Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Végh András: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond templom alapításának történetéhez 25-34

lia. kép. A kisebb Szűz Mária (Szt. Zsigmond) templom alaprajza (Buzás-Feld 1996 nyomán) az üdvözülés érdekében misealapítványt tesz. Forrás híján nem tudhatjuk, hogy ő valóban így cselekedett-e, vagy csak Tinódi köti az alapító személyéhez a misemondatás funkcióját. A meglévő források azonban sírokról és misealapítványokról szólnak, és mindez valószínűvé teszi, hogy a Szent Zsigmond-káptalan tagjainak egyik fő liturgikus feladata az alapítványi misék mondatása volt, az alapítványokat pedig az ország királyai és előkelői tették. A templomépítésben megnyilvánuló reprezentációs szándék Budán is nyilvánvaló, a városi környezet eleve nagyobb nyilvánosságot jelentett, mint amire a királyi palota zártabb világa lehetőséget adott. Ez nyilvánul meg a királyi udvar itteni részvételében a liturgián - amire Mátyás korából rendelkezünk adattal -, illetve az 1514-es kereszteshadjárat meghirdetésében és a fővezér itteni felavatásában.

2

'

1 Rendkívül érdekes eredményre vezet a két kápolna épületének összehasonlítása, már amennyire ezt a csekély budai maradványok lehetővé teszik. Alaprajzában mindkét templom azonos mintát követ, azt az igen általános városi templomtípust, amely háromhajós, hajója négyzet alakú, a mellékszentélyek egyenesen záródnak, a főszentély és hajója azonos hosszúságú, és a főszentély szélessége közel a harmada a hajó szélességének. Ennek a típusnak a nürnbergi templom sem a legkorábbi emléke, de az egyik legszabályosabb, legkidolgozottabb példája. Természetesen a két épület készítése közötti hatvanévnyi különbség kizár minden konkrét stiláris kap2/b. kép. A nürnbergi Frauenkirche alaprajza (Bräutigam 1965 nyomán) 3. kép. A nürnbergi Frauenkirche 1900 körül 28