordul elő, addig a szakáiháti kultúrában nagy számban ismert. A párhuzamokat szolgáltató ke­let-magyarországi lelőhelyek Battonya-Vidpart, (Bé­kés megye), Visznek-Kecskedomb (Heves megye) vagy Hódmezővásárhely-Szakáihát (Csongrád me­gye) leleteik alapján a kultúra korai szakaszát képvise­lik. 58 Tiszaigar-Csikóstanyán (Szolnok megye) és Hódmezővásárhely-Kökénydombon (Csongrád me­gye) ez a motívum arcos edényeken lép fel. 59 Ha még «BÁNFFY 2000b. Abb. 7. 50 KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1992. Abb. 2, 4. 51 ORAVECZ 1985. 5. kép 8. 52 SCHWARZ-MACKENSEN 1984. Abb. 7,3. 53 Egy kis vékonyfalú kehely, hasonló kis bütykökkel ismert Szentes­Ilonapartról is Szakáiháti környezetből. Ez ott is a különleges for­mák közé tartozik. (HORVÁTH L. 1983. 46, Taf. XXII.4). 54 REI NECKE 1983. 54-55, Abb. 13,10-11. 55 ViRÁcl992. 22. 56 KRIPPNER 1984. Abb. 1, 7-9. 97 ORAVECZ 1985. 5.kép 3. •^SZÉNÁSZKY 1979. 6. kép 7; KALICZ-MAKKAY 1977. Taf. 137, 9; Taf. 157, 14. 59 KALICZ-MAKKAY 1977. Taf. 152,1; Taf. 189,12. 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom