Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Szíriai festett üvegpohár töredékei a budai királyi palotából 325-330

4. Lep. Szíriai üvegpohár. Damaszkusz csoport, 1290 körül. München, Bayerisches Nationalmuseum radtak eredeti - török és középkori szintek és rétegek is. Megfigyelték, hogy a középkori kert feltöltése kisebb mértékben már a 16. században megkezdődött még a tö­rök hódoltság előtt, és a hódoltság idején folytatódott. A legdélebbié nyúló, Zsigmond korában épült palota­szárnyhoz tartozó udvarszint alatt azonban 13. századi feltöltési réteget is találtak, sőt ez alatt egy feltöltött árok is mutatkozott, melyről feltételezték, hogy a 13. századi erődítés árka volt. Nyilvánvaló, hogy már az Anjouk pa­lotájának építésekor végeztek bizonyos tereprendezést és bontottak el korábbi építményeket. Nagy kár, hogy e te­rület teljes feltárására nem volt lehetőség, hiszen az el­végzett megfigyelésekből is látni lehetett, hogy az újabb és mégújabb építkezésekkel dél felé egyre jobban kitoló­dott a beépített terület. Idők múltán talán lesz lehetőség a kertek feltöltésének további vizsgálatára, és ennek so­rán számos új lelet és a statigráfia nyújt majd lehetőséget a periódusok pontos meghatározásához. Üvegtöredé­künk bármelyik feltöltésből is került elő, a későbbiekben bebizonyítandó kora szerint eredetileg ahhoz a feltöltési réteghez tartozhatott, amelyet az Anjou-palota építését megelőző tereprendezéshez lehet kötni vagy egy 13. szá­zadi építmény lebontásához. Ennek az építménynek a be­rendezéséhez tartozhatott. Az üvegtöredék díszítése arra utal, hogy egy szíriai aranyozott és emailfestéssel díszített üvegpohárnak volt a töredéke a 13. század utolsó negyedéből. Feltehetően az ún. „Damaszkusz-csoport"-hoz tartozott. Leginkább egy bizonyos pohárhoz hasonlítható, amelyet a münche­ni Bayerisches Nationalmuseum őriz. 3 (4. kép) Ez is nagyméretű pohár: magassága 31 cm. Az üveg anyagáról azt írják, hogy halvány, sárgás színezetű. Ennek is van felületi plasztikája, azzal a különbséggel, hogy a sávok függőlegesek. Díszítése sávos. Több szélesebb és keske­nyebb sáv látható rajta. A széles sávot itt is medalionok szakítják meg. Aranyozva volt és színes zománcfesték­kel is díszítették. Idejét az 1290 körüli időre határozzák meg, és ezt is Damaszkuszi készítménynek mondják. Meg kell jegyeznem, hogy a szíriai festett üvegpoharak mind egyedi darabok, így szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen közeli analógiát találtunk, jóllehet ennél a darabnál a széles sáv díszítése rohanó lovasokból áll, nem indás ornamentikából. Ez utóbbira máshol talá­lunk példát. Ezeknél az üvegeknél gyakori az is, hogy a széles díszítősávot még felirattal is ellátták, amely az or­namentika felett helyezkedett el és általában annak a ne­vére utalt, akinek a poharat ajándékozták. Jóllehet a bemutatott pohár a legközelebbi analógia, a díszítés részletei azonban e csoportra jellemző módon más daraboknál is felismerhetők. Néhányat felsorolok ezekből. New Yorkban, a Metropolitan Museumban őriz­nek egy serleget. 4 Ennek a serlegnek a talpa-szára egybe­függő, lefelé fordított harang alakú. Ez a fonna megje­lent a velencei serlegeknél is, de már csak a 15. század­ban. 5 Ennek a serlegnek a korát az 1280 körüli időre ha­tározták meg. A berlini Islamisches Museumban őriznek egy 1260-1270 közötti időre korhatározott palackot (pontosan meghatározható, mivel felirata szerint Rasuliden szultán számára készítették). Ez is nagy darab: 28 cm magas. 6 Ugyanitt őriznek egy serleget is, 7 amely magángyűj­teményből került a múzeumba (tehát nem lehet tudni, hogy eredetileg, a maga korában került-e Európába vagy újabban vásárolták). Díszítése ennek is az előbbiekhez hasonló. Ezt az edényt különben a 14. századra határoz­zák meg. Damaszkuszban ugyanis az üvegkészítés még a 14. században is folytatódott, egészen a második mongol betörésig (Tamerlan, 1401). Ekkor, illetve ez időtől kezdve nincs nyoma, 8 mindazonáltal analógiáinak több­ségét még a 13. század utolsó két évtizedére határozták meg. Ez utóbbi serleg esetében a vékony, hosszú sáv a velencei üveggyártás korai periódusában észlelhető. Ve­lence természetesen sokat tanult a szíriai üveggyártástól, és véleményünk szerint a 13. század utolsó évtizedében készített festett üvegpoharak a velencei műhelyek kísér­letei voltak, amelyek a Szíriából importált festett üvegek pótlását célozták meg, mivel azok Európában nagyra ér­tékelt műkincseknek számítottak. Európában múzeu­mokban és magángyűjteményekben sok szíriai üveg­edény található, de mivel ezek eredete nem minden eset­ben ismert, ezért egyre nagyobb a jelentősége az ásatá­soknál talált leleteknek, amelyek ugyan jobbára töredé­kek, de koruk lelőhelyük alapján jobban meghatározha­tó, legalábbis annyira, hogy még a középkorban kerültek át Európába. 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom