Budapest Régiségei 33. (1999)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Szíriai festett üvegpohár töredékei a budai királyi palotából 325-330
Ismeretes, hogy Szíria és Palesztina területén több helyen is voltak üvegműhelyek, melyekről már a 12. századból is rendelkezünk híradással (Tudelai Benjamin) 9 . Szíriában és Egyiptomban az Ajjubida uralkodóház idején magas színvonalú, virágzó üveggyártás folyt, amelynek az első mongol betörés 1259-ben még nem vetett véget. Az aranyozással és zománcfestéssel díszített poharakról elsőként C. J. Lamm készített 1929-1930-ban összefoglaló ismertetést, aki az - utóbb már velencei készítésűnek meghatározott poharakat is szíriai készítményeknek tartotta a frank keresztesek üvegmestereinek közreműködésével. 10 Ez utóbbi poharak „frank-szír" meghatározása annyira átment a köztudatba, hogy sokan a mai napig ezt a meghatározást használják. Később magyarázattal szolgálok arra, miért kevertem bele a velencei festett poharakat szíriai pohártöredékünk tárgyalásába. Most azonban visszatérünk üvegtöredékünkhöz, és keressük díszítése analógiáit. Lübeckben régészeti ásatásnál, a középkori Szent János-kolostor mellett, egy kútból többek között előkerült egy kis üvegtöredék is, amelyen a mi töredékünkhöz hasonló, bonyolult, összefonódó indás ornamentika látható." Egy szíriai festett üvegpohár töredéke, amelyet a 13. századra határoztak meg. A kutat, fabélelésének dendrológiai vizsgálata szerint 1211 körül ásták és feltöltése már a 13. század végéig befejeződött. Ebben az esetben tehát már nem csupán a stíluskritika, hanem a régészeti módszerek alkalmazása is bizonyíték a tárgy korának meghatározása mellett. A növényi ornamentika egyébként nagyon gyakori Perzsia és Mezopotámia területén kerámián és fémtárgyakon is. Ennek bizonyítására két tausírozott bronztárgy részletét mutatom be. Az egyik részlet egy Perzsiából származó gyertyatartón található (5. kép) n . A másik Szíriából származó füstölőedény részlete (6. kép) 1-. Ez is 13. századi. Ezen a részleten is megfigyelhető a medalion, amely az indás ornamentikával borított sávot figurális ábrázolásával megszakítja. Mint említettem, ez a motívum mindenféle anyagból készült művészi tárgy díszítésén előfordul. Az üvegpoharak esetében jól megkülönböztethető csoportot képez azoktól a poharaktól, amelyeken a díszítés nem sávos, hanem a pohár testét egyenletesen borítja. A töredékünkön látható keskenyebb díszítősáv zsinórminta, amely szeszélyesen át-átlépi a sáv határait. Ez a mintázat megtalálható a müncheni poháron is. Egy teljes poháron több díszített sáv is található. Általában több keskeny, aranyozott minta. Ezek főként a talp és a szájtölcsér díszítései. A szélesebb és a keskenyebb díszítősorok között önálló „úsztatott" minta látható. Töredékünkön egy minta részlete látszik, de feltételezzük, hogy körben a pohár testén több is lehetett. Ez a minta is ebből a művészeti körből származik. Eleme egy nagyon régi, perzsa díszítésnek, amelyet már a 9. században is alkalmaztak. Ennek az elemnek a megsokszorozásával borították be Szamarában egy stukkó lapjának a felületét 14 . Ugyanez gyakori fafaragvány okon is, például egy kairói mecset 1010ben készült ajtaján is megtalálható. 15 A mi töredékünk minden díszítése tehát egyértelműen iszlám eredetre mutat. Előkerülése a budai királyi palota területén nem rendkívüli, hiszen napjainkban régészeti feltárásoknál egyre-másra kerülnek elő szép szíriai luxusüvegek, nemcsak a királyi palotákban, hanem városokban is. 16 Ez arra mutat, hogy kereskedelmi forgalomba is kerültek. Lehettek ajándékok, amelyeket diplomáciai küldetésben járók hoztak magukkal, kereskedelmi áruk vagy a keresztesek által hozott értékes emléktárgyak. A budai leletről feltételezhető, hogy ajándék lehetett. Ugyanis ugyanebből az időből, az 1290-1291 körüli évekből származik egy másik üvegleletünk is, egy kis zománcfestéssel festett üvegpohárka. Címerek és leveles ágak díszítik. Többszörösen publikált. Első közlése még „szír pohárnak" említette, mivel C. J. Lamm meghatározására támaszkodtak 17 . Ennek a pohárnak a töredékei is a hegy déli részén, a keleti oldalon kerültek elő, a sziklaplató felszínen egy sziklagödörből (XLVII. gödör) 18 , amelynek közelében helyezkednek el a legkorábbi falmaradványok. A gödör minden lelete a 13. század második feléből való, és volt benne egy pénz is, III. Endre (1290-1301) pénze. Erről a pohárról már többször is írtam 19 , s ha most újból említést teszek róla, csak a két lelet szinte azonos kora miatt teszem. Nem lehetetlen, hogy e két lelet egyszerre került Budára. III. Endre, az utolsó Árpád-házi király velencei anyától született és Velencében nevelkedett, és amikor magyar királlyá koronázták, üdvözlésére velencei küldöttség érkezett ajándékokkal megrakodva. 20 5. kép. Részlet egy Perzsiából származó bronz gyertyatartó talapzatáról, 13. század. Berlin, Museum Dahlem 6. kép. Részlet egy szíriai bronz füstölőedényről, 13. század. London, Victoria and Albert Museum (A rajzokat Kuczogi Zsuzsanna, a fényképeket Bakos Margit készítette.) 328-
