Budapest Régiségei 33. (1999)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Szíriai festett üvegpohár töredékei a budai királyi palotából 325-330
2. kép. Az üvegtöredék feltételezhető helyzete a poháron lül és a kisebb alul, azt abból állapítottam meg, hogy ez utóbbi helyen a fenék befelé hajlásának görbületét lehetett érzékelni. Feltehetően pohár volt (2. kép), méghozzá igen nagyméretű, mivel kevéssel a fenék felett már 8, illetve 9,6 cm volt az átmérője. A három töredék erősen kopott. Egykori díszítésének tulajdonképpen csak a helye maradt meg: megmart felület, amely úgy keletkezett, hogy a ráfestett díszítéssel együtt az üveget újból hevítették. Mivel csak a díszítés helye maradt meg, ez csak részben és pontatlanul rekonstruálható. Részben színes zománcfestékkel díszítették, de nagyon valószínű az aranyozás is, amelyből azonban már nem maradt semmi. A szélesebb díszítősáv indás, növényi ornamentikának látszik, amelyet sima, keskeny sáv határol. Az indák bonyolult összefonódása között virágok vagy gyümölcsök fürtjei függenek (3. kép). Ezeken a helyeken piros és narancsszínű zománcfestés maradt meg, az alsó, keskeny záróvonalnál pedig piros zománcfestés. A feltételezést, hogy aranyozás is volt, arra alapozzuk, hogy a díszítés jellege nagyon is körülhatárolható üvegművészeti műhelyre utal, ahol az aranyozást használták. A széles díszítősávot megszakítja egy medalion kis részlete. Feltehetően ebből legalább három lehetett kör3. kép. Az üvegtöredéken látható egykori díszítés rajzolata. Jelmagyarázat: I = narancsszín, 2 - piros ben az edény testén. Ez is nagyon jellemző, és földrajzilag is és időben is meghatároz egy bizonyos sajátos ízlésvilágú művészeti kört. A motívumok nemcsak üvegeken, hanem más tárgyakon is megjelentek. A medalionok belsejében általában figurális ábrázolás található (pl. lovas alak). Sajnos a mi esetünkben ebből nem maradt meg felismerhető részlet. A keskenyebbik díszítősáv zsinórminta. Elég lazán, szabadon rajzolták. A hurkok nem maradnak meg a sáv határai között. Természetesen itt is csak a megmart felület látható. Mielőtt a díszítés eredetének meghatározásához kezdenénk, ismerkedjünk meg a töredékek lelőhelyével. Ez a királyi palota újkori, ún. „télikert"-je volt, ahonnan „szórványként" került elő, ami azt jelenti, hogy a lelet a kidobott törmelékben nem volt azonnal felismerhető talán beleragadt egy földrögbe -, és utólag már nem lehetett megállapítani a réteget, amelyből kikerült. A „télikert" a déli palotaszárny előtt található. Erősen feltöltött terület. A középkori kert szintjéhez viszonyítva 4 m magasságig töltötték fel. Ez már a középkori palota lebontása után, az újkori építésével egy időben történt. Ezt a hatalmas feltöltést egy helyen vágták át árokkal 2 , és ebben megfigyelték, hogy az újkori törmelékréteg alatt ma326
