Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Szíriai festett üvegpohár töredékei a budai királyi palotából 325-330

Mi sem természetesebb, mint hogy az ajándékok között Velencében készült luxusüveg is található, sőt emellett a velencei kereskedők által Keletről szállított luxusáru. A velencei festett üvegből Európában csak néhány található (eddig kb. 15 darab). Ez a régi iparág a műhelyeknek Mu­rano szigetére történt áttelepítésével nagyjából ez idő tájt indult olyan nagy fejlődésnek, hogy nagy mennyiséget tu­dott kereskedelmi célra előállítani. Az emailfestésű poha­rak munkaigényes, egyedi tárgyak voltak, és nem is gyár­tották sokáig ezeket. Véleményem szerint Velence ezek­kel a darabokkal kívánta bemutatni, hogy a drága szíriai árut helyettesíteni tudja. A keleti kereskedelem részben a mongol betörések, részben a keresztesekkel ellenséges arabok miatt nem volt biztosított, ezért a kereskedőváros­nak biztosítania kellett magát minden eshetőségre. f Az üvegáru természetesen törékeny. Az utolsó Árpád­házi király halála után gazdátlanul maradt palotaépületet lebontották. Annak értékeit minden bizonnyal elvitték, ki­véve a már korábban elpusztult, szemétre vetett tárgyakat. Az Anjouk palotájának építése előtti tereprendezés során e tárgytöredékekkel betöltötték a sziklagödröket és némi feltöltés került a déli kertek területére is. így történik ez minden más korban. A budai várnegyedben az 1686-os ostrom után csakúgy, mint a második világháború pusztí­tása után. A romokat helyben tüntették el, és a törmelékbe belekeveredtek a korábbi lakók háztartásának elpusztult tárgyai töredékekben. Most annak kívánunk utánanézni, hogy ezen a kis szíri­ai üvegtöredéken kívül találhatók-e más, Keletről származó üvegek magyarországi régészeti leletanyagban. A Heves megyében lévő Bene várának feltárásánál ke­rült elő egy kék üvegből készült szíriai üveg két töredé­ke. 21 A töredékekből könnyűszerrel lehetett az eredeti for­mát rekonstruálni. 22 Fehér zománcfestékkel festett arab írásjelek láthatók rajta. A vár az Aba nembéli Csobánka fi­áé volt, és az első, 1301-ből származó okleveles adatból 1. A három töredék leltárszáma: BTM 1992.10.7. 2. GEREV1CH, 1966, 152., 212. kép. 3. KÄMPFER, Abb. 62. 4. KÜHNEL, 223., Abb. 181. 5. A serleg szárának és talpának ilyen kiképzése az itáliai rene­szánsz üvegművességben (Velence) éledt újjá. Feltehetően már a 15. század első felében kezdték a vékony, hosszú szárú serlegek helyett ezt a talpformát alkalmazni, mivel a magyarországi (Bu­da, királyi palota), már V. László pénzével korhatározott rétegből hasonlóan kiképzett serleg került elő, amely feltehetően hazai készítésű, viszont azt tudjuk, hogy már egy ki-csit korábban Itáliából bevándorolt mester dolgozott itt. Ez a kis részlet is mu­tatja, hogy a velencei mesterek bizánci és szíriai társaiktól sok formát, díszítést és feltehetően technikát is tanultak. 6. BRENTJES,Abb. 145. 7. BRENTJES, Abb. 141. 8. FEHÉRVÁRI, 188. A szerző azt mondja, hogy az üveges műhe­lyek Szamarkandba telepítésére nem találtak bizonyítékot, vagyis ott nem folytatódott ez a művészet. Tény, hogy Damaszkuszban sem folytatódott tovább, amelyre nincs tökéletes magyarázat. 9. MIGEON.Cap. XI. Les verres emaillés. 341. 10. LAMM, 1929; LAMM, 1941. 11. 25. Jahre Archäologie in Lübeck. Lübecker Schriften 17., már arra lehet következtetni, hogy korábban, már a 13. században is állott, avagy akkor épült. Feltárója szerint a pénzleletek III. Bélától Zsigmondig terjedtek. A magyarországi középkori üveg régészeti leleteket tárgyaló kötetemben 23 közöltem egy visegrádi leletet, egy kis üvegtálkát (akkor még velencei eredetűnek tartottam). A tálka peremén zsinórminta lenyomata látható, 24 amelyen még voltak aranyozásnyomok, amikor megtalálták (sajnos azóta ezek leperegtek). Ez alatt önálló, „úsztatott" páva­szemminták nyomai figyelhetők meg. A díszítés elemei szintén megtalálhatók az arab díszítőelemek között. A tár­gyat a királyi palota ún. „támpilléres udvarának" Anjou Lajos-kori leletanyagot tartalmazó rétegében találták. Ez arra enged következtetni, hogy a 14. században még érkezett keleti üveg Magyarországra. Damaszkusz­ban 1400-ig, a mongolok második betöréséig még működ­tek műhelyek. Ez időtől kezdve azonban már nincs semmi nyoma az üveggyártásnak. A budai királyi palotában, a már említett XLVII. sze­métgödörből, a velencei festett üvegpohárka mellől előke­rült még néhány zománcfestésű üvegtöredék 2 '. Az egyik töredék egy második velencei festett pohár létezését bizo­nyítja. Egy másik töredék, amely mindössze 4x3,2 cm mé­retű, eredeti leírása szerint aranyfestés nyomait is viselte és a zománcfestékkel rajzolt vonalas ábrázolásról nem le­het megállapítani, hogy arab betűk voltak-e vagy vala­mely ornamentika. Ennél a darabnál nem lehet kizárni a keleti eredetet, jóllehet megerősíteni sem tudjuk. Ezek a töredékek azonban mutatják, hogy a 13. század végén az Árpád-házi királyok palotájában már több luxusüveg is volt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a luxusüvegek a hegy déli csúcsa közelében, a keleti oldalon kerültek elő, míg a hétköznapi használatra készült (bizánci típusú) üve­gek részben a déli oldalon, illetve az egész polgári telepü­lés területén. Mindez a 13. században. 1988, 119., Abb. 73.; BAUMGARTNER-KRUEGER, 121-122., Abb. 66. 12. KÜHNEL, 180., Abb. 140. Képünk a tárgynak csak egy részletét ábrázolja. A tárgy Berlinben, a Museum Dahlemben található. 13. KÜHNEL, 182., Abb. 142. A tárgy Londonban van, a Victoria and Albert Museumban. 14. TALBOT RICE, 34., Abb. 26. 15. TALBOT RICE 89., Abb. 87. 16. BAUMGARTNER-KRUEGER, 18-125.; CHARLESTON. 17. GEREVICH, 1952, Taf. XXXVI 1.; GEREVICH, 1966, 129. 170/1. kép. 18. Eredetéről már a megváltozott véleményt képviseltük a következő munkánkban; GYÜRKY, 1966,55 (XIII. 3. típus) XXIV. tábla 3. kép. 19. GYÜRKY, 1985, 48-62.; GYÜRKY, 1986, 70-81. 20. GYÜRKY, 1988, 329-334. 21. SZABÓ, 163. 22. GYÜRKY, 1991, 11. és 151. 68. kép. 23. GYÜRKY, 1991, 152. és 140. 57. kép. 24. Ilyen szegélydíszítés van a müncheni pohár peremén is, és ennek egy változata egy üvegleleten, amely Hama ásatásánál került elő: POULSEN, 89., Fig.271. 25. GYÜRKY, 1966, 56. (XIII. 3, típus), leltárszámok: BTM 52.635 és 52.646. JEGYZETEK 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom